A Dáfá a Teremtő bölcsessége. Kezdetben Ő választotta ketté az eget és a földet, a világegyetem teremtésének az alapja. Belső tartalma a végtelenül makroszkopikustól a végtelenül mikroszkopikusig terjed, a különböző kozmikus testek szintjein különféleképpen mutatkozik meg. A kozmikus test legmikroszkopikusabb végétől, amíg megjelenik a legmikroszkopikusabb részecske, rétegről rétegre a részecskék megszámlálhatatlanok, a kicsitől a nagyig, addig a felszíni rétegig, amelyet az emberiség ismer, atomok, molekulák, bolygók, galaxisok és még nagyobbak, különböző méretű részecskék képezik a különböző méretű életeket, és különböző méretű világokat, szerte a kozmikus testek világegyetemeiben. Az életek számára, amelyek a különböző szintek részecsketestjein találhatóak, a következő nagyobb szint részecskéi pontosan a saját égboltjukon lévő bolygók, és ez szintről szintre így van. Ez a világegyetem minden egyes szintjén lévő élet számára vég nélküli. A Dáfá úgyszintén megteremtette az időt, a teret, a sokféle élettípust és mindent, magában foglal mindent, semmit sem kihagyva. Ez a Dáfá Zhen, Shan, Ren tulajdonságainak konkrét megnyilvánulása különböző szinteken.
Bármennyire fejlettek is a módszerek, amelyekkel az emberiség felfedezi a világegyetemet és az életet, csak egy szeletét látják az alacsony szintű világegyetem azon dimenziórészletének, amelyikben az emberiség található. A történelem előtti emberiségnél kialakult számos civilizációs periódus során is felfedeztek más bolygókat, de akármilyen magasra és messzire repültek, el sem hagyták azt a dimenziót, ahol az emberiség létezik. Az emberiség soha sem tudja igazán megismerni a világegyetem igazi megjelenését. Ha az emberiség meg akarja ismerni a világegyetem, az időtér és az emberi test titkait, ez csak akkor lehetséges, ha az igaz Fában műveli magát, eléri az igaz megvilágosodást, felemeli életének szintjét. A művelés folyamán az erkölcsi minőség is megemelkedhet. Csak azzal egy időben, amikor meg tudja különböztetni az igazi jóságot a gonoszságtól, a jót a rossztól, és túllép az emberiség szintjén, akkor láthatja, akkor léphet kapcsolatba az igazi világegyetemmel és a különböző szintű, különböző dimenziókban lévő életekkel.
Az emberiség felfedezései a technológiai versenyt szolgálják, azzal a kifogással azonban, hogy megváltoztassák az életfeltételeket. A legtöbbeknek az a kiindulási alapja, hogy megtagadják az isteneket, elengedik az emberiség erkölcsi önkontrollját. Ezért a régebben kialakult emberi civilizációkat többször megsemmisítették. A felfedezések szintén csak az anyagi világra korlátozódhatnak. Ennek a módszere, hogy amikor egy dolgot már elismertek, csak utána kutatják. Azokkal a jelenségekkel, amelyeket az emberi dimenzióban nem lehet megérinteni, nem lehet látni, de objektíven léteznek, és igazából visszatükröződhetnek az emberiség valódi világában is – beleértve a spiritualitást, a hitet, az isteni szavakat, az isteni csodákat – soha nem mernek érintkezésbe lépni, annak a hatására, hogy megtagadják az isteneket.
Ha az emberiség képes az erkölcsre alapozni, az emberi jellem és az emberi nézetek megemelkednek, akkor az emberi társadalom civilizációja fennmaradhat, újból megjelenhetnek isteni csodák is az emberi társadalomban. A múltban, az emberi társadalomban is többször megjelentek félig isteni-félig emberi kultúrák, így az emberiség igazi ismeretei az életről és a világegyetemről magasabbra emelkedtek. Az emberiségnek nagyrabecsülést és tiszteletet kell mutatnia a Dáfának ebben a világban való megmutatkozása iránt, akkor boldogságot vagy dicsőséget hoz az embernek, a népnek vagy az országnak. A Dáfá teremtette meg a kozmikus testet, a világegyetemet, az életet, a mindenséget. Az élet, amelyik elfordul tőle, pontosan az az igazán romlott; az ember, aki megfelel neki, pontosan az az igazán jó ember, ezzel egy időben jutalmat, szerencsét, hosszú életet hoz számára; művelőként, aki egybeolvad vele, te pontosan egy megvilágosult vagy ── istenség.
Li Hongzhi
2015. május 24.
