(A teremben levő összes Dáfá-tanítvány feláll, és erős tapssal üdvözli a Mestert. A Mester Buddha-üdvözlést végez, és kézmozdulatokkal szólít fel mindenkit, hogy üljön le.)

Üdvözöllek benneteket! (Minden tanítvány: Üdvözöljük a Mestert!) (erős taps) Sok erőfeszítést tettetek! (Minden tanítvány: A Mester vett sok fáradságot magára!) Kínából is jött néhány Dáfá-tanítvány. Akár Kínában, akár világszerte, a Fá-helyreigazítás helyzete mindenhol ugyanaz. Az egész fejlődés ugyan kissé kaotikusnak néz ki, de valójában minden nagyon rendezetten folyik le.

Már elmagyaráztam egyszer, hogy az üldözés mögött álló régi erők célja az, hogy a Dáfá-tanítványok az üldözés révén elengedjék az emberi ragaszkodásaikat. Csupán akkor fogják elismerni a beteljesülésedet, ha ki tudod állni ezt a kegyetlen próbát. Ez pontosan az ő elrendezésük. A Mester teljesen elutasítja a dolgaikat. Én mindenkit könyörületesen akartam megváltani. Az eljárás, amelyet most alkalmazok, az ő beavatkozásuk következménye.

A személyes művelés tekintetében a mostani Fá-terjesztésnél teljesen kinyitották a kaput, és sokan csupán ebben az időben jöttek be és lettek Dáfá-tanítványok. Ők alkotják a tanulók harmadik csoportját – amiről már korábban beszéltem¹ –, akik a történelem folyamán nem távolították el szisztematikusan a karmájukat. Azokat, akik korábban a Mesterrel együtt jöttek le, és azokat, akik különböző történelmi korszakokban sorskapcsolatokat kötöttek a Mesterrel, minden életükben megtisztították a karmájuktól, mielőtt újra megtestesültek. De azok, akik ez alkalommal jöttek be, nem élték át ezt a történelem folyamán, és hatalmas mennyiségű karmát hoznak magukkal. Egy ember elkerülhetetlenül karmát hoz létre ebben a világban, és minden életében nagyon sok karmát halmoz fel. Akkor gondoljátok csak át, művelőként ezek aztán olyan könnyen elérhetik a beteljesülést? Ez nem lehetséges. Nem megmondta Jézus, hogy az embereknek bűneik vannak? Teljesen mindegy, bárhogyan is értik meg a szavait, valójában ameddig egy ember él, karmát hoz létre. Ezért az embernek meg kell tisztítania magát, minden szemernyi karmát el kell távolítania, és el kell érnie a tisztaság állapotát, mielőtt eljuthat a beteljesüléshez.

Én elutasítom, amit a régi erők tesznek, de mégis komoly erőfeszítéseket kell tennetek a személyes művelésben. Erre vonatkozóan gondoljátok csak át, hogy a Dáfá-tanítványoknak a Kínai Kommunista Párt általi üldözése óta, 1999. július 20-a óta, valóban sok emberi ragaszkodás vált láthatóvá. Az üldözés közben sokan, akik nem voltak szilárdak, visszahúzódtak, és némelyek még a mai napig sem mernek kilépni. A körülmények most drámaian megváltoztak, és úgy tűnik, hogy a dolgok lazábbá váltak. Némelyek ezáltal bátrabbá váltak, némelyek pedig visszatértek a műveléshez. Miközben a dolgok a maguk útján haladtak, valóban láttuk, hogy minden lehetséges emberi ragaszkodás felbukkant. Ha azt reméled, hogy az üldözés hamarosan véget ér, az önmagában csak egy kívánság; amit egy Dáfá-tanítványnak csinálnia kell, az az, hogy leleplezze az üldözést, és őszinte gondolatokkal szembeszálljon vele. De némelyek egy olyan helyet akarnak találni, ahol elkerülhetik az üldözést, és egy nyugodt, kényelmes életet élhetnek. Az üldözésről is minden lehetséges nézetük van. Bárhogy is legyen, e közben a könyörtelen üldözés közben valóban mindenféle emberi ragaszkodás megmutatkozott.

Így nézve sokan közülünk valóban nagyon rosszul viselkedtek. Ezért a régi erők ezt igazolásként használták fel, és azt mondták: „Nézd csak, ez a te tanítványod? Te akarod őt, tehát segítünk neked eltávolítani a ragaszkodásait. Eljuthatna-e a mennybe egy olyan valaki, mint ő? Nézd meg magadnak mindazokat a különböző ragaszkodásokat, amelyek benne vannak!” Még e legkegyetlenebb üldözés közepette is léteztek némelyek, akik pletykákat terjesztettek, akik hencegtek – a ragaszkodás minden fajtája felbukkant, és ez csak még rosszabbra fordította az üldözés brutalitását. Mihelyt felbukkan nálad egy ragaszkodás, a régi erők hagyják, hogy a rendőrség kopogtasson az ajtódon. A gonosz azonnal el fog jönni hozzád.

A nemzetközi társadalomban ugyanolyan volt a helyzet; az üldözés eleinte egyszerűen brutális volt! Mindenféle nyomás létezett, és Kínán kívül is hatalmas volt a nyomás. Akkoriban a Dáfá-tanítványok sehol sem tudták hallatni a hangjukat; Kína összes médiumát a gonosz Kínai KP irányította, és egységes hangon támadtak, hogy elnyomják a Fálun Gongot. A nemzetközi társadalom nem ismerte a Fálun Gongot, ezért a világ összes médiuma a Kínai KP hazug tudósítását idézte, amely az elnyomást szolgálta. Gondoljatok csak utána, ez az üldözés az egész világ médiumai által létrehozott támadások és elnyomás lavinájára hasonlított. A Kínán kívüli tanulók akkoriban – mivel ilyen hatalmas nyomásnak tették ki őket – szintén minden lehetséges fajta ragaszkodást mutattak meg. Innen eredően sokan le is estek. Azok, akik kitartanak a végéig, valóban kiemelkedőek. Az istenségek is kiemelkedőnek tartanak benneteket. Az istenségekhez képest ti az embervilágban tartózkodtok, és a különbség itt valóban nagyon nagy; ezért csodálnak benneteket az istenségek.

Eredetileg a világegyetem különböző területein levő élőlények jóságosak és szépek voltak. Ott nem olyan fenyegető és fárasztó, mint az embereknél. Ezért azok, akiknek volt bátorságuk idejönni, egyszerűen figyelemre méltóak. Mivel az emberek alapelvei fordítottak – mi a jó és mi a rossz –, az emberek egyszerűen azzal, hogy itt élnek, karmát hoznak létre. És éppen azért, mert az emberek e fordított alapelvek közepette élnek, egyetlen mennyei lény sem merészkedik ennek a helynek a közelébe. Annál figyelemre méltóbb az, aki mégis jön. Az istenségek valóban nagyon csodálják azt, akinek sikerül keresztüljutnia ezen az üldözésen. Ha összehasonlítjuk annak a rendjét és módját, ahogyan a mennyekben levő élőlények és az itteni emberek élnek, gyorsan felismeri az ember, milyen figyelemre méltóak azok, akik ide mernek jönni.

A jelenlegi emberek ebben a világban – nem mondanám, hogy mind, de a túlnyomó többség – a mennyből származnak. Gigantikus, messze távol fekvő világegyetemek, különböző szintek és különféle helyek sokaságából jöttek ide, hogy megkapják a Fát. De mihelyt itt testesülnek meg, már nem tudják, honnan jöttek. Ez abban rejlik, hogy az emberi társadalom ködben van. Ha idejössz, az nincs másképp, mintha a ködbe ugrottál volna. Csak akkor tudod művelni magad, ha beleugrottál a ködbe. Ha ebben a ködben, ebben a fenyegető és fárasztó környezetben még mindig lehetnek őszinte gondolataid, ha még művelni is tudod magad, ha a Fá-terjesztés közben segíteni tudsz a Mesternek a Fá-helyreigazításnál, és ha nagy megpróbáltatások közepette is meg tudsz menteni másokat, akkor az egyszerűen rendkívüli. Így nézik meg ezt a dolgot, és ezért mondom, hogy azok, akik 1999. július 20-tól a mai napig átjutottak, egyszerűen nagyszerűek.

Természetesen itt-ott konfliktusokba és nehézségekbe ütközöl, vagy gyakorta csak elesel, vagy egy dologgal jól jársz el, egy másikkal pedig nem olyan jól, de ez mind a művelési folyamat része. Ameddig kitartóan át tudsz jutni, nagyszerű vagy. Ha meg tudod csinálni azt, amit egy Dáfá-tanítványnak csinálnia kell, akkor nagyszerű vagy. Így nézik meg azt. Léteznek olyan emberek is, akiknek valóban egyáltalán nincsenek problémáik, mindent nagyon jól csinálnak, és az egész úton átjutottak, de ők nagyon ritkák és valóban rendkívüliek. Nem mindenki lehet ilyen. Hiszen ki nem követ el hibákat a művelésnél? Az üldözés közben is némelyek talán súlyosabb, mások pedig kevésbé súlyos hibákat követtek el. Ámde ha felismered őket, átveszed a felelősséget értük, megtalálod a problémáidat, és jól tudod művelni magad, akkor ez pontosan művelés.

Ha némelyek elesnek, nem tudnak újra felállni. Ahelyett reménytelennek írják le magukat, és hanyagul kezdenek cselekedni. Némely esetekben ráadásul a másik oldalon kötnek ki. Szintén léteznek némelyek, akik a Dáfá révén megtanultak néhány alapelvet. Azelőtt fogalmuk sem volt a vallásról, a hitről és a művelésről; a Dáfá révén aztán megtudtak néhány dolgot az istenségekről, a buddhákról és a művelésről. Ámde aztán, az üldözés közben, félelemből megpróbálták elkerülni a bajt, és más vallásokhoz csatlakoztak. De teljesen mindegy, hova menekülsz, amíg félsz, addig nem érheted el a beteljesülést. Minden félelem ragaszkodás.

Természetesen a Dáfá-művelés nem hasonlít a múlt művelési útjainak egyikére sem, amelyeknél a művelés közben minden emberi ragaszkodást szigorúan el kellett távolítani. Mivel a Dáfá-tanítványok még a hétköznapi emberek között művelik magukat, a hétköznapi emberek dolgainak egy bizonyos részét megtartják számotokra, hogy biztosítsák azt, hogy rendelkeztek azzal a gondolkodással és viselkedéssel, amely a hétköznapi emberek közötti élethez szükséges. Azonkívül ez biztosítja, hogy segíthettek a Mesternek a Fá-helyreigazításnál, és megmenthetitek az élőlényeket ebben a környezetben. Ha ti mindannyian a templomokba vagy a hegyi barlangokba mennétek, akkor ki mentené meg az összes embert ezen a világon, aki a Dáfá miatt jött ide?

Mi egy Dáfá-tanítvány? Akiket a Mester tanít, azok pontosan ti vagytok, a Dáfá-tanítványok. Megtisztít, az éretté váláshoz juttat, és képessé tesz benneteket megmenteni az élőlényeket. Ezek Dáfá-tanítványok. A „Dáfá-tanítvány” megnevezésnek egyáltalán semmi köze sincs a „személyes művelés” vagy „személyes beteljesülés” fogalmakhoz, amelyek korábban léteztek az emberi társadalomban. Azoknak nem volt meg a felelősségük, hogy élőlényeket mentsenek meg; náluk csak a személyes beteljesülésről volt szó. Amit a Dáfá-tanítványok egy nap el fognak érni, az nem hasonlítható össze azzal, amit azok a kisebb gyakorlatok vagy utak foglalnak magukban. Úgy gondolom, hogy nektek mind már tudomásotok van erről a pontról. A Dáfá-tanítványok azok, akik átveszik egy Dáfá-tanítvány felelősségét és megmentik az élőlényeket.

Ha az emberek megmentéséről beszélünk, sok Dáfá-tanítványunk – életkortól és képzettségi szinttől függetlenül – valóban kiváló munkát végzett. Egyes idősebb Dáfá-tanítványok, köztük csekélyebb képzettséggel rendelkezők is, nagyon jól csinálták. A különböző projektekben közreműködő Dáfá-tanítványok közül sokan nagyon megerőltették magukat, és meglehetősen jól is csinálták. Korábban már megmondtam a különböző projektjeinknek, mindenekelőtt a médiumoknak: ahhoz, hogy még jobban tisztázhassák az igaz körülményeket, ellensúlyozhassák az üldözést, és megmenthessék az élőlényeket, a médiumainknak be kell ágyazódniuk a normális társadalomba, jól kell vezetniük az üzleteiket, szilárd pénzügyekkel kell rendelkezniük, tanulniuk kell a hétköznapi emberek médiavállalataitól, és valóban normális módon kell működtetni őket. Csak akkor lesznek hatékonyak a vállalataink abban, amit el kell érniük.

Eleinte ezt sokan rövid távú dolognak tartották – egy időtartamot keményen átdolgozni, aztán vége a dolognak. Most felismerték, hogy ez nincs így. Egy Dáfá-tanítványnak mindent állhatatosan kell csinálnia, bele kell tennie a szívét a dologba, nem kell ragaszkodnia az időhöz, és nem kell túl sokat gondolkodnia. Mindennél, amit tenned kellene, a lehető legjobbat kell kihoznod magadból, akkor jó lesz. Tekintettel az üldözés általi nyomásra sokan egyre újra azt remélték, hogy elérik az üldözés gyors befejezését, és így egy idő hosszán át nagyon megerőltették magukat. De ez nem így működik. Ehhez mindazonáltal hozzá kell tenni, hogy a médiumaitok valóban nagy befolyást fejtettek ki az élőlények megmentésére.

Ami tehát az élőlények megmentését illeti, úgy gondoljátok át egyszer: sok Kínán kívül élő Dáfá-tanítványunk – ellentétben a Kínában élő emberekkel – hozzászokott a normális gondolkodásmódhoz. Mit akarok ezzel mondani? Azoknak az embereknek a gondolatait és gondolkodásmódjukat, akik az aljas kommunizmus által uralt országban éltek, a pártkultúra formálja. A kommunista rezsim megpróbálja elpusztítani a nép kultúráját, és aztán beléd tölti a gonosz párt rendkívül káros ideológiáját és gondolati alapját – mindezeket a dolgokat a gonosz párt indoktrinációja alakítja ki az elmédben. Ez tehát azok gondolkodásmódja, akik a gonosz párt pártkultúrájában nőnek fel, és még a dolgokról alkotott nézetüket is ez formálja. Nagyon nehéz ezt teljesen eltávolítani; de azok az emberek, akik hosszabb ideig éltek Kínán kívül, érezni fogják, hogy létezik egy különbség az ő gondolkodásuk és mások gondolkodása között – hogy különböznek egymástól. Azoknak, akik a gonosz párt országaiból jönnek, erős igényük van arra, hogy megvédjék saját magukat, és közöljék a véleményüket bizonyos dolgokról, míg a Kínán kívül élő emberek nem ilyenek.

És különösen a médiumok esetében – ha a pártkultúrának ezeket az elméleteit, terminológiáit vagy érvelési módszereit használjátok, akkor ez arra megy ki, hogy a pártkultúrát terjesszétek. Tehát figyelnetek kell ezekre a dolgokra. Különösen az utóbbi időben csatlakozott néhány új munkatárs a médiumokhoz, és ezek a fiatal emberek mind Kínából jöttek. Itt különösen óvatosnak kell lennetek. Mindegy, hogy melyik médiumunkban vagytok, erre figyelnetek kell. A Dáfá-tanítványok szerfelett keményen dolgoztak ezen üldözés közben, hogy felépítsék ezeket a médiumokat, és tényleg sikerült megfordítaniuk a Kínán kívüli rossz helyzetet – egyszerűen nagyszerű. A médiumaink hatalmas hozzájárulást nyújtottak; igazán értékelnetek kell őket. Ne változtassátok meg őket a pártkultúra segítségével úgy, hogy hasonlók legyenek a Kínában levő médiumokhoz, azoknak a furcsa megjelenésével és fecsegésével, és ne tegyetek közzé közvetlen híreket a szárazföldi Kínából. Figyelnetek kell az ilyen dolgokra.

Éppen most beszéltem azokról a problémákról, amelyekre figyelnetek kell az élőlények megmentésénél. Még egy dolog: sokan közülünk tisztázzák az igaz körülményeket az eső és hó ellenére; valóban keményen dolgoztak. Az utolsó Fá-konferencián arról beszéltem², hogy nem szabad lazítanunk az igaz körülmények tisztázásában a turisztikai látványosságoknál. Különösen a Kínából érkező turistáknak kellene feltétlenül tisztáznotok az igaz körülményeket. A gyakorlók minden helyen elkezdték ezt, és nagyon jól csinálják. Figyelemmel kísértem ezt, és valóban kitűnő volt. Mivel az egész helyzet változik, a Kínából érkező emberek hozzáállása is megváltozott. Kínában most merik szidni a gonosz Kínai KP-t, és amikor külföldre érkeznek, még kevésbé félnek. Még azoknál a kínaiaknál is nyitottabbak, akik korábban hagyták el Kínát. Az utóbbiakat annyira megfélemlítették a gonosz párt konzulátusai és nagykövetségei, hogy még mindig nem merik megnézni a Shen Yun-t, miközben azok, akik most jönnek Kínából, meg merik nézni. Ha jönnek, és éppen előadják a Shen Yun-t, akkor megnézik. Ami pedig a pártból való kilépést illeti, úgy csak néhány magyarázó mondat szükséges, és megértették. Ha aztán ki akarnak lépni a pártból, és azt javasolják nekik, hogy álnéven lépjenek ki, azt mondják: „Nem, a valódi nevemmel lépek ki.”

Ha erről beszélünk, akkor azonban ez nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Ami most történik, az az egész Fá-helyreigazítás eredménye, amely eddig a pontig jutott. Ezek a változások csupán a Dáfá-tanítványoknak az élőlények megmentéséhez és az igaz körülmények tisztázásához való hatalmas hozzájárulásai révén váltak lehetővé. Miközben a Fá-helyreigazítás hatalmas energiája egyre tovább halad előre, és a gonosz tényezőit egyre tovább megsemmisítik, a Dáfá-tanítványok itt a felszínen nagy hatással vannak az emberi dolgok állapotára. A Dáfá-tanítványok már nem az egyetlenek, akik tudják, mi a Dáfá; a világon élő emberek elkezdték újra megismerni a Dáfát. A lénye mélyén, a tiszta oldalával az ember tudja, ki vagy. De az ember felszíne olyan, mint egy ruhadarab, amelyet egy élőlény vesz fel, és ez a felszín nem tudja. Sok ember azt gondolja, hogy a Fálun Gong csak egy qigong. Sohasem tételeznék fel, hogy a Fálun Gong egy ilyen nagy dolog, hogy az egész három világkört erre teremtették meg, és az egész emberi társadalmat a Fá-helyreigazítás számára rendezték be.

Az emberek alapvető lénye – ők léleknek³ nevezik, mi ősszellemnek⁴ nevezzük – azért jött a mennyből, hogy megkapja a Fát. Miért jöttek hát ide, hogy megkapják a Fát? Nem lenne nagyszerű odafent megkapni, ahol minden kristálytiszta? De miért nem megy ez? Ahogy már mondtam, az ember csak itt művelheti magát; csak egy szenvedéssel teli környezetben lehet megvizsgálni, hogy te méltó vagy-e arra, hogy megkapd a Fát. Ezt így határozták meg akkoriban.

Egy másik dolog az, hogy az emberi társadalom a legalacsonyabb szinten van. Az élőlények megmentése viszont minden élőlényre vonatkozik, nem csak az emberekre. Mint tudjátok, ezt a szintet, amelyen az emberi társadalom létezik, nem csak emberek lakják. Az emberek időközben már tudják, hogy léteznek földönkívüliek. Tudjátok hát, hogy hányfajta élőlény létezik? Az emberek nem tudják elképzelni, hány élőlény létezik a legkülönbözőbb formákban, és aztán még léteznek további élőlények, amelyek különböző szinteken léteznek. Ez az itteni dimenzió csak a legalacsonyabb szint. Csak akkor kaphatják meg az élőlények minden szinten – a legmagasabbtól a legalacsonyabbig – az egész kozmikus testben a Fát, ha itt terjesztik. Ha egy magasabb szinten közvetítenék, az alatta lévő élőlények nem kaphatnák meg; és ha nem kaphatnák meg, akkor ez a szint megszűnne létezni, miután a Fá helyreigazította a világegyetemet – nem létezne többé. Ezért terjesztik a Fát a legalacsonyabb szinten; a legalacsonyabb szinten teszik ezt, és a legalacsonyabb szint nyelvét használják. Azonkívül, ha a Fá-alapelvek nehezen érthetők lennének, akkor csak az isteni lények foghatnák fel azokat, és csak őket menthetnék meg. Honnan kellett volna hát kapniuk az alsó szinten levő élőlényeknek elegendő bölcsességet ahhoz, hogy megkapják a Fát? Ezért az ebben az időszakban terjesztett Fá titkoktól mentes. Ezért mondják, hogy egyszerű igazságokat tartalmaz, mert a Fá-alapelvek egyszerűek és világosan érthetőek. Egyszerű igazságok és egyszerű szavak – ez azt jelenti, hogy a kimondott szavak olyan egyszerűek, amennyire csak lehetséges, a legvilágosabbak és a legegyenesebbek. Ezért az alsó szinten levő élőlények megértették, de sok magasabb szinten levő élőlényt ez tényleg megzavart. Azon tűnődnek, hogyan lehet ez a Fá ilyen egyszerű és könnyen érthető, és ezért nem hiszik el. Tényleg azon töprengenek, hogy ez hogyan lehetséges. Valójában a felszínen pontosan ilyen érthető, egyszerű és egyenes. Ámde csak az, aki valóban tanulja, és valóban műveli magát, lesz képes felismerni a magasabb szintek alapelveit. Ezért mondom, hogy ámbár egy titok sem létezik, ez tényleg megzavarta a magasabb szinteken levő élőlényeket. Ez a tulajdonképpeni ok.

Ebben a világegyetemben az emberiség csak egy parányi kis részecskén levő életforma. Ebben a gigantikus világegyetemben még csak egy porszemnek sem számít. Ettől a bolygótól kiindulva, ha kiszélesíted a látószögedet, és megnézed a Naprendszert, és aztán tovább szélesíted, és megnézed a Tejútrendszert, fel fogod ismerni – és talán azok, akik csillagászatot tanultak, vagy egyetemet végeztek, tudják ezt –, hogy a távoli galaxisok egyszerűen úgy néznek ki az emberek számára, mint a csillagok. És sok esetben, ha csillagászati távcsövet használsz, hogy pontosan megnézz egy csillagot, akkor kiderül róla, hogy az egy galaxis. És ugyanez érvényes még erre a világegyetemre is. Ha a távolból nézi meg az ember, csak egy részecskének tűnik. Ugyan ennek a részecskének is van külső behatárolása, azonban az emberek számára egyszerűen mérhetetlennek tűnik – olyan hatalmasnak, hogy határtalannak látszik –, ami arra ösztönzi az embereket, hogy világegyetemnek nevezzék. De ez a világegyetem nem a legnagyobb részecske az égitestben. És az ilyen világegyetemek ugyanolyan számosak, mint a csillagok, amelyeket látunk. Ha tovább nézzük, látjuk, hogy ez a világegyetem egy nagyobb világegyetem része. És ha még nagyobb és távolabbi távolságokból nézzük, a második rétegnek ez a világegyeteme ismét csak egy kis csillag alakú részecskének tűnne az égitestben. Amit ezzel akarok mondani, az az, hogy az emberiség nem számít sokat ebben a hatalmas égitestben. De a Fá-helyreigazítás közben az égitest gyújtópontjává vált. A magas szintek sok élőlénye testesült meg itt azért, hogy megkapja a Fát. Senki sem tudja elképzelni, hogy milyen hatalmas ez az ügy.

Az emberi társadalom a ködben található. Ahogy korábban már elmagyaráztam, Kínában például a dinasztiák váltják egymást. Amikor egy dinasztia végül erkölcsileg tarthatatlanná válik, rettenetesen rothadt, valamint korrupció és hanyatlás jellemzi, és az értékei elérték a mélypontot, akkor a végét járja, és a következő dinasztia lép a helyébe. Ez már szabállyá vált Kínában. A mai Kínában még a nép is felismerte már, hogy a gonosz párt napjai meg vannak számlálva. Csak arra szeretnék rámutatni nektek, hogy ez is megfelel a keletkezés, fennállás, romlás és megsemmisítés kozmikus törvényszerűségének. Az embereknél ez a törvényszerűség a születés, az öregedés, a betegség és a halál formájában mutatkozik meg. És egy nemzetnél ez abban mutatkozik meg, hogy a kezdeti szakaszban ez tele van erővel és vitalitással, aztán megél egy virágkort, azután lecsúszik a hanyatlásba, amit a pusztulás végső szakasza követ. Ez pontosan a törvényszerűség. Fennmaradt-e hát bármelyik dinasztia vagy királyság az ókortól a jelenkorig? Elpusztíthatatlan maradt-e valaha is egy nemzet az ókortól a jelenkorig? Ez egyiknek sem sikerült valaha is, mert ez a világegyetem törvényszerűsége.

Teljesen mindegy, hogy melyik szinten található egy élőlény ebben az égitestben, nem tudja, milyen hatalmas a Fá-helyreigazítás és a Fá-terjesztés dolga. Sok istenség, sőt, még a nagyon magas szinteken levő istenségek sem tudják ezt; csak azt tudják, hogy ez egy nagyon nagy dolog. És az emberek még kevesebbet tudnak erről, és így nem hisznek benne, és még azt is merik, hogy szidják a Dáfát, és üldözzék a Dáfá-tanítványokat. Még csak az „égig érő” kifejezés sem tudja megközelítőleg leírni a bűneik és vétkeik mértékét. De ezeknek az élőlényeknek a végén meg kell fizetniük ezekért, meg kell lakolniuk ezekért a súlyos bűnökért. Ha a Dáfá-tanítványoknak nem sikerül megmenteni őket az igaz körülmények tisztázása révén, akkor ezeknek az élőlényeknek később meg kell majd fizetniük a határtalan bűneikért és a karmájukért, mivel gyakorlatilag az egész emberiség – és különösen a kínaiak – olajat öntött a tűzre az üldözésnél, és szinte mindenki negatív hatást fejtett ki. Ők mégis a Fá miatt jöttek ide; csak a gonosz kihasználta őket.

Mivel ez a Fá olyan nagy, akkor egy olyan személy, aki csak egy kicsit is tiszteletlennek mutatkozik vele szemben, veszélyben van. Gondoljátok csak át, hogyan tudná egy ember – egy ilyen nagy Fánál – kiegyenlíteni a bűneit? Azt mondtam, hogy az emberek mind magas szintekről jöttek; mindegyik egy bizonyos terület élőlényeit képviseli, ahol ráadásul számtalan élőlény létezik, aki hozzá tartozik – egyszerűen túl sok ahhoz, hogy megszámolják őket –, olyan sokan vannak. Mindezeknek a hozzá tartozó élőlénynek az életét kioltanák, hogy kiegyenlítsék azokat a bűnöket, amelyeket elkövetett. És ennek a személynek saját magának is el kell viselnie a rétegről rétegre való megsemmisítés kínjait. Ez nagyon szörnyű. Tulajdonképpen nem akartam ilyesmiről beszélni. Amit mondani akarok, az az, hogy az élőlények megmentésénél fel kell ismernünk, hogy ez milyen hatalmas dolog, és hogy minden egyes láncszem, minden egyes esemény semmiképpen sem egyszerű dolog.

Az emberi társadalomban az emberek teljesen normális módon járnak az üzleteik után, hivatalt töltenek be, iskolába járnak… a különböző szakmák és hivatások mind folytatódnak, és egy normális lefolyást követnek. Gondoljatok csak pontosan utána ennek, korábban már beszéltem arról, hogy a múltban a művelés úgy folyt le, hogy egy ember elhagyta az otthonát és birtokát, és szerzetes vagy apáca lett, vagy egy mester irányított egy tanítványt vagy egy csoport tanítványt a művelésnél. Ez volt az a forma, amelyet a művelés felvett. De a Dáfá-tanítványoknál ez másképp van; ti az egész társadalomban művelitek magatokat. Mindegy, hogy milyen hivatást gyakorolsz, hogy a kultúrában, a gazdaságban, a művészetben, a politikában tevékenykedsz-e, vagy diák vagy-e – te a mindenkori környezetedben művelheted magad. Gondoljatok csak utána ennek, ez a környezet, ez az emberi társadalom nem egy olyan gyakorlóhely, amelyet a Dáfá-tanítványok rendelkezésére bocsátanak? Olyan környezetet és tényezőket kínál neked, amelyek mindenféle ragaszkodást felkelthetnek benned, és minden lehetséges alkalmat kínál neked, hogy jobbá válj. Mivel ez a dolog olyan hatalmas, az egész emberi társadalom egy templommá vált.

Ha idáig beszéltem, úgy gondolom, hogy ez a dolog egyszerűen szörnyen komoly! Olyan fontos, mégis sokan nem veszik komolyan! Ez különösen némely sokéves Dáfá-tanítványt érint. Tudatában vagy annak, hogy a mindennapi életedben minden a művelés része? Minden szó, minden cselekedet és minden, amit csinálsz, a művelésed része. Világos ez neked? Sokaknak közülünk sok problémájuk volt a Dáfá-projektekben való együttműködésnél; most a dolgok egy picit lecsillapodtak. – Talán nem egészen tudjátok, hogy mire gondolok azzal, hogy „lecsillapodtak”. Ez egy észak-kínai nyelvjárás, és azt jelenti, hogy „lecsendesedtek”. Vagyis, hogy nyugodtabbá vált a helyzet. – Mindenesetre most jobban működnek együtt.

Egy másik dolog az, hogy sokan nem viselkedtek rendesen, és nem vették komolyan a saját művelésüket. Ez nehézségeket, vesződséget, sőt bizony fájdalmat is okoz nekik, vagy még az életüket is elveszítik. Némely Dáfá-tanítványok minden Dáfá-rendezvényen részt vesznek, és külsőleg úgy tűnik, hogy jól megy nekik. A többiek is úgy találják, hogy nem művelik rosszul magukat, és meglehetősen szorgalmasnak tűnnek. De senki sem tudja, hogy milyen ragaszkodásaik vannak, vagy mi nyomja a szívüket, mivel külsőleg nem mutatják meg ezeket a dolgokat; senki sem tudja, mihez ragaszkodnak belül, és milyen nehéz számukra ezt legyőzni. Bárhogyan is, különböző okokból a Dáfá-tanítványok egy olyan csoportot alkotnak, amelynek komolyan kell művelnie magát, és a régi erők minden alkalmat ki fognak használni, hogy nehézségeket okozzanak a Dáfá-tanítványoknak, és különböző lehetőségeket is fel fognak használni avégett, hogy néhány Dáfá-tanítvány elveszítse az életét. Némelyek szívesen nézik meg, hogy mások hogyan kezelik a dolgokat, és aztán utánozzák őket. Akkor viszont te nem saját magadat műveled, hanem csak másokat követsz. Ámde a művelőknek a saját útjukat kell járniuk a beteljesüléshez. Annak érdekében, hogy egy leckét adjanak neked, és avégett hogy valóban elgondolkodj a dolgokon, a régi erők nehézségeket fognak okozni annak, akit példaképnek veszel, és ráadásul időnek előtte hagyják meghalni. Léteznek egyes olyan emberek is, akik elrejtették a ragaszkodásaikat. De valójában minden emberi érzület egy ragaszkodás. Az üldözést pontosan azért csinálták, hogy megfordítsák a jó és a rossz jelentését, elmossák a jó és a gonosz közötti határt, és zűrzavart keltsenek, és hogy lássák, melyik irányba mész, és hogyan ismered fel és érted meg a dolgokat.

Az ilyen esetek már nagyon mélyreható tanulságokat hagytak hátra. De ezek nem az üldözésre vezethetők vissza, hanem abból erednek, hogy nem vették komolyan a saját művelést. Természetesen nincs szükségképpen úgy, hogy a tanuló azért vesztette el az életét, mert saját maga nem volt komoly. Az is lehet, hogy egy másik okozta, mert őt vette példaképnek. Így a régi erők azért juttatnak el valakit a bukáshoz, hogy tovább gyengítsék azok hitét, akik nem haladnak előre szorgalmasan. Azt mondják: „Ha nem elég jók, akkor ideje egy korai kilépésnek.” Ez egy teljesen lehetséges ok lenne. Természetesen olyan esetek is léteztek, amelyekben ez azon múlt, hogy a tanulónak nagy mennyiségű karmája volt. Különböző helyzetek léteznek.

A művelés valóban komoly. Avégett hogy egy hétköznapi ember istenséggé válhasson – gondoljátok csak át, milyen tisztának kell lennie a szívének ahhoz, hogy ezt elérje. Ámbár a Dáfá-tanítványok a hétköznapi emberek között művelik magukat – ők viselik a felelősséget az élőlények megmentéséért –, és csak bizonyos emberi tulajdonságok megőrzése révén sikerül nekik, hogy megéljenek itt, a művelés mégis komoly dolog; valójában ez még sokkal komolyabb. Minden alkalommal, amikor látom, hogy egy Dáfá-tanítvány elveszíti az életét, nagyon sajnálatosnak találom ezt. De ők nem tudtak igazán szorgalmasan haladni előre. És akkor még léteznek olyanok is, akik azt gondolják: „Most, hogy Dáfát gyakorlok, van egy védőpajzsom. Mostantól a Mester megvéd engem.” Ez a ragaszkodás nem még rosszabb? Megengedik-e, hogy egy ilyen ragaszkodással művelje magát? Akkor nem a védelem miatt jöttél ide? Hogyan jelenthet ez művelést?

A Dáfá-tanítványoknak képesnek kellene lenniük minden ragaszkodást elengedni, és azonfelül másokat is megmenteni. A követelmények valóban magasak. Némelyek azt gondolják: „Nem érződik úgy, mintha magas szintre műveltem volna magam. Semmit sem érzek, mindezen évek után sem.” Igen, igaz, mert mint már mondtam nektek, a Dáfá-tanítványok művelési módszere biztosítja azt, hogy az embereknek ebben a bonyolult környezetében művelhessétek magatokat. Miután egy részeteket készre műveltétek, azt azonnal leválasztják, és aztán a felszínen levő, nem készre művelt rész már nem használhatja. És még csak azt sem érzi az ember, amikor a leválasztás megtörténik. Ez a legjobb módszer annak biztosítására, hogy végül eljuss majd a beteljesüléshez. Teljesen mindegy, hogy milyen rosszul cselekszik valaki itt az emberi oldalon, az nem fogja befolyásolni a már készre művelt oldalt. Ezt határoztam meg számotokra az elején, és ezt így is csinálják. Máskülönben alig művelnétek egy itteni részt már készre, egy másik részt azok az emberi ragaszkodások befolyásolnának, amelyek a hétköznapi emberek társadalmában keletkeztek, és az leesne, te pedig hiába művelted volna magad. Ez nem működne. Egy ilyen nagy embertömegben nem találsz két olyan embert, akinek ugyanazok a gondolatai és megközelítési módjai lennének. Több mint hétmilliárd ember él a világon, és mindegyikben számtalan emberi gondolat merülhet fel. Olyan sok bonyolult dolog létezik, amely zavarja a művelőket. Ezért választottam ezt a módszert, és ezért művelitek magatokat ezen a módon. Még ha így is van, minél közelebb jut ez a végéhez, annál rosszabbul mutatkoznak meg a dolgok, amelyek napvilágra kerülnek – még ha egyre kevesebb erejük is van. Ezért van némelyeknek az az érzésük, hogy a gondolataikban levő dolgok nagyon piszkosak. Én mondom nektek, és gyakran bátorítom a gyakorlókat azzal, hogy azt mondom nekik, ez nem tesz semmit. Már elegendő, ha elutasítjátok. Már elegendő, ha egy kicsit jobban csináljátok, és nem zavartatjátok magatokat ettől.

Te az emberek között tartózkodsz, és minden lehetséges piszkos dolgot láttál és hallottál a társadalomban a szemeiddel és a füleiddel. Tudjátok, hogy mit jelent hallani vagy látni valamit? Az nincs úgy, ahogy azt az emberek elképzelik maguknak, éspedig, hogy az elmúlt volna, ha te láttál valamit, de nem vitted magaddal, vagy mindegy lenne, ha te hallottál valamit, de nem követted tovább. Nem, ez nincs így. Minden dolog anyagi anyag. Ha hallottál valamit, azt beléd töltötték, és bemegy a testedbe. Ha láttál valamit, az is bemegy. Tudjátok, hogy miért vakították vagy süketítették meg magukat némely művelők a múltban? Tudomásuk volt erről. Semmi mást nem akartak, csak művelni magukat, és nem akarták, hogy tovább szennyezzék be őket. Ezért tették ezt. Természetesen ez a kis művelési utak egyik módszere. Most ugyan elmagyaráztam ezt, de nem aggódunk ezek miatt a dolgok miatt; mert a társadalom pontosan olyan, amilyen. A Mester ezt már hosszú idővel ezelőtt látta, és intézkedéseket tett számodra, úgy, hogy ez ne befolyásoljon téged. De teljesen mindegy, hogy milyen a helyzet, és bármilyen nehéz is legyen, neked arra kellene gondolnod, hogy művelő vagy, és törekedned kellene előrejutni. Akkor már menni fog. Így kellene tehát csinálnod.

Amikor a mesteretekként a Fát magyarázom, és ilyen sok emberhez fordulok, csak általános fogalmakban tudok beszélni. Néhányatoknak talán vannak kérdései, amelyeket feltétlenül fel akartok tenni nekem. Ámde mivel olyan sokan vannak itt, nem tudok majd minden kérdést megválaszolni. De még ha csak néhányat is válaszolok meg belőlük, ez talán egy jó lehetőség számotokra. (taps) Itt akkor abbahagyom, és most meg fogom válaszolni néhány kérdéseteket, ha nem is nagyon sokáig. (taps) Mert tudom, hogy a Fá-konferencia ma kissé későn kezdődött, és nem volt ebédszünetetek. Olyan sok kérdést fogok megválaszolni, mint lehetséges. Most felnyújthatjátok a cédulákat.

Tanítvány: Ebben az évben a New York-i Fá-konferenciát május 13-án tartják; ez egy munkanap. Arra a megértésre jutottunk, hogy ez azért szükséges, mert szükségünk van a Dáfá-tanítványokra, hogy a Fá-konferencia közben nagyobb terjedelemben tisztázzák az igaz körülményeket a fősodrú társadalomnak. De sok tanuló nem érti, hogy miért csinálják ezt így.

Mester: Ezt én határoztam meg így. (taps) Minden alkalommal, amikor Fá-konferenciát tartottunk, az élőlények megmentésére akartam használni ezt. Azt akarjuk, hogy az emberek lássák, hogy olyan sok ember műveli magát, és az nincs úgy, ahogy a gonosz párt állítja. És a Fá-konferenciák ideje alatt a Dáfá-tanítványok tisztázzák az igaz körülményeket, és megmentik az összes élőlényt. De eddig minden Fá-konferenciát hétvégén tartottak, és ezért a városokban csak nagyon kevés ember volt. A felvonulásaitoknak is nagyon kevés nézője volt; ezért nem is keltettétek fel a figyelmet velük. De mindig így csinálták. Arra gondoltam, hogy a konferencia résztvevőinek túlnyomó többsége tulajdonképpen más területekről jön; szabadságot vettek ki, és számukra mindegy, hogy hétvége van-e vagy sem. Ezért mondtam, hogy többé nem hétvégén fogjuk megrendezni a konferenciákat. (erős taps)

Tanítvány: Az utóbbi időben egy elterjedt jelenséget vettem észre, éspedig azt, hogy némely tanulók lazítottak a művelésükben. Sokan fontosabbnak tartják a saját projektjüket, mint hogy átfogóbban tisztázzák az igaz körülményeket, és együttműködjenek.

Mester: Tulajdonképpen már egy ideje feltűnt nekem ez a probléma; még figyelemmel kísérem. Eddig semmit sem mondtam, mert a tanítványoknak ezt szilárd módon kell csinálniuk a médiumoknál, és a szívüket bele kell tenniük a dologba. Mindazonáltal nem szabad elfelejtenetek, hogy ti művelők vagytok.

Most a médiumokról beszélek. Korábban néhány médiakoordinátorunk megkérdezte tőlem: „Hogyan tudjuk jól vezetni a médiumokat, és hogyan kellene másképp csinálni a dolgokat, mint a hétköznapi embereknél?” Azt mondtam, hogy ez egészen egyszerű: egyszerűen igazodjatok a hétköznapi emberek médiumaihoz – minél hasonlóbbak, annál jobb. Legyetek olyanok, mint ők; vezessétek jól az üzleti tevékenységeiteket, és gondoskodjatok az egészséges pénzügyekről. Legyetek egyszerűen olyanok, mint egy hétköznapi vállalat. Az egyetlen dolog, amire gondolnotok kell, az az, hogy Dáfá-tanítványok vagytok; ez már elég. Ezért nem szabad lazítanotok a műveléseteknél, mindegy, hogy mi történik.

Tanítvány: Korábbi Fá-magyarázatokban⁵ a Mester Maitréjáról beszélt. Ön azt mondta, hogy a „mee-luh”⁶ fonetikus átírás nem volna helyes, és utalt arra, hogy egy későbbi időpontban közli velünk a pontos kiejtést.

Mester: Jelenleg a gonosz Kínai KP folyamatosan hazugságokat terjeszt. Mindazonáltal sem a hazugságaitól nem félek, sem amiatt nem aggódom, hogy megrágalmaz engem. De nem szeretném, hogy megzavarja az összes lény megmentését. Ezért némely dolgokat csupán később mondok el nektek. (taps)

Tanítvány: Én egy olyan Dáfá-tanítvány vagyok, aki 2012-ben jött Kínából az Egyesült Államokba. Azt hallottam, hogy a Dáfá Egyesület kiadott egy közleményt, miszerint azoknak, akik 2005 után jöttek Kínából, nem szabad segíteniük a Shen Yun-rendezvényeken a színfalak mögött vagy a konyhában.

Mester: Mivel ez szóba került, mondani fogok néhány szót a pillanatnyi helyzetről. A különböző helyeken kitöltött jelentkezési űrlapok révén felfedeztük, hogy létezik egy nagy probléma. Mégpedig az, hogy a Kínán kívüli tanulóink szinte fele újra Kínába utazott, és néhányan folyamatosan oda-vissza utaznak. Különösen azok, akik csupán röviddel ezelőtt jöttek Kínából, nagyon gyakran mennek oda. Léteznek sokéves gyakorlók is, akik ezt csinálták, még ha csak kevesen is. És azok között, akik röviddel ezelőtt hagyták el Kínát – akik az üldözés kezdete után távoztak –, néhányan gyakran utaznak vissza. Gondoljátok csak át, tudom, hogy sokukat, miután Kínába utaztak, a Kínai KP felkereste egy „beszélgetésre”. Mindent, amit mondtál, és bárhogyan is cselekedtél – ezt számtalan istenség látta.

Érted ezt? Azzal, amit éppen most mondtam, utaltam valamire. Túl könnyelműen kezeled a művelésedet, és mind a saját, mind a számtalan élőlényed létezésével játszol, aki arra vár, hogy megkapja a Fát és megmentsék! Ilyen könnyelműen kezeled a művelést. Úgy gondolod, hogy azt a kevés szót, amit a Kínai KP-nak mondtál, hogy lerázd őket a nyakadról; hogy azokat a szavakat, amiket a jelenlétükben mondtál, amúgy senki sem hallotta, és pontosan ott értek véget? Korábban azt mondták: „Három lábbal a fejed felett már vannak istenségek.” Számtalan istenség létezik.

Mint tudjátok, éppen most beszéltem arról, milyen hatalmas a világegyetem, és mennyi élőlény van benne. Mindaz, amit mondtam nektek, valóban igaz. Éppen itt, a Fá-konferencián, a levegőben levő minden egyes részecskén léteznek szemek egy nagyon sűrű, rendkívül mikroszkopikus szinten – éspedig olyan szemek, amelyek nagy távolságból néznek ide. A konferenciateremre néznek, és hallgatnak engem; a gondolataitokra is néznek, és hallgatnak benneteket. Itt, az emberi társadalomban valami olyan jelentős dolog történik, és kihat a világegyetemben levő élőlényekre. Gondoljátok csak át, hány istenség figyel benneteket figyelmesen! Minden egyes gondolatodnál és minden ötletednél – ráadásul azelőtt, hogy létrejönne az elmédben és formát öltene – ők már tudják, hogy mit akarsz kifejezni. Néha tényleg azon tűnődöm, hogyhogy némely tanulók olyan rosszul viselkednek. Már megkapták a Fát; akkor hogyhogy még mindig ezen a módon viselkednek?

Ha nem veszed át a felelősséget saját magadért, az másoknak is árt. A gonosz pártnak speciális egységei vannak, amelyek a Fálun Gongot vizsgálják. Tudtátok, hogy olyan nevetséges dolgaik vannak, mint az úgynevezett Fálun Gong-szakértők és Shen Yun-szakértők, akik kifejezetten a Fálun Gong fejlődését és ezt vagy azt tanulmányozzák a Shen Yun-ről? Számukra ez mind információ. A gonosz párt pontosan politikai okokból akarja bántalmazni az embereket; ezért akarják kideríteni a mindennapi életed legjelentéktelenebb részleteit is. Amikor aztán hozzád jönnek, úgy tűnik, hogy már mindent tudnak, és kívül-belül ismernek téged. A céljuk pontosan az, hogy félelmet keltsenek benned, avégett hogy dolgokat szolgáltass ki, mivel úgy gondolod, hogy úgyis sokat tudnak, még anélkül is, hogy elmondanád nekik. A gonosz pártnak több évtizedes tapasztalata van abban, hogy politikai célok miatt bántalmazza az embereket.

Nem fogom kritizálni sem a közleményt, sem a kiadott irányelvet. Azok a problémák, amelyeket éppen most írtam le, tényleg léteznek köztetek. Csak néhányat írtam le közülük, és azokból is csak egyetlenegy aspektust. A Shen Yun nagyon nagy hatással rendelkezik az összes lény megmentésénél. Nem azon kell eltöprengenünk akkor, hogyan kerüljük el, hogy különböző oldalakról megzavarják a Shen Yun-t?

Tanítvány: Kérem, engedje meg, hogy a Szecsuan tartománybeli Chengdu városából való Dáfá-tanítványok nevében üdvözletet adjak át a Mesternek. A Mester olyan sok fáradságot vett magára.

Mester: Köszönöm nektek. (taps)

Tanítvány: A chengdui Dáfá-tanítványok nagyon hiányolják a Mestert, és azt kívánják, hogy hamarosan eljöjjön az a nap, amikor láthatják a Mestert.

Mester: Köszönöm. Mivel az idő korlátozott, többé nem fogom megemlíteni az üdvözleteket.

Tanítvány: A környezetemben sok idősebb művelőtárs létezik, aki nap mint nap jól végzi a három feladatot, bezárólag a Fá-tanulással és a gyakorlatokkal. De nagyon makacsak. Több mint tíz éve művelik magukat, de a gyakorlatmozdulataik mégsem helyesek, és amikor a gyakorlatokat végzik, vagy őszinte gondolatokat küldenek, gyakran elszundítanak. Ha rámutatnak nekik erre, akkor nem akarják meghallgatni, és nem akarják kijavítani magukat.

Mester: Sok idősebb Dáfá-tanítványnál a test megöregedett. Ott talán létezik néhány probléma. De nagyjából és egészében véve sokan közülük jól csinálták a művelésnél és a három feladat kivitelezésénél. Mégis valóban ügyelnetek kellene az ilyen problémákra, avégett hogy mások ne aggódjanak miattatok. Jó példát kellene mutatnunk a fiatalabb gyakorlóinknak. (a Mester mosolyog) (minden tanítvány tapsol)

Tanítvány: Egy bizonyos projektkoordinátor túlságosan a pénzügyi sikerre koncentrál, és mindent gazdasági szempontok szerint értékel. Az üzleti ügyeknél nem őszinte, és gyakran nyomást gyakorló eszközöket használ a munkatársak vezetésénél. Ez kétséget keltett bennem, hogy a projekt a helyes úton halad-e. Abban az esetben, ha elhagynám a projektet, akkor az azt jelentené, hogy saját magam változtatom meg a művelési utamat?

Mester: Én ezt a következőképpen látom: ha a médiumok egyikéről beszélünk, amelyik a Dáfá-tanítványok egyik projektje, akkor azt úgy kell vezetni, mint a hétköznapi emberek egy vállalkozását. De némely Dáfá-tanítványok úgy gondolják: „Hiszen ezek mind a mi saját dolgaink. Miért kell ilyen szigorúnak lennie a vezetésnek?” És ráadásul egyszerűen azt csinálják, amit akarnak. Nem értek egyet ezzel a látásmóddal. Amiket én támogatok, azok a szokásos igazgatási módszereket.

Ne tekintsétek a médiumainkat valami különleges dolgoknak, amik különböznek a hétköznapi emberekéitől. Egy vállalat az pontosan egy vállalat. A Dáfában nem léteznek vállalatok, és a Dáfában nem léteznek médiumok. Ezek nem művelés, és nem tartoznak a Dáfához. De ebben a környezetben az ember művelheti magát, és ti művelők vagytok. Én így látom ezt. Mindegy, hogy melyik vállalatnál vagy, meg kellene próbálnod, hogy jobban csináld, és ne utasítsd el az irányítást.

Ha egy vállalatot vezetnek, akkor figyelembe kell venni a gazdasági sikert. Határozottan ellene vagyok, hogy folyamatosan adományokat és pénzt vegyenek el a tanulóktól. Ezért a felelős személy mérlegelni fogja a gazdasági hasznot, és ebben sincs semmi kivetnivaló.

Ha viszont a koordinátor elfelejti, hogy ő Dáfá-tanítvány; ha elfelejti, hogy ő művelő, akkor az probléma. Ez az én véleményem erről. Természetesen, ha a felelősök túlzásba esnek, és túllépik azt, amit a hétköznapi emberek vállalatai tesznek, akkor azt nem találom rendben levőnek.

Tanítvány: Első kérdés: Egyes családtagoknak fenntartásai vannak azzal kapcsolatban, hogy a Kínán kívül élő kínai Dáfá-tanítványoknak röviddel ezelőtt be kellett mutatniuk a személyi igazolványukat. Elmagyarázhat a Mester – kérem – egy keveset erről?

Mester: Egy példa segítségével fogom elmagyarázni. Egy tanuló elmondta nekem, hogy Hongkongban létezik egy maroknyi ember, aki mindig megjelenik, amikor fontos találkozó vagy projektmegbeszélés van; de máskor senki sem tudja, hol tartózkodnak. Ti nem ismeritek őket, és senki sem tudja a valódi nevüket. Még akkor is, ha csak Hongkongot hozom fel példaként, sok olyan hely létezik, ahol ugyanez a probléma áll fenn. A Dáfá-tanítványok projektjeit meg kell védeni; elvégre ez egy különleges időszak, amikor a gonosz párt üldözi az embereket. Ezért találom jónak, hogy így csinálták.

Valaki azt kérdezte tőlem: „Dáfá-tanítványokként nem szabad tagsági listáknak létezniük a művelésünknél, igaz⁈” Így van, nincsenek tagsági listáink. A benyújtott információkat nem használják fel tagsági listákhoz. Csak azt akarjuk tudni, ki vagy. Most egy különleges időszak van. Mikor működtettek valaha is művelők médiavállalatokat a történelem során? Ki védekezett valaha is az üldözés ellen? Az igaz, hogy ez nem tartozik a műveléshez; de ezek a Dáfá-tanítványok projektjei az emberek megmentésére.

Tanítvány: Második kérdés: Ha a Fá-helyreigazítás korabeli Dáfá-tanítványok a Mesterrel együtt el fogják hagyni a világot, akkor a jövőben még fog létezni Dáfá Egyesület? Ha igen, akkor milyen kapcsolata lesz a Dáfával?

Mester: Túl sokat gondolkodsz. (mindenki nevet) A jövő ügyei pontosan a jövő ügyei. Az embervilágban történő Fá-helyreigazítás idején a dolgokat egyáltalán nem úgy fogják kezelni, mint ma. Hogy létezik-e majd egyesület vagy sem, az a szükséglettől függ. (a mester mosolyog)

Az emberek nem olyan egyszerűek, mint amilyennek látszanak. Azok az emberek, akikre gondolok, éppenséggel szívesen tartják igaznak azt, amit láthatnak. Nem ismerik el azt, amit nem láthatnak. De a művelés azáltal érteti meg veled a dolgokat, hogy elvezet az igaz elvek felismeréséhez. Ez tehát a különbség. Ami a jövőbeni embereket illeti, nekik ki fogom nyilvánítani és a szemük elé tárni a valóság valódi képét. Akkor ez teljesen más lesz.

Tanítvány: Erre a Fá-konferenciára a Dáfá Egyesületnek szigorúan szabályoznia kellett a részvételt. Ámde léteznek olyan tanulók, akik nem tesznek eleget a követelményeknek, de ennek ellenére megpróbáltak bejutni azáltal, hogy fentről lefelé minden kapcsolatukat megmozgatták.

Mester: Az, hogy részt akar venni a Dáfá Fá-konferenciáján – ezen a hozzáálláson nincs semmi kritizálnivaló, ez egy jó dolog. De azok, akik a rendezvényt vezetik, ezt nem így látják. Nekik a biztonsággal kell törődniük, és arról gondoskodniuk, hogy a Fá-konferenciánk a tervek szerint folyjon le, és ne zavarják meg. Ez a két szempont ellentmondásban áll egymással; ezért gondolkodjatok csak el rajta mindannyian saját magatok.

Tanítvány: Néhány tanuló a Dáfá-projektek révén sok Dáfá-tanítványt ismert meg szerte a világon, és aztán megalapította a saját vállalkozását. Ez a Dáfá-tanítványok zavarásaként tekintendő?

Mester: Igen. Ha a Dáfá erőforrásait használod arra, hogy pénzt keress saját magadnak, akkor az, amit teszel, semmi más, mint üldözés. Ezt a jövőben fel fogod ismerni. A beavatkozásnak ez a formája kimeríti a Dáfá-tanítványok erőforrásait. Az erőforrások korlátozottak, és a Fá-helyreigazításra és az emberek megmentésére kellene használni őket. A jövőben világossá fog válni, hogy ennek komoly következményei lesznek.

Tanítvány: Nyugati tanuló vagyok, és néhány év óta New Yorkban dolgozom a médiumainknál. Megállapítottam, hogy sok kínai tanuló még ma sem tud sokat a nyugati társadalomról.

Mester: Ez teljesen igaz. Sokan közülünk minden idejüket csak a kínai közösségben töltik. Gyakran javasoltam nekik, hogy azért kellene a hétköznapi emberek társadalmában keresniük maguknak munkát, és megismerniük a társadalmat, hogy megértsék, hogyan gondolkodnak és cselekednek az emberek egy szabad társadalomban. Ezt már gyakran mondtam.

Tanítvány: Nem igazán tudom, mit tehetünk avégett, hogy a médiumaink megvessék a lábukat a társadalomban.

Mester: Úgy gondolom, hogy komolyan el kellene gondolkodnunk ezen a problémán. Azt hallottam, hogy az angol Epoch Times-nál nem dolgozik olyan sok ember New Yorkban, de néhány nyugati tanuló nagyon módszeresen teszi ott a dolgokat. Ez nagyon megörvendeztetett. A jövőben biztosan egészségesen fog továbbfejlődni, és még a kínai médiumainkat is felül fogja múlni, mert ez végül is egy angol nyelvű társadalom. (lassan taps hallatszik)

Tanítvány: Amikor egy tanulót betegségkarma zavart, egy másik tanuló azt javasolta, hogy segítséget kellene kérnie egy nyitott égi szemmel rendelkező művelőtárstól, hogy „jóságos módon oldja meg” ezt a problémát.

Mester: Ennél a szív démonokat teremt. Mit tud hát jóságos módon megoldani? Hol létezik hát valami véletlenszerű dolog a Dáfá-tanítványoknál?

Tudjátok, ha egy Dáfá-tanítvány számára elrendezték az utat, akkor még én mesterként sem változtathatom meg többé. Erre két ok létezik: ha megváltoztatnám, akkor az egész művelési útja az elejétől a végéig teljesen megváltozna, és mindent elölről kellene kezdeni. A második ok az, ha valóban megváltoztatnám az utat, akkor az összes régi tényező beavatkozna.

Nem ismerem el ezt az üldözést, de miért tudnak mégis zavarni? Ez abban rejlik, hogy a Mester emberi teste a felszínen⁷ található. Az óriási nagy testemet és a roppant nagy erőmet az égitest azon részei választották el, amelyeket a Fának még helyre kell igazítania, és ezeken a helyeken olyan világegyetemek és élőlények számtalan szintje található, amelyek mind istenségek. Ha ők nem léteznének, semmi sem gátolhatna engem. A Fá-helyreigazításnál folyamatosan nyomulok előre, és szintről szintre helyreigazítom a Fát. Szintről szintre azokat, akiknek maradniuk kell, megtartják, és azokat, akiknek nem kell maradniuk, megsemmisítik; szüntelenül és villámgyorsan nyomulok előre. Az égitestnek azok a részei, amelyeket a Fá még nem igazított helyre, ezen a módon választanak el engem, és ezért üldözhetik a régi erők a Dáfá-tanítványokat és zavarhatnak engem. Milyen jóságos megoldást tudsz hát felajánlani? Befolyásolhatsz te egy ilyen nagy dolgot?

Azonkívül a dimenziók rendkívül összetettek. Még olyasmiben is, ami olyan vékony, mint egy papírlap, több száz millió dimenzió létezhet. Emellett minden dimenziónak megvan a saját gigantikus ideje. Tudjátok, minél mikroszkopikusabbak a részecskék, annál nagyobb az energiájuk, vagy másképpen mondva, annál erőteljesebbek a részecskék. A molekulák nem tudják megváltoztatni az atomokat, de az atomok fel tudják oszlatni a molekulákat. Értitek az összefüggéseket, nem igaz⁈ Minél mikroszkopikusabbak a részecskék, annál nagyobb az erejük. Hogyan tudod befolyásolni őket? Különböző szinteken találhatók. Néhány tanulónk gyakran nincs a Fában. Nagyon érdeklődnek a kis művelési utak és minden lehetséges zavaros dolog iránt, és badarságokat beszélnek.

Mivel a dimenziók olyan összetettek, ez oda vezet, hogy némelyek, akiknek az égi szemük még nem teljesen, tehát részben van nyitva, nem láthatják a teljes képet. Minden, amit látnak, bonyolult, hamis jelenségek. Az nincs úgy, hogy szándékosan csalóka képeket mutatnak nekik; sokkal inkább ő egyszerűen nem láthatja a teljes, valódi képet. Csak egy részt láthat belőle, és ez az egy rész hamis képpé válik számára. Ha egy ember csak úgy ott áll, akkor előtte és mögötte, balra és jobbra tőle számtalan dimenzióban megszámlálhatatlan élőlény található, aki átfedi egymást. Hogyan tudhatja hát, milyen összefüggés van ezek között az élőlények és e között a személy között? Hogyan tudja megkülönböztetni akkor ezeket a dolgokat? Ebből az okból kifolyólag mondom néha, amikor egy tanuló erről vagy arról a futiról⁸ beszél, hogy ő saját maga az, aki megszállott. Újra és újra mondtam nektek, hogy ti nem láthatjátok a valódi képet; ezért nem kellene felelőtlen megjegyzéseket tennetek, és feltétlenül a Fának megfelelően kellene művelnetek magatokat. Minden, amivel a művelésnél találkozik valaki, jó dolog.

Tanítvány: Fiatal gyakorlók egy csoportja azon van, hogy elvégezze a tajvani Feitian iskolát, és egyetemre menjen. Szeretném megkérdezni, hogy a jövőben hogyan tudják a legjobban igazolni a Fát?

Mester: Úgy gondolom, ha rendelkeznek az előfeltételekkel, akkor elmehetnek egy professzionális művészcsoporthoz, vagy tanulmányozhatják ezt a szakot. Ha nem, akkor választhatnak egy másik tanulmányi területet. Bármit is tanulsz, csináld jól, úgy, hogy legalább uralj valamit ebben a társadalomban. A Dáfá-tanítványok között sok számítógépes szakember, tudós, első osztályú tehetség létezik. Ezért a Dáfá-tanítványok által kifejlesztett webtechnológiák az egyetlenek a világon, amelyek áttörhetik a gonosz Kínai KP internetes blokádját. (taps) Különböző kormányok és nagyvállalatok használják a webportáljainkat, hogy kapcsolatba lépjenek a szárazföldi Kínával. Amit ezzel akarok mondani, az az, hogy használjátok a képességeteket és a tudásotokat. Hogy a ti szavaitokkal mondjam: segítsetek a Mesternek a Fá-helyreigazításnál, és mentsétek meg az élőlényeket. Ezt kellene csinálnotok.

Tanítvány: Tavaly a nővérem elhozta Japánba egy barátnőjét, kifejezetten azért, hogy megnézze a Shen Yun-t. A Hongkongba való visszatérése után a barátnője elszántan csatlakozott egy Fálun Gong-felvonuláshoz, és végigjárta az egész távot. Szeretett volna eljönni az idei New York-i Fá-konferenciára, és háromszor kért meg, hogy adjam át az üdvözletét a Mesternek, és köszönjem meg Neki. A barátaim is üzeneteket hagytak nekem, és sok sikert kívánnak a Fá-konferenciának. Az élőlények felébrednek.

Mester: Más hétköznapi emberek is, tehát olyan emberek, akik nem művelik magukat, csatlakoztak a Dáfá-felvonulásokhoz. Mindannyian felébredtek.

Van itt néhány új tanulónk, nyugati tanuló, aki talán nem érti, hogy amit a Mester szóba hozott, olyan hatalmas dolog. Én mondom nektek – akár hiszitek, akár nem –, mivel ez egy Fá-konferencia, és én a Dáfá-tanítványoknak magyarázom a Fát, egy kicsit magasabb szinten beszélek, mint máskor; ezért lehetséges, hogy nem tudjátok elfogadni, és hogy az új tanulók nem értik. Mindazonáltal én mondom nektek, hogy a világ minden országának és minden történelmi korszaknak a királyai, valamint számos mennyei király – mindannyian Kínában öltöttek testet, és ma kínaiak. Mert Kínának kellett lennie a Fá-terjesztés és a művelés központjának. Ezt már egy történelem előtti időben meghatározták.

A kínaiak az utóbbi időben borzalmasan rossz állapotban vannak mindazon üldözések miatt, amelyeket elszenvedtek, és még a külsejük is csúnyává vált. De én mondom nektek, nagyon is meglehet, hogy közöttük van a ti királyotok, a népetek királya. Ez semmiképpen sem kis dolog; a jövőben fel fogjátok ismerni ezt. Ami a többi országot illeti, azok mellett, akik az élőlények megmentéséért tett erőfeszítéseink miatt megmaradhatnak, még az embervilágban történő Fá-helyreigazítás is létezni fog, amely később fog megtörténni. De ez egy jövőbeli ügy, az emberek dolga.

Tanítvány: Mostanáig már több mint 160 millió ember adott le kilépési nyilatkozatot a párt három szervezetéből. De sok kínai még nem hajtotta végre a három kilépést. A Dáfá-tanítványok száma nagyon nagy. Ha minden Dáfá-tanítvány felemelné a hangját, még nagyobb számú embert menthetnénk meg. Úgy van, hogy pillanatnyilag még mindig túl kevés Dáfá-tanítvány tisztázza az igaz körülményeket?

Mester: Úgy gondolom, hogy minden tanítvány a művelési állapotának megfelelően, különböző mértékben tisztázza az igaz körülményeket. A jó művelési állapottal rendelkezők nagyon sokat tisztázzák; a valamicskét rosszabb állapottal rendelkezők kevesebbet. Többé-kevésbé ez az, hogy mi történik. Ami a hatást illeti, azok, akik gyakran tisztázzák az igaz körülményeket, valóban figyelemre méltóak. Sok tapasztalatot gyűjtöttek, és sok kilépést is elértek. A probléma az, hogy sokan nem vették komolyan az igaz körülmények tisztázását. De az, hogy nem veszed komolyan, nem kis dolog. Ha egy másik projekttel foglalkozol, az nem probléma, mert akkor ezen a projekten belül segítesz tisztázni az igaz körülményeket. Ha viszont nem ez az eset áll fenn, és Dáfá-tanítványként nem tisztázod az igaz körülményeket, az semmi mást nem jelent, mint azt, hogy te nem vetted át azt a felelősséget, amelyet a Dáfá-tanítványoknak át kell venniük.

Tanítvány: A környékünkön egyes tanulóknál, akik a médiumoknál dolgoznak, egy többé-kevésbé komoly probléma merült fel. A Fá-tanulásnál lecsukódik a szemhéjuk; az őszinte gondolatok küldésénél nem tudják egyenesen tartani a kezüket, és a gyakorlatok közben elalszanak.

Mester: Sok Dáfá-tanítványnál, ha tényleg egy Dáfá-projekttel elfoglalt, ez megbocsátható. Az emberek megmentésénél létező követelmények valóban nagyon igénybe vehetnek valakit; ezért ez a körülményeknek tulajdonítható és megbocsátható. De ha nálad nem ez az eset áll fenn, akkor az azon múlik, hogy nem műveled magad szorgalmasan.

Tanítvány: Állnak vagy térdelnek, hogy tanulják a Fát, de mihelyt leülnek, újra álmosak lesznek. Hosszabb ideje nem tudják áttörni ezt az állapotot. Ezek a tanulók egy csomó munkát vállaltak magukra.

Mester: Így van. Úgy gondolom, hogy a Fát feltétlenül lelkiismeretesen kell tanulni, mindegy, hogy állva tanulod-e, vagy milyen módszert alkalmazol. A Mester tudja, hogy sok tanuló nagyon elfoglalt, és minden nap csak kevés órát jut alváshoz. Ezért merül fel ez a probléma.

Tanítvány: Ugyanazt a hatást éri el az ember, ha e-könyvvel tanulja a Fát egy valódi könyv helyett?

Mester: Az ugyanaz, de úgy találom, hogy legjobb egy valódi könyvet használni. Egy ilyen könyv értékes, és semmi sem hasonlítható hozzá.

Tanítvány: Lehet koordinátorként kinevezni egy olyan személyt, aki gyakran tér vissza Kínába?

Mester: Nos, ha csak két ember létezik azon a területen (mindenki nevet), akkor igen. Egyébként nem lehet. (mindenki nevet, taps)

Tanítvány: Némely művelőtársak úgy vélik, hogy Kínában már ellazultak a körülmények, úgyhogy addig nem kellene problémáknak létezniük, ameddig az őszinte gondolatok erősek.

Mester: Az erős őszinte gondolatok csökkentik az üldözést – ez biztos. Az erős őszinte gondolatokkal való rendelkezés a művelés eredménye. Mindazonáltal a művelés komoly. A régi erők semmi esetre sem fogják elnézni, ha emberi ragaszkodásokat látnak nálad. A régi erők szabotálták azt, amit csinálni akartam, de valóban nem merik szabotálni a Fá-helyreigazítást. Mert ha a Fá-helyreigazítás megszűnne létezni, akkor az lenne a vége mindennek a világegyetemben; mert az óriási világegyetem már elérte a „keletkezés, fennállás, romlás és megsemmisítés” végső szakaszának a végső szakaszát, és így minden lény ebbe a Fá-helyreigazításba helyezte a reményét. Ha a Fá-helyreigazítást szabotálnák, akkor semmi sem létezne többé. Senki sem meri valóban szabotálni.

Tanítvány: Egy művelőtárs elhagyta a médiumainkat az átszervezés után, és más projektekben sem vesz részt többé. Ritkán tanulja a Fát, ritkán végzi a gyakorlatokat, és alig küld még őszinte gondolatokat. Későn megy az ágyba, és csupán későn kel fel. A vele való tapasztalatcsere értelmetlennek bizonyult. Nagyon aggódom érte.

Mester: Igen, ez biztosan aggasztó, mert a régi erők hamarosan a nyomában lesznek. És ezt nem csak úgy mondom. Egyszerűen túl sok ilyen eset létezett, mint ez, és túl sok tanulság.

Tanítvány: Úgy tűnik, hogy külső erők zavarják, és én csak azzal segíthetek neki, hogy őszinte gondolatokat küldök.

Mester: Ha létezik valami, amit nem tud legyőzni, akkor létezik egy ragaszkodás. Neki saját magának vannak problémái. Ezeket nem lehet megoldani azzal, hogy őszinte gondolatokat küldesz. Ha mindazonáltal neki saját magának erős őszinte gondolatai vannak, de nagyon sok démon létezik, és ő saját maga nem tudja mindet eltávolítani, akkor segít, ha őszinte gondolatokat küldesz számára. Ha azonban a saját gondolatai nem megfelelőek, és ő saját maga nem akar cselekedni, akkor biztosan fognak zavarások jönni; akkor csak nehezen tudod majd eltávolítani ezeket az őszinte gondolatok küldése révén. Mert neki saját magának kell őszinte gondolatokkal rendelkeznie, avégett hogy a cselekedetei meg tudjanak változtatni valamit, és a támogatásod hatékony legyen.

Tanítvány: Nekünk, kelet-európai Dáfá-tanítványoknak, sok év óta vannak konfliktusaink a koordinátorral. Minden alkalommal, amikor javasoljuk, hogy tisztázzuk az igaz körülményeket, ő ezt leblokkolja, miközben ő és a kis köréből való többiek egyáltalán semmit sem csinálnak. Megpróbáltunk tapasztalatot cserélni vele, de nem jutottunk tovább.

Mester: Akkor azt a személyt ki kell cserélni. Igen, némelyek, akik sok emberi ragaszkodáshoz ragaszkodnak, így viselkednek. Ez a korai években is előfordult, amikor a Fát terjesztettem. Valaki egy csoportot vezetett, és felvágott, hencegett. Léteznek még mások, akik egy csoportot vezetnek, és egészen vidáman szórakoznak. Összetéveszted ezt egy társasági klubbal? Itt emberi ragaszkodások működnek. A művelés folyamán minden lehetséges emberi ragaszkodás napvilágra kerül. Ha ő saját maga nem szorgalmas, és úgy vezet egy csoportot, hogy az sem halad előre szorgalmasan, akkor a véleményetek szerint ő milyen szerepet játszik? Ha valóban vissza tudsz térni a helyes útra, akkor még mindig Dáfá-tanítvány vagy. De ha nem tudsz visszatérni többé, akkor úgy fognak kezelni téged, mint egy démont, aki zavarásokat okoz. Így van ez; de ezzel nem arra gondolok, hogy én okoznék neki valamit. A Mester embereket ment meg, és senkit sem fog megbüntetni. De a régi erők nem fogják hagyni, hogy megússza.

Tanítvány: Hogyan menthetjük meg jelenleg azokat, akik téves felismerésekre jutottak? Különösen azokat, akik július 20-a körül asszisztensek voltak, vagy egy időben vezető pozícióban voltak, és még mindig sokakat befolyásolnak?

Mester: Nem létezik különleges módszer. Egyszerűen beszélj velük, és nézd meg, hol hibáztak. Nézd meg, hogy tudsz-e segíteni nekik kioldani az elakadt csomóikat. Ha az emberek megmentéséről van szó, akkor ezt így csináljuk.

Tanítvány: Hogyan tudják azok a tanulók, akik 1999. július 20-a után kezdték el a művelést, jobban legyőzni a betegségkarma vizsgáit?

Mester: A művelésben nem engedik meg, hogy egyszerre távolítsd el az összes szenvedést. Életről életre halmozódott fel a karma, és hegyként tornyosult fel. Ha egy csapásra eltávolítanák, akkor nem élné túl az ember. Ehelyett több szakaszra osztják fel, ráadásul a művelésed végéig. Ezért nem kellene megkérdezned, hogy miért léteznek még mindig betegségkarma-vizsgák, miután már olyan hosszú ideig művelted magad. Nem szemlélheted úgy a dolgokat, mint a múlt művelői. Te a hétköznapi emberek között műveled magad, ezért van ez a művelési formád.

Tanítvány: Én Kínából való tanítvány vagyok. Különböző helyekről való művelőtársakkal cseréltem tapasztalatot, és az a benyomásom, hogy összességünkben egyre érettebbek és észszerűbbek lettünk, és hogy a körülmények fokozatosan megváltoznak. A környezet is megváltozott lassanként. De ha a Dáfá mércéjét veszi az ember a megítéléshez, akkor – legalábbis felszínesen nézve – úgy tűnik, hogy nem sokan értek el a mércét. Természetesen az üldözésre való tekintettel ez valóban senki számára sem volt könnyű.

Mester: Ez igaz. Amikor a körülmények könnyebbé válnak, akkor az emberek bátrabbak lesznek, és a félelmeik kissé mérséklődnek – mindazonáltal az nincs úgy, hogy már egyáltalán nem félnek. Amikor a félelmeik mérséklődnek, akkor bátrabbak lesznek, és mernek kijönni. Ámde a félelmet nem távolították el valóban. Ez abban nyilvánul meg, hogy az emberek különböző mértékben szorgalmasak, különböző lendülettel látnak neki a dolognak, és a művelési állapotuk különböző. Ez az oka ennek. Akik valóban jól csinálták, azok, akik ragaszkodnak a Fához, és a Dáfában művelik magukat. A Fá alapján értik meg a dolgokat, és a Fában emelkednek meg.

Tanítvány: Kérem a Mestert, hogy magyarázza el nekünk az értelmét annak, amiért a tajvani gyakorlók minden évben nagyméretű írásjegyeket vagy képeket alakítanak ki a gyakorlótársakkal.

Mester: A tajvani gyakorlók nagyszerűen csinálták ezt a dolgot. (a Mester mosolyog) Úgy találom, hogy nagyszerű látványt nyújtanak. Ha a hétköznapi emberek látják őket, ők is szentségesnek érzékelik őket. És amikor a gonosz pillantja meg őket, akkor biztosan nagyon megrázzák.

Tanítvány: Mióta Kínában eltörölték a munkatáborok rendszerét, az agymosó-létesítmények újra felélednek. Néhány igazságszerető ügyvéd együttműködött velünk, hogy feloszlassuk ezeket a sötét helyeket. Kétszer mentünk el egy agymosó-létesítménybe, és ott szót emeltünk. Elmentünk a helyi ügyészségre és a földhivatalba is, hogy ott nyilvánosan megvádoljuk a gonosz embereket. Ez valóban megijesztette a gonosztevőket.

Mester: A Dáfá-tanítványok mindezt nagyon jól csinálták. Némely tisztviselők, akik üldözték a Dáfá-tanítványokat, még mindig nem tudják átlátni a helyzetet, és a gonosz még mindig kihasználja őket. A gonosz nemcsak a Dáfá-tanítványok emberi ragaszkodásaira tekint, hanem a hétköznapi emberek ragaszkodásaira is, hogy kihasználja őket. Az egész környezet a ti művelési környezetetek. Ezért a gonosz továbbra is kihasználja a rossz embereket, amíg a feletteseik nem mondják nekik, hogy abba kellene hagyniuk az üldözést. Mert ők egyszerűen azért vannak ott, hogy ezt tegyék; ez a feladatuk, és ezért a gonosz továbbra is ki fogja használni őket. Kínában létezett korábban egy mondás: „Egy tolvaj kereket oldott a szamárral, miközben egy másik ostoba módon megpróbálja ellopni a cöveket [amelyhez a szamarat kötötték].” [Ebből csinálnak a végén bűnbakot.] Ezek a rossz emberek olyanok, mint az a személy, aki ellopja a cöveket.

Tanítvány: Szeretném megkérdezni, hogy a médiumainknak a Shen Yun-kultúrából kellene-e tanulniuk, és megszabadulniuk a pártkultúrától?

Mester: Ez nem a Shen Yun kultúrája; amit a Shen Yun bemutat, az a hagyományos kultúra. De helyes elutasítani a pártkultúrát.

Hogyan jött létre hát akkoriban a Shen Yun? Létezett egy csoport Dáfá-tanítvány a művészet területéről. Arra akarták használni a szakmai képességeiket, hogy leleplezzék az üldözést és megmentsék az élőlényeket. Akkoriban, az üldözés kezdeti szakaszában, sok embernek minden lehetséges gondolatai és ötletei voltak, hogy mi volna a teendő, ámde nem tudtak megegyezni és együttműködni. Ezáltal az előadásaik eredménye nem volt nagyszerű, és a darabok minősége sem volt meggyőző. Megfigyeltem, hogy az előadás után az emberek a műsorról beszéltek, és minden lehetséges észrevételt tettek, de ezek közül nem sok volt dicséret. A szavak, amelyeket hallottam, rám nehezedtek. A Dáfá-tanítványok szándékai jók voltak, meg akarták menteni az élőlényeket, de nem értek el jó eredményt. Néhány forduló után megállapítottam, hogy sok munkaerőt és erőforrást használtak fel anélkül, hogy jó eredményt értek volna el. Egy további megfontolás az volt, hogy az ilyesmi magas szintű szakmai szaktudást igényel, és ezért nem működne, ha nem létezne egy átfogó megközelítés erre, és akkor embereket sem lehetne megmenteni. Így aztán azt gondoltam: Vezetni fogom őket ennél, hogy megtegyék. És így alapították meg a Shen Yun-t.

Miután megalapították a Shen Yun-t, az első évtől kezdve nagy befolyása volt. A döntő az volt, hogy a nézők pozitív tapasztalatot szereztek, és azt a megértést kapták, amit reméltünk. A visszajelzés nagyszerű volt. De azt is láttam, hogy akkoriban a művészek nem egészen rendelkeztek azokkal a testi tulajdonságokkal, amelyek szükségesek a tánchoz. Teljes sietséggel választották ki őket, és csak rövid kiképzés után már a színpadon álltak. Ugyanez volt érvényes a zenekarra is. Nagyon különböző szintekkel rendelkező zenészek egy nagy csoportja jött, idősebbek és fiatalabbak egyaránt. Úgy találtam, hogy ez nem egy szilárd, hosszú távú megközelítés. Ha a Shen Yun nagyobb hatást akart elérni az emberek megmentésében, akkor ki kellett képeznünk a saját művészeinket. Tehát alapítottunk egy iskolát, és elkezdtük kiképezni a saját táncosainkat és zenészeinket.

Ez volt tehát az a folyamat, amelyet átfutottunk. Tekintettel a vállalkozás vezetésére és az eljárási módra – mivel művelőkről és egyidejűleg az előadóművészetek egy vállalkozásáról van szó –, nagyon sokat gondolkodtam azon, hogyan lehet ezt jól vezetni, hogyan lehet az összes megfontolást egy tető alá hozni, és mi a legmegfelelőbb az adminisztráció szempontjából, mielőtt egy megközelítés mellett döntöttem volna.

Ami ezt az egész folyamatot illeti, tulajdonképpen a többi, Dáfá-tanítványok által vezetett projektnek is meg akartam mutatni, hogy nem szabad félszívvel nekilátni a dolgoknak. Már hosszú idővel ezelőtt megmondtam nekik, hogy saját maguknak kellene kiképezniük a szakembereiket. Mindig ezt akartam előmozdítani, de egyszerűen nem sikerült, és egyszerűen nem tudták jól csinálni. Jelenleg a Fei Tian Akadémia nagyszámú művészt fejleszt – egy nagy tehetségkészletet. Nézzétek csak meg az elmúlt néhány évet, minden évben új művészcsoportot építettünk fel. És annak a rendjét és módját tekintve, hogyan vezetnek mindent – mint tudjátok, a Shen Yun művészeinek a művelési állapota nagyon jó, azok kivételével, akiket csak rövid ideje vettek fel a társadalomból, és még nem egészen értik ezt. Sokaknak kiváló művelési állapotuk van. Mindezt a többi projektnek is meg akartam mutatni. Természetesen a show magas szintű képességeket igényel, és mi rövid időn belül is képesek voltunk megemelni a szintet, és a Shen Yun-t világszínvonalú show-vá tenni. Egyetlen más művészcsoport sem tud lépést tartani vele. És az ok abban rejlik, hogy ők művelők. Mindazonáltal, úgy, ahogyan ez most néz ki, nem adhatom ki a kezemből, és nagyon lefoglal. Senki sem tud majd helyettesíteni belátható időn belül.

Tanítvány: A mi környékünkön úgy néz ki, hogy egyes projekteket nem csinálnak őszintén, és még az irány is, amerre vezetnek, nyilvánvalóan téves. Képtelennek érzem magam, hogy változtassak valamit ezen. Mindig úgy tűnik, hogy bizonyos tényezők működnek a színfalak mögött, amelyek nincsenek összhangban a Fával, és tisztátalan indítékokkal irányítják a dolgokat. Ezért úgy döntöttem, hogy nem veszek részt bennük.

Mester: Az nem lehetséges, hogy ne legyenek konfliktusok. Ha nem felel meg a saját kívánságaidnak, és ezért passzívvá válsz, akkor ez egy emberi ragaszkodáson múlik. Az a te saját dolgod, hogy részt veszel-e benne vagy sem. Az is megy, ha nem ebben a projektben, de emiatt egy másikban veszel részt, vagy az igaz körülményeket tisztázod. De Dáfá-tanítványként nem kellene eltekintened afölött, ha problémákat látsz a médiumainknál. Te Dáfá-tanítvány vagy. Ha látod, hogy valakinek problémája van, és semmit sem mondasz, az nem jó annak a személynek. Jóságos szívvel hozd szóba a problémát, és próbáld meg megoldani. Teljesen mindegy, hogy kiről van szó, a Dáfá-tanítványok között senkinek nem adnak hatalmi pozíciót. Az illetékesek csak kapcsolattartó személyek, és mindenki azon van, hogy művelje magát. Gyakran mondtam, ha te valóban jót akarsz másoknak, és ennél semmiféle önző gondolataid sincsenek, akkor a szavaid a könnyekig meg tudnak hatni másokat. Ki akarod próbálni egyszer?

Tanítvány: Kínában némely tanulók reggeltől estig az interneten vannak. Az interneten lépnek kapcsolatba másokkal, hogy tanulják a Fát és tapasztalatot cseréljenek. Az egész országban különböző helyekre utaznak.

Mester: Némely konkrét dolgokról Kínában inkább nem szeretnék sokat mondani, különösen, ha az befolyásolhatná a tanulók biztonságát. Némelyek pozitív szerepet játszanak, miközben más dolgoknál túl sok emberi ragaszkodás keveredik bele. Némelyeket még megfigyelek. Ez pontosan egy művelési folyamat; ezért meg kell látnunk, mi sül ki belőlük. Ha problémákat láttok, akkor – az emberek megmentése érdekében – szóba kell hoznotok őket. Elengedhetetlen, hogy a Dáfá-tanítványok között nagy őszinteség⁹ legyen.

Tanítvány: A Mester már egy óra húsz percet magyarázta a Fát. Továbbra is be kellene gyűjtenünk kérdéscédulákat?

Mester: (a Mester mosolyog) Ezek elegendőek. Most már ne nyújtsatok fel cédulákat.

Tanítvány: Miközben a Fá-helyreigazítás előrehalad, fontos, hogy egy testet alkossunk; minden Dáfá-tanítványnak az a kötelessége, hogy beilleszkedjen az egy testbe. De egyes tanítványok még nem értették meg ezt.

Mester: Ami a művelést illeti, a Mester sohasem követelt meg egységességet, amely előírja, hogy a dolgoknak így vagy úgy kell lenniük. A művelésnél minden a saját szinttől, a saját megértéstől és a saját művelési állapottól függ. Némely dolgoknál mindenki együttműködésére van szükség. Ha megvan rá a szíved, akkor vegyél részt benne; de ha a megértésed nem érte el ezt a szintet, még akkor sem sikerül majd együttműködnöd másokkal, ha részt veszel benne. Egyes esetekben az emberi ragaszkodás működik, más tekintetben viszont talán nagyon jól művelték magukat. Így azt sem mondhatod, hogy nem jók. Mégis, ha valaki egy bizonyos dolgot jól intéz el, de egy másikat nem, akkor az nem lesz elegendő.

Tanítvány: Az ez évi Shen Yun-programban a dalok szövegei és a műsorvezetők többször utalnak a Teremtőre. A nézők megkérdezték a személyzetet vagy a riportereinket, hogy ki volna pontosan ez a Teremtő. A tanítványok nem biztosak abban, hogy mit kellene válaszolniuk erre.

Mester: Ezt ezen a módon válaszolhatod meg neki: az embereknek a világon mindenütt megvan az elképzelésük egy Teremtőről; a világegyetem Fája az a Fá, amely megteremtette a világot, és a Teremtő teremtette meg a világegyetemet, bezárólag a benne levő összes szinten létező minden élőlénnyel. Művelőkként tudjuk, hogy a világegyetem Dáfáját terjesztik. Az istenségek úgy vélik, hogy ameddig emberi tested van, addig nem nevezhetnek téged istenségnek. Mint talán tudjátok, a tibeti lámákat „élő buddháknak” nevezik. A mennyekben levő istenségek nem igazán örülnek ennek a kifejezésnek. Azt kérdezik: „Ha te élő buddha vagy, akkor mi halott buddhák vagyunk?” (mind nevetnek) Amíg egy személy emberi testtel rendelkezik, nem lehet buddhának nevezni. Egy buddha teljes egészében egy buddha megjelenésével rendelkezik, miközben egy ember egy ember teljes megjelenésével rendelkezik. Mi tudjuk, hogy a Teremtő ebben az időben jött. Ne beszéljetek erről túl konkrétan, mert jelenleg a Mester csak a Fát terjeszti. (taps)

Bármelyik nevet is használják, az arra szolgál, hogy felébressze az emberek őszinte gondolatait. Ha te egy kínainak azt mondanád, hogy a gonosz párt fővezére jött volna meg, úgy talán azt gondolná: „Tehát megjött a gonosz bandavezér. Ugyan mi van ezzel?” Ha azt mondod, hogy valamilyen híresség jön, az emberek akkor is csak egy rövid pillantást vetnének rá. Ha azt szeretnéd elérni, hogy az embereknél őszinte gondolatok keletkezzenek a művelésről, akkor a megmentésük álláspontjából beszélj, akkor az eredmény más lesz.

A Dáfá-tanítványok mindannyian tudják, hogy a Mester különböző neveket vett fel, amikor a világegyetemben szintről szintre lefelé öltött testet. De most, egy ember teljes megjelenésével, én vagyok a Mesteretek – a Mester, aki a Fát terjeszti. Így van ez. (taps) Egyszerűen egy normál embernek tekinthettek engem.

Tanítvány: Hogyan segíthetjük hozzá az áttöréshez a japán fősodrú társadalmat az igaz körülmények tisztázásával?

Mester: Ezt nektek saját magatoknak kell kitalálnotok. A kínai szárazföldről származó Dáfá-tanítványoknak nehéz lesz megfordítani a japán társadalomban levő helyzetet. Mivel a gonosz Kínai KP újra és újra konfliktusokat szít [Japánnal], a japánok nagyon elutasítóak Kínával szemben, úgy, hogy még a Shen Yun-t sem látogatják. Ellene vannak mindennek, ami kínai; ilyen rossz ez. Ezért nagyon nehéz az igaz körülmények tisztázása. Eredetileg egy japán gyakorlót tettem meg fő felelősnek, de a Kínából származó gyakorlók újra és újra érvényesültek, és magukhoz ragadták a koordinációs munkát. Ennek következtében a japán társadalomban levő dolgok messzemenően nem mentek jól. De ez már a múlté, és a dolgok most olyanok, ahogyan most vannak.

Tanítvány: Hongkongban most azzal a problémával szembesülünk, hogy a gonosz emberek eltakarják az igaz körülmények tisztázására szolgáló transzparenseinket.

Mester: Hongkongban minden jól ment. Természetesen ez közvetlenül a gonosz Kínai KP karmai előtt fekszik. Azok a Dáfá-tanítványok, akik ott előléptek és tettek valamit, kiválóak. Az ottani Dáfá-tanítványok egy szálka a gonosz párt szemében, mert nagy hatást értek el az emberek megmentésénél és az igaz körülmények tisztázásánál. (taps)

Tanítvány: Több mint ötven ország és kétszáz régió Dáfá-tanítványai üdvözlik az együttérző Mestert.

Mester: Köszönöm nektek mind. (taps) Van még néhány cédula. Végigolvasom őket.

Tanítvány: Néha világosan érzem a távolságot köztem és azok között a Dáfá-tanítványok között, akik jól művelték magukat. Ennek ellenére sikerül-e még elérnem azt a szintet, amelyet a Mester látott előre számomra?

Mester: Ennek nem kellene problémának lennie. Úgy gondolom, hogy a Dáfá-tanítványoknak – mindenekelőtt azoknak, akik 1999. július 20-tól kezdve átjutottak – nem kell túl sokat töprengeniük ezen. Egyszerűen csináljátok jól azokat a dolgokat, amelyeket meg kellene tennetek, az már elég. (taps)

Ami az új tanulókat illeti, úgy a Mester valóban aggódik értetek, és valóban remélem, hogy fel tudtok zárkózni. Ha megnézitek azokat a tartalmakat, amelyeket a múltban tanítottak mindazok, akiket ti szenteknek, prófétáknak vagy Isten hírnökeinek neveztek, és összehasonlítjátok azokat azzal, amit ma a Dáfában tanítanak, fel fogjátok ismerni, hogy valójában ők nem tanították a Fát. Az ősi időktől a mai napig senki sem volt képes világosan elmagyarázni a művelést és a kozmikus test felépítését, és még kevésbé azt, hogy milyen kapcsolatban állnak egymással az emberek és az isteni lények. Mihelyt elolvastad a Dáfát, meg fogod érteni minden vallás összes szentírását, még ha nem is ez a cél. Sok, a legkülönbözőbb szakterületeken sikeres ember szótlan maradt, amikor elolvasta a Dáfát. Mindazonáltal mások nem olvasták el figyelmesen, és ehelyett az az érzésük volt, hogy nem igazán lenne valami mondanivalója. Az emberek különbözőek, és a gondolkodásmódjuk is különböző. Ámde ez a Fá; ha a szellemi beállítottságod nem helyes, ha a hozzáállásod nincs rendben, akkor az, amit megmutat vagy felfed neked, más lesz. Ráadásul talán egyáltalán semmit sem mutat meg neked.

Tanítvány: Az Epoch Times marketingosztálya egy bizonyos marketingmódszert alkalmaztat a tanulókkal. De normális módon ezt az elméletet azoknak tanítják, akik Kínában egy piramis eladási rendszerben tevékenyek.

Mester: A Dáfá-tanítványok mármost Dáfá-tanítványok. Egyszerűen láss neki a dolognak, és csináld jól azt, amit tenned kellene; és ha több tapasztalatod van, akkor azzal leszel sikeres. Olyan dolgoknál, amelyek magas szintű képességeket igényelnek, csak a készségeket szükséges megtanulnod, és aztán elkezdheted. Más dolgoknál talán nem kell olyan sokat tanulnod. Mindannál, amit a Dáfá-tanítványok tesznek, egy kis szívvel ti kétszeres eredményt érhettek el feleannyi erőfeszítéssel. Véleményem szerint itt csak arról van szó, hogy mennyi szívvel működtök közre. Sokan azt mondják, hogy nem tudják, hogyan működik a marketing, de én azt mondom, hogy nem akarnak tiszta szívből közreműködni. A kulcsfontosságú pont az, hogy te nem veted be magad következetesen ezért.

Tanítvány: A válás a Fá szabotálása?

Mester: A válásnak semmi köze a Fá szabotálásához. Senki sem szabotálhatja a Fát, mert az mindig is létezett a világegyetemben. Dáfá-tanítványként a művelés során azt kellene tenned, amit tenned kellene, és mellőznöd azt, amit nem kellene megtenned. Mindegy, hogy mit teszel, azt egy művelő mércéjével kellene mérlegelned. A törvény megengedi a válást. Tehát ha ti ketten semmi közössel sem rendelkeztek az életben, és a házastársad akadályozza a művelésedet, akkor az más dolog. Ha viszont ez nincs így, ha csapodár vagy, és mások iránt táplálsz érzéseket, vagy valami más jutott az eszedbe, akkor annak nem szabad lennie. Akkor a művelésednél létezik egy probléma.

Tanítvány: Létezik valaki, aki hosszabb idő óta mászkál a tanulók között, és azt állítja, hogy láthatna valamit az égi szemével, illetve megtisztíthatná más tanulók testét.

Mester: Az ilyen emberek valójában hagyták, hogy démonok alakuljanak ki a szívükben. Minél inkább ilyen, annál inkább mutatnak neki olyan hamis képet, amelyet ő egyre inkább valódinak tart. De ki csinálhatna ilyesmit a Dáfá-tanítványoknál? Természetesen azokat, akik nem művelik magukat valóban, nem is kezelik Dáfá-tanítványként.

Az istenségek szemében mindent elővarázsolnak. Egy istenség csupán egyetlen gondolatával valami valósággá válhat. Hogyan jön létre hát egy világ? Egyszer már elmagyaráztam nektek az itt működő alapelvet. Az emberek nem egészen olyan tehetségesek, nekik a kezeiket és a lábaikat kell használniuk, hogy dolgokat vigyenek véghez. Vegyük például a virágkompozíciót itt ezen az asztalon. Aki elrendezte, annak egyenként kellett bedugnia a virágokat, és még le is kellett szednie vagy megvennie és összeállítania őket. Az istenségek nagy képességekkel rendelkeznek, és a művelési energiájuk sok szinten megtalálható. A megvilágosodási helyzetük¹⁰ és szintjük kiterjedésén belül az istenségek mindazt, amit akarnak, a semmiből teremthetik meg a művelési energiájuk révén. Az az időmező, amelyet erre használnak, rendkívül gyors, és a művelési energiájuk részecskéi minden dimenzióban együtt hatnak, és csupán egy pillanat alatt mindent megteremtenek a semmiből. Ez a lehető leggyorsabb időben történik; ezért egyedül az arra való gondolat révén viszik véghez. Az emberek nem rendelkeznek ezekkel a képességekkel, ezért mindent a kezeikkel kell elintézniük.

Tanítvány: Még pénzt próbál gyűjteni a tanulóktól.

Mester: Akkor azt mondom, hogy ő nem művelő, és távol kellene tartanod magad egy ilyen valakitől. Ő amúgy sem művelő.

Tanítvány: Nemrég egy művelőtárs egy tapasztalatbeszámolóban azt javasolta, hogy nem kellene e-könyv-olvasót használnunk a Fá tanulására. Szeretném megkérdezni, hogy ez így van-e.

Mester: Nem mondtam, hogy nem szabad elektronikus könyveket használnod. Ebben a különleges időszakban gyakorlati megfontolásokból mindent szabad használni, de természetesen a valódi könyvek a legjobbak. A modern technológia mármost az, ami; tehát ha azt akarod használni a Fá-tanuláshoz, az rendben van. Az csak úgy van, hogy jóval fogják viszonozni neki. De nem szabad helyettesítenie a valódi könyvekkel való Fá-tanulást.

Minden egy élőlény, és minden élő. Azok az anyagok, amelyeket szervesnek tartasz, pontosan itt ebben a dimenzióban élőnek tűnnek. Azok a dolgok, amelyeket szervetlen anyagoknak tekintesz, mint az acél, a vas, a kő, a beton vagy az elektronok, itt ebben a dimenzióban nem mutatkoznak meg élőként. Ez egyszerűen csak így van.

Ma csak ennyit magyarázok el. Több mint egy órán át válaszoltam meg a kérdéseiteket. A tanulók nagy száma miatt nem tudok minden kérdést megválaszolni ebben a rövid időben. Azok a művelési tapasztalatok, amelyekről a tanulók a Fá-konferencia közben számolnak be, fontosak, mert ezek első kézből származó tapasztalatok, amelyek közvetlenül érintik benneteket. Én csak néhány szót mondtam a jelenlegi helyzetről, és megválaszoltam néhány kérdést. Minden alkalommal messziről jöttök ide, és remélitek, hogy a Mester mond valamit; ezért akartam egy kicsit több időt tölteni veletek. Tulajdonképpen én is nagyon szívesen vagyok veletek. (erős taps)

Mindegy, hogy milyen sokat is mond a Mester, a művelés még mindig tőletek saját magatoktól függ. Ami engem a leginkább aggaszt, az az, hogy egy részetek most már nem halad olyan szorgalmasan előre. Amikor az üldözés elkezdődött, tele voltatok tettvággyal, és megfordítottátok az egész helyzetet. De amikor a helyzet javult, alábbhagytatok. Művelés… Van egy mondás, amit már megosztottam veletek: „Műveld magad úgy, mint az elején, akkor a beteljesülés biztos.”¹¹ (erős taps) Az ok, amiért sok ember nem tudta a beteljesüléshez művelni magát, abban rejlik, hogy nem volt képes kitartani hosszú távon. Talán magányosnak érezték magukat, vagy unottak voltak, vagy olyan nagyon hozzászoktak valamihez, hogy az rutinná vált, és nem akarták többé megtenni. Minden ahhoz vezethet, hogy egy ember hanyag lesz. Tehát továbbra is szorgalmasan kellene előrehaladnod. Korábban a művelők számára még a legeslegutolsó lépcsőfokon is váratlan vizsgák léteztek. Ha egyre hanyagabb leszel, biztosan nem tudsz átmenni ezen a vizsgán.

Természetesen ez nem az az út, amelyet a Dáfá-tanítványok járnak. Mi akadályozhatna hát még benneteket? Csak általánosságban magyaráztam el. A legnehezebb időszakot már magatok mögött hagytátok. Én mondom nektek, a kezdeti időkből való Dáfá-tanítványok, azok, akik a történelem során sorskapcsolatokat kötöttek velem, és azok, akik a Mesterrel jöttek ide – minden egyes valaki közületek –, ha a hétköznapi emberek társadalmában akartatok volna elérni valamit, akkor mindegyikőtök milliárdos lehetett volna; mindegyikőtök híres lehetett volna, mindegyikőtök a társadalom elitjéhez tartozhatott volna. De ebben az életben azért jöttetek ide, hogy Dáfá-tanítványok legyetek, és lemondtatok mindezekről a dolgokról. Ha gazdagok akartatok volna lenni, már régen gazdagok lettetek volna. Ne engedjétek meg, hogy az életetek régóta dédelgetett kívánsága néhány jelentéktelen, világi csábítás miatt semmivé váljon.

Élőlényként azért jöttél erre a világra, hogy ezt a dolgot tegyed. Hogyan lehet tehát az, hogy nem haladsz előre szorgalmasan, és lazítasz? Ez a te sorsdöntő pillanatod, az a lehetőség, amelyre számtalan időkön át vártál! Bármilyen hosszú is lehetett, egész idő alatt erre az eseményre készültél, szenvedéseket viseltél el, és karmát távolítottál el. Ámde most, minden fáradság és fájdalom után, miután sikerült eljutnod a mai napig, már nem haladsz szorgalmasan előre. Ez nem nagyon sajnálatos? Ámde ez az időpont döntő, és ha most nem haladsz szorgalmasan előre, akkor mindennek vége. Nem pontosan ez az a pillanat, amiért idejöttél?

Mire volt hát az, hogy a mai napig utaztál a történelmen keresztül? Csak erre a rövid pillanatra. Az idő hosszú folyamában ez az időszak valóban csak egy pillanat. Ne legyél olyan passzív és levert – kezdj neki! Te egy művelő vagy. Minden élőlény a rajtad keresztüli megmentésre vár!

Köszönöm nektek! (A Mester Buddha-üdvözlést végez, és körültekint minden hallgatóra. Minden Dáfá-tanítvány feláll, és hosszú ideig tapsol.)