Már régóta nem láttalak benneteket. Sokan a jelenlevőink közül még sohasem láttak engem személyesen, sőt ez a rész nagyon nagy. De ti mindannyian nagyon jól művelitek magatokat, azt lehet mondani, hogy mindazok, akik valóban művelik magukat, lépést tartottak. Az ugyanaz, akár láttál engem, akár nem. A művelés útján, ameddig műveled magad, semmiképpen sem létezik kétfajta eljárás veletek szemben. (taps)

A legtöbben a jelenlevőink közül asszisztensek, és sok hozzájárulást nyújtottak a Dáfá számára. Ti azt gondoljátok, hogy az, amit csináltok, viszonylag egyszerűnek tűnik, olyan jutalom sem létezik, mint a hétköznapi emberek közötti vezető alkalmazottaknál. Teljes egészében saját elkötelezettségből és a Dáfáról való felismerések alapján csináljátok ezt, ez nagyon egyszerűnek tűnik, és nem egy eget és földet megrázó dolognak. Azonban én mondom nektek, minél szokványosabbaknak mutatkoznak a dolgok a hétköznapi emberek között, úgy viszont lehet, hogy az azokon a szinteken való megjelenések, amelyeket nem láttok, és amelyeken művelitek magatokat, valóban hatalmasak. (taps) Ez azt jelenti, hogy nem kellene túl egyszerűnek tartanotok a munkátokat. Mivel mármost ezt a munkát végzitek, jól is kellene csinálnotok. A magas szintű élőlények is gyakran mondják nekem, hogy ti azáltal fektettetek le nagyon jó alapot a jövendő életetek számára egy nagyon hosszú történelmi időszakban, hogy itt hozzájárulást tudtatok nyújtani a Dáfá számára. Ez azt jelenti, hogy ők is irigyelnek benneteket, nekik sincs ilyen esélyük, hogy idejöjjenek és megtegyék ezt a dolgot. Ha mindannyian jönnének, a Föld nem is tudná befogadni őket, ezért ez a munka nem olyan egyszerű. Most nem sok olyan dolog fog megmutatkozni a hétköznapi emberek társadalmában, ami nagyon feltűnő, és messze túlmegy a hétköznapi embereken; éppen hogy egyáltalán nem feltűnőek és szokványosak. Normális módon a művelésünknél semmi feltűnést keltő dolog sem létezik, mi a hétköznapi emberek mindenféle konfliktusaiban acélozzuk a xinxingünket.

Valójában a sokéves changchuni tanulóink közül sokan tudják, hogy egyáltalán nem volt egyszerű megtenni ezt a dolgot, amikor akkoriban éppen a Fát és a művelési utat terjesztettük; mindenféle nehéz időket éltünk át, és csupán később terjesztettük el széleskörűen ezt a Fát, úgyhogy több ember fel tudta ismerni, emiatt kezdetben valóban nem volt könnyű. De átvészeltük, azonkívül e Fá terjesztésének az első lépése nálunk volt Changchunban. Akkoriban nem magyaráztam el olyan magasan és mélyrehatóan, mint ma; az, amit elmagyaráztam, csak olyasmi volt, ami a qigong és az igaz Fá terjesztése közötti átmeneti időszakban létezett. Csupán később nyilvánítottam ki fokozatosan ezt a Fát valóban, avégett hogy több ember felismerhesse, ezt a dolgot nagyon szisztematikusan csináltam. De ez megint csak nem abban a formában mutatkozik meg, ahogyan a hétköznapi emberek rendezik el a hétköznapi emberek társadalmában, mi nem alkalmaztunk olyan szervezési módszereket, mint a hétköznapi emberek társadalmának az igazgatásánál, vagy más területekről származó formákat. Mindez nagyon természetesnek tűnik, azonban a felszíntől a mélységig történik, mert az nagyon komoly dolog, hogy egy ilyen nagy Fát terjesztünk.

Sokan a jelenlevőink közül sokéves tanulók, gondoljátok csak át, e Fá terjesztésének a kezdetétől máig már olyan régóta műveltétek magatokat, és mély megértéseket szereztetek a Fáról. Azonkívül sok ember létezik, aki műveli magát; közöttük léteznek különböző társadalmi rétegekből származó emberek; minél magasabb a képzettségi szint, annál gyorsabban értik meg, ilyesmi nem fog előfordulni a normál qigongoknál. Miért van ez így? Pontosan azért, mivel a mi Fánk egy valóban ortodox Fá. A művelés ilyen hosszú idején keresztül mi azt is felismertük, hogy ez a Fá semmiképpen sem a hétköznapi emberek társadalmának valamilyen elmélete. Még akkor sem találhatsz ilyesmit, ha minden emberi tudást átlapozol régebbtől fogva máig és belföldtől kezdve külföldig. Mi azonban ezt a mai emberek gondolkodásával és nézeteivel kapcsolatban magyarázzuk el, avégett hogy – olyan messzemenően, mint lehetséges – megérthessétek. Mert mindenkinek van egy szilárd nézete, amelyet egy hosszú idő lefolyása során alakított ki a társadalomban, ennek a saját munkájához vagy ahhoz a szakterülethez is köze van, amellyel foglalkozik. Például némelyek tudományos kutatásokat végeznek, némelyek a katonasággal, némelyek politikával, némelyek üzletekkel foglalkoznak, és így tovább. Mindenki kialakított egy szilárd nézetet a saját sikere vagy a világról való saját felismerései és így tovább vonatkozásában. Te azt hiszed, hogy az igazságnak pontosan ilyennek kellene lennie, miközben ő azt hiszi, hogy az igazságnak pontosan olyannak kellene lennie, mindenkinek van egy saját szilárd nézete.

Közülünk sokakat akadályozott ez a szilárd nézet, amikor éppen megkapták a Fát, emiatt mindnyájuknál létezett egy felismerési folyamat. Természetesen azoknál az embereknél, akik a későbbi időben tanulták a Fát, ez viszonylag gyorsabban ment, úgy tűnt, mintha a felismerésnél nem léteznének akadályok. A kezdeti időben, tehát egy vagy két évvel ezelőttig, közületek sokakat a saját megszerzett nézeteik tartották fel a Fá megkapásánál. Némelyek a kísérleti tudománnyal ítélték meg ezt a Fát, némelyek a materialista dialektikát használták arra, hogy megítéljék, hogy ez a Fá megfelel-e vagy sem a materialista dialektikának; és némely mások azokkal a világnézetekkel ítélték mag a Fát, amelyeket üzleti körökben alakítottak ki. Ez azt jelenti, hogy a különböző rétegekből származó embereknek megvan az ő mindenkori akadályuk. Annak érdekében, hogy eltávolítsam ezt az akadályt, én ezt a Fát – olyannyira, mint lehetséges – a mai emberek gondolkodásának, nézeteinek és gondolkodásmódjának megfelelően magyarázom el. Egyidejűleg a Fá magyarázatánál az összes olyan tényezőt eltávolítom, ami akadályoz téged a Fá megkapásában. Tudjátok, amikor sok ember az első alkalommal olvassa a könyvemet, az a benyomása, hogy tudományról beszélek. Valójában az nincs úgy. Mi a mai emberek gondolkodásmódját használjuk arra, hogy eltávolítsuk a nézeteidet, avégett hogy felismerhesd. Én láttam a mai emberiség állapotát, és így ezen a módon rendeztem ezt el. Csak azért csinálom így, hogy lehetővé tegyem, hogy hasznodra váljon a Fá terjesztésénél, és megkaphasd a Fát, és ne befolyásoljanak a különböző nézetek, ezért tudta több ember megkapni a Fát a terjesztése közben ezekben az években.

Ti, a jelenlevő asszisztensek és sokéves tanulók, sok-sok nagyszerű munkát végeztetek, amit még nem tudtok felismerni, ez valóban nagyszerű munka. A hétköznapi emberek társadalmában azonban egészen jelentéktelennek mutatkozik meg. Ezt a Fát terjesztitek, és még több ember, minden társadalmi réteg emberei felismerhetik. Ha senki sem tanulná, és senki sem művelné magát, akkor hiábavaló lenne. Ez a mi Fánk kimondja a kozmikus igazságot, amit senki sem magyarázott el a menny és a föld teremtése óta. Mi abban a formában magyarázzuk el, amit az emberek megérthetnek, eközben elmagyarázzuk az alapelveket, és eltávolítjuk az akadályaidat a nézetek segítségével, avégett hogy valóban felismerhesd a kozmikus alapelveket. Emiatt már akkoriban tudtam, amikor éppen terjesztettem ez a Fát, hogy nem lesz probléma az emberek számára, hogy tanulják. De hogy az emberek valóban és tényleg tovább művelhetik-e magukat, ennél még létezik egy másik kérdés, nevezetesen, hogy nekünk valóban lehet-e olyan környezetünk a tényleges művelés számára, hogy a tanulók folyamatosan megemelkedhessenek a Fá megkapása és a Fá művelése közben. Ez a legeslegfontosabb.

Tegnap még azt mondtam a changchuni asszisztensközpont illetékeseinek: A legeslegfontosabb dolgotok az, hogy stabil környezetet teremtsetek a tanulóink számára a műveléshez, amelyet nem zavarnak meg; ez a ti legnagyobb felelősségetek. Nálatok, itt jelenlevőknél ez ugyanígy van. A ti legnagyobb felelősségetek az, hogy az asszisztensközpontjaitokat és gyakorlóhelyeiteket ne zavarják, és az embereket a műveléshez vezessétek. Természetesen az elején én tettem ezeket a dolgokat, most ti csináljátok, mert már a Dáfá elemévé váltatok. Nem is tudok mindenhova személyesen odautazni ilyen sok emberért. Az egész országban több mint 2000 járási körzet létezik, mindegyik járási körzetben és mindegyik városban ki tudja, milyen sok gyakorlócsoport létezik, az lehetetlen, hogy a hús-vér testem mindenhova odamenjen. A Fát már elterjesztettük, mi rendelkezünk a Fával, ti mindannyian tudjátok, hogyan kellene ezt csinálnotok, nagyon is jól csináljátok ezt. Nekünk nincsenek semmiféle szabályaink vagy előírásaink.

Tudjátok, amikor Sákjamuni a Fáját terjesztette, több mint száz parancsolatot fektetett le, azért hogy elkerülje, hogy problémák merüljenek fel a tanítványoknál a művelés közben. A cél az volt, hogy ezek szerint a parancsolatok szerint művelhessék magukat, és ne merüljenek fel problémák, és hogy biztosítsa, hogy eljuthassanak a beteljesüléshez. De nekünk ma semmiféle szabályaink vagy előírásaink sincsenek. Miért? Mert én nem valamilyen külső formán keresztül akarom ellenőrzés alatt tartani az embereket. Mert egyetlenegy külső forma, egyetlenegy parancs és semmiféle eszköz sem változtathatja meg az emberszívet, az embernek saját magának kell megváltoztatnia az emberszívet. Ha saját maga nem akarja megváltoztatni, senki sem tudja megváltoztatni, minden törvény és rendelet csak a felszínt orvosolhatja, de a gyökeret nem. Mert ha az emberszív nem mozdul meg, és nem változik meg alapjától fogva, amikor nem látod őt, akkor még mindig a saját nézetei szerint cselekszik, annyi biztos. Tehát csak az emberszív változásai és az emberszív újbóli megemelkedése a legeslegfontosabb, csak így lehet az embereket a gyökerüktől fogva megváltoztatni, csak így emelkedhet fel újra az emberiség, és juthatnak el a művelők a beteljesüléshez. Ezen kívül semmilyen más módszer sem létezik.

Ti sokat, keményen és fáradságosan dolgoztatok ezért az ügyért. Én nem mondhatok nektek köszönetet ezért, mint a hétköznapi embereknél, mert ti művelők vagytok. Minden munkátokat a saját megemelkedésetekkel kötitek össze. Semmiképpen sem lehet szétválasztani a munkádat és a művelésedet. A problémák, a különböző vélemények, amelyekkel a munkád során találkozol, valamint a konfliktusok kiéleződése, mind a legjobb esélyek a xinxinged megemelésére. Ha nem teremtenének ilyen esélyeket számodra, az asszisztenseink nem emelkedhetnének meg. Ha mindenki hallgatna rád, és azt tenné, amit mondasz, akkor úgy gondolom, hogy még csak észre sem tudnád venni, ha a többieket eretnek útra vezeted, nem igaz? Természetesen senki sem fogja ezt csinálni közülünk. Ámde a művelésed és a munkád során meg fogsz emelkedni, ami azt jelenti, hogy a munkádat össze kell kötni a műveléseddel. Nem is fogok köszönő szavakat mondani, mert ti mindannyian a tanítványaim vagytok; olyasmi nem létezik, hogy a mester köszönő szavakat mond a tanítványoknak, ezért én sem mondom azokat. (taps)

Nagyon örülök, hogy látlak benneteket. Némely tanulókkal időről időre volt kapcsolatom, láttam, hogy erősen megváltoztatok, azok is erősen megváltoztak, akik csupán rövid ideje vannak ennél, némelyek nagyon erősen megváltoztak. Egy szempillantás alatt eltelt több mint egy év; az utolsó alkalom óta, amikor Changchunban magyaráztam a Fát, már eltelt néhány év a mai napig, időközben sohasem fordult elő, hogy ilyen sok valakit lássak közületek. Ez alkalommal azért jöttem vissza az otthonomba, mert valóban látni akartalak benneteket egyszer. Korábban mi mindig aggódtunk egy probléma miatt, nevezetesen, mihelyt én megjelenek valahol, akkor sok tanuló akar jönni arra a helyre. Akkor ez sokféle tekintetben nyomást gyakorol a társadalomra, mindenekelőtt egyszerűen túl sok olyan ember létezik, aki ezt a Dáfát tanulja; ha mind belföldet, mind külföldet beleszámoljuk, körülbelül százmillió ember létezik. Azonkívül az emberek buzgón és szilárdan tanulják, mihelyt érintkezésbe kerülnek vele. Nincs úgy, mint más dolgok gyakorlásánál, hogy ma gyakorol, holnap viszont már nem.

Itt nálunk viszont másképp van. Ti bejutottatok, mi viseljük értetek a felelősséget, és hagyjuk, hogy műveljétek magatokat, megemelkedjetek, újra felemelkedjetek és eljussatok a beteljesüléshez. Ezt ti is láthatjátok. Azonkívül viseljük a felelősséget a társadalomért, teljesen mindegy, hogy milyen helyzetben, mi őszintén viselkedünk. Ez előnyös a társadalom számára, saját magad számára, és a családod vagy különböző életkörnyezetek számára is. Erről nem szükséges tovább mesélnem, ti magatok is tudjátok ezt. Ezért rendelkezhet ez a Fá ilyen nagy befolyással és ilyen nagy hatással a társadalomban, és csupán így tanulja olyan sok ember. Mihelyt megjelenek valahol, sok ember akar jönni, és a nyomás sokféle tekintetben nagyon nagy lenne. Némely tanulók megkérdeztek: „Tanár, el tudna jönni hozzánk?” Nem adhatok olyan könnyen választ neki. Ha megígérem neki, akkor oda kell mennem, ezért nem tudok olyan könnyen válaszolni neki. Mihelyt megígérem, tehát jó, akkor minden ottani tanuló tovább fogja mesélni, és így sok ember fog majd odamenni, mielőtt én ott vagyok, ez lehetséges. Mindenekelőtt, ha az emberek száma nagy, és a társadalom némely hatóságai még nem ismerhetnek bennünket, vagy még nem értenek bennünket, némi károkat fogunk elszenvedni, úgyhogy ez szabotálja a tanulók művelési környezetét, ezért nem akarok ilyesmit csinálni.

Ma azonban két okból kifolyólag jövök: Az egyik az, hogy több mint egy éve nem láttuk egymást, azonkívül itt van az otthonom, ez persze egy különleges esetnek számíthat, azonkívül mi az asszisztensekkel találkozunk; előtte csak azt lehetett mondani, hogy az asszisztensek találkoznak. Mivel egy hely sem létezik, amelynek a mérete alkalmas lenne a tanulók találkozójára; Changchunban egy hely sem létezik több tízezer ember számára, ez csak így lehet. A másik: Én túlnyomóan külföldön élek, és így talán elkerülhetők a problémák ebben a tekintetben. Mármost ez a két ok van erre. De teljesen mindegy, hogy hol vagyok, én tudok a művelési állapotodról, én tudom, hogyan műveli mindenki magát. Ameddig tanulod és műveled magad, én törődni fogok veled.

Nem probléma, hogy kalózkiadású könyveket vettetek, az biztos. A könyvek mármost csak fehér lapokkal és fekete írásjegyekkel rendelkeznek, önmagukban nincs hatásuk. Legyen az a mi „Zhuán Fálun”-unk vagy más könyvek is tőlünk, aminek valóban hatása van, az a belső értelem és a mögötte rejlő valódi lényeges tényezők. Ilyesmi nem létezik más könyvekben. Azonkívül teljesen mindegy, hogy kézzel írták őket vagy kalóznyomtatványok, ameddig tanulod őket és műveled magad, a belső értelmük már magától ott van, mert a Fofá határtalan, az általa mutatott erő nagyon nagy. Azonkívül ennél nem a hétköznapi emberek idejének és terének a fogalmairól van szó, ez teljesen más. De azokat a kalózkiadású könyveket, amelyek írásjegyeit újra szedték, semmi esetre sem kellene megvennetek, azonkívül, miután felfedeztétek őket, segítenetek kellene az illetékes hatóságoknak, hogy a dolog végére járjanak. Az eredeti könyv fénymásolatai segítségével nyomtatott könyveknél nem létezik probléma, ezek tartalma nem lesz hibás.

Ma főleg találkozni akarok veletek, sokan látni is akarnak engem, ezért ma egy picit magasabbra ülök. (taps) Mivel mármost eljöttem, mellékesen még elmagyarázok nektek néhány kérdést. Nem is olyan könnyű, hogy találkozzunk egyszer; ha a jelenlevőink szükségesnek tartják, hogy kérdéseket tegyenek fel, írhattok cédulákat, és felnyújthatjátok nekem, én aztán megválaszolom őket nektek. De rövidnek és tömörnek kellene lennie, nem kellene azt mondanod: „Ó, Tanár, mennyire hiányollak hát”, vagy „milyen jó hát a Fá”; és csupán utána teszed fel a kérdéseket. Ne így. Csak így kellene írnod: Nekem ez vagy az a kérdésem van. Azonnal a tárgyra kellene térned, úgy gyorsabban tudok olvasni, és kevesebb időre van szükségem a válaszadásnál.

Először két kérdést hozok szóba. Némely kérdéseket már elmagyaráztam különböző körülmények között, néha azonban egynéhány kevés vidéken vagy egynéhány ritka körülmény között viszonylag feltűnően mutatkoznak meg, emiatt ez semmi más nem lenne, mint ismétlés. Számotokra azonban még egyszer pontosabban belemehetek ezekbe.

Az első kérdés az, hogy miért nem felel meg a mi Dáfánk nyelvtana a normáknak. Ez a kérdés az értelmiségiek között tűnik fel, egy viszonylag magas képzettségi szinttel rendelkezők között, mindenekelőtt azoknál, akik irodalommal foglalkoznak, vagy kínai nyelvet tanulnak, és így tovább – tehát ezeknek a területeknek az embereinél nagyon nagy akadályok léteznek. Miért nem magyarázhatjuk el a Fát a hétköznapi emberek szabványosított nyelvével? Mint tudjátok, a szabványosított kifejezéseket meghatározzák: „ennek a szónak pontosan ez a jelentése”; azonkívül a szabványosított nyelvnek korlátai vannak, és nem tudja kifejezni az óriási nagy Fát. Ebben a gigantikus világegyetemben az emberiség földgolyója még csak egy porszem sem egy porszem porszemében, olyan kicsi. Hogyan fogadhatna be egy ilyen nagy Fát? Hogyan lehetne, hogy az emberiség nyelve korlátozza a kozmikus Fát? Hogyan felelhetne meg az emberiség szabványosított nyelvének? Ez teljesen lehetetlen.

Ez a mi Fánk csak használja az emberi nyelvet. Ami azt illeti, hogyan magyarázom el ezzel a nyelvvel, úgy már elég, ha meg tudod érteni; ilyen a cél, ezért nincs szabványosítva ez a nyelv. A Fá mai terjesztésére semmiféle olyan dolgok nincsenek a fejemben, amiket merev nézetek alakítottak ki.

Még egy kérdést elmagyarázok, nevezetesen, hogy miért léteznek a taoista rendszerből való kifejezések a mi Dáfánkban? Egynéhány kevés ember a vallásokból megtámad bennünket, és azt mondja: „Ő keverten beszél a buddhista és szintén a taoista rendszer dolgairól, még tudományról is beszél.” Valójában hogyan tudnák ők ezt megérteni? Teljesen mindegy, hogy tudomány-e, buddhista vagy taoista, ez csak egy kicsi picike egy parányi icipiciből ennek a Dáfának a legalacsonyabb szintjén. Természetesen, amikor a modern embereknek magyarázom el, a mai emberek nézeteivel kapcsolatban kell elmagyaráznom a Fát; ha én a mennyben levő nyelvvel és kifejezésekkel magyaráznám el, nem érthetnéd meg; vagy ha mi sok modern, új kifejezést alkotnánk meg, szintén nem érthetnéd meg, ezért kell ezen a módon elmagyarázni a Fát.

Tehát miért léteznek most a taoista rendszerből való kifejezések? Tulajdonképpen különböző körülmények között már elmagyaráztam ezt a kérdést. Ez a mi Dáfánk nagyon-nagyon messze túlmegy a buddhista rendszer területén, én a buddhista rendszer álláspontján magyarázom a kozmikus Fát. Teljesen mindegy, bármilyen nagy is legyen ez a Fá, én nem tartózkodom benne; ti, élőlények, mindannyian benne tartózkodtok. Ez tehát azt jelenti, hogy minden élőlényt a Fá teremtett, a létkörnyezeteteket és az életmódotokat is a Fá teremtette. Ennek a Dáfának az átfogó területén, tehát az egész világegyetemben természetesen nem csak a buddhista rendszer – ez az egy rendszer – létezik. Természetesen léteznek buddhák, daók és még az istenségek mindenféle fajtái, mindenféle különböző istenségek is, akikről még nem tudhattok.

Egy ilyen nagy világegyetem, én egy ilyen nagy Fát magyarázok, természetesen léteznek benne a taoista rendszer dolgai és az istenségek dolgai is. Valójában ti nem ismertétek fel, hogy még a nyugati vallások dolgai is léteznek benne. Mert ma én nemcsak a kínaiak előtt állok, nemcsak egy nép előtt, hanem sok-sok nép előtt. Azonkívül minden anyagot és minden élőlényt, amelyik eltérült, vissza kell vezetnem a legeredetibb, legkezdetibb és legjobb állapotba, ezért tettem ezt így. Ez azt jelenti, hogy ámbár azt mondom, hogy a Fofát magyarázom, lényegében a kozmikus Fát magyarázom a Buddha álláspontjából. Én egy buddha alakjában jelenek meg, akkor az sem téves, ha azt mondom, hogy ez Fofá.

Nekem felelősséget kell viselnem értetek, nem vihetlek benneteket mind a buddhista rendszer Fálun világába vagy más buddha-világokba. Mert ti mindannyian egy dolgon töprengtek: „Tanár, én már csak az Ön világába akarok jutni.” A gondolataitok nem hibásak, de én mondom nektek, én csak a szíveteket nézem. Ha te a hétköznapi emberek nézeteivel gondolkodsz az istenségekről, és a hétköznapi emberek gondolkodásával próbálod megérteni az istenségeket, sohasem leszel tisztában ezzel. Ha neked már ma isteni gondolataid lennének, az egész nézeted megváltozna. Ha korábban megvolt a világod, ha különböző szintekről jöttél, hogy megkapd a Fát, ha dao vagy istenség voltál, neked vissza kell térned az eredeti helyedre. Én gyakran mondom nektek, hogy ti még csak azt sem tudjátok, mi volt a múltatok, és milyen volt. Neked csak művelned szükséges magad, csak ehhez a Dáfához szükséges hasonulnod, vagyis teljesen mindegy, hogy te buddha, dao vagy istenség voltál, neked ehhez a kozmikus Dáfához kell hasonulnod, csupán akkor tudsz visszatérni, a jövő dolgaival garantáltan nagyon elégedett leszel. Nemcsak hogy nagyon elégedett leszel velük, hanem kapni is fogsz valamit, amit még csak el sem tudsz képzelni magadnak, én valami még jobbat adok neked, és egy még jobb környezetet, mint a korábbi, ezt mind ti nem tudjátok elképzelni magatoknak. (taps) Én mondom, ez pontosan az ok arra, hogy miért léteznek nálunk más vallásokból való kifejezések is.

Ha vallásról van szó, úgy nézetem szerint ez az emberek felismerése és egy olyan név, amit az emberek találtak ki. A „vallás” fogalom nagyon homályos, nincs egy lerögzített meghatározása. Amikor Sákjamuni a Fáját terjesztette, nem mondta, hogy az övé vallás lenne; Jézus sem mondta, hogy az övé a kereszténység lenne; a szentséges Mária sem mondta, hogy az övé a katolicizmus lenne. Valójában nekik megvan a saját nevük, nekik megvan a saját megnevezésük a tanítványok számára, az semmiképpen sem az a fogalom, amiről az emberek beszélnek. Az istenségek nem ismerik el a vallásokat, emiatt sok ember nem művelheti magát sikeresen a mai vallásokban. Valójában ők nem feltétlenül akarják valóban művelni magukat, nekik csak egy ilyen szívük van, és jónak találják; amiket megvédenek, azok maguk a vallások és nem Buddha. A Buddha csak az emberszívre tekint, az istenségek csak az emberszívre tekintenek. Ha te nem tudod valóban művelni magad a vallásokban, ez mind semmit sem jelent. Csak azt lehet mondani, hogy megtértél a valláshoz, vagy, hogy szerzetes vagy apáca lettél, de ez nem jelenti azt, hogy a Buddha tanítványa vagy. A Buddha csak az emberszívre tekint, a szerzetessé vagy apácává válás csak formalitás, és azt a szívet mutatja meg, amely a Buddha felé fordul. Csak a lényegi változás jelenti a valódi megtérést a Buddhához. Ha a szíved nem vált szerzetessé vagy apácává, ha a szíved nem tért meg, akkor ez mind semmit sem használ. Természetesen te azt mondod: „Ámde a szívem nagyon ájtatos.” Az, hogy ájtatos vagy, csak a vallásokra vonatkozik, és a tevékeny cselekvésed egyik megjelenési formája, azonban nem művelés, ami azt jelenti, hogy nem léteznek különbségek közöttük.

Ezzel a kérdéssel főképp azt akarom mondani, hogy ez a Fá egyszerűen túl nagy, és magába foglalja az összes művelési módszert és az összes élőlényt a világegyetemben. Tulajdonképpen csak kevés taoista kifejezést használtam; mivel a földön nem sok ortodox vallást adtak át, én is csak erről a kevés fajtáról beszélhetek. Valójában túlságosan sok művelési módszer létezik a világegyetemben, az emberiség társadalmában azonban csak néhány létezik belőlük.

Én csak találkozni akartam veletek egyszer, és nem túl sokat beszélni. Ami a művelésnél való dolgokat illeti: Teljesen mindegy, hogy látsz-e engem, vagy sem, éppúgy művelheted magad, ez nem probléma. De ti mindig látni akartatok engem, ezért használom ki ezt az alkalmat, hogy találkozzam veletek. Mert nem készítettem elő többet számotokra, mint amit el akartam magyarázni nektek, azt gondolom, hogy nem is olyan egyszerű, hogy találkozzunk néha. Előbb azt mondtam, hogy nyújthattok át cédulákat nekem. Most leadhatjátok a cédulákat; meg fogom válaszolni azokat a kérdéseket, amiket szükséges megválaszolni.

Kérdés: A „Gyökerestől kitépni¹” és „Kiért létezni²” című két jingwen számára kétfajta megértés létezik a gyakorlócsoportunknál: az egyik az, hogy az helyes, amit azért tesz az ember, hogy megvédje a Dáfát³; a másik az, hogy a művelés vonatkozásában az a Fá legjobb megvédése, ha valaki felfelé művelte magát.

Mester: Én mondom nektek, hogy miután megírtam a két cikket, némelyek a művelő szívével tudják olvasni, némelyek azonban a hétköznapi ember szívével. Némelyek hibákat követtek el, de nem ismerik el. Még ha látja is a cikkeimet, nem akarja elismerni, és ráadásul még a hétköznapi ember szívével próbálja igazolni magát. Amikor némelyek vitatkoznak közöttünk, mindketten kikeresik maguknak a Fában levő szavaimat, azért hogy érveljenek. Ti mindannyian a hétköznapi ember szívével téptétek ki a Dáfát az összefüggésből. Ti mindannyian nem a Fá szempontjából ismertétek fel. Ha megpróbálhatnátok, hogy egy másik szempontból ismerjétek fel, nem cselekednétek így. Mindegyik konfliktusnak, amellyel találkoztok, a saját szívetekhez van valami köze. A „Gyökerestől kitépni” című cikket egy pekingi esemény miatt írtam meg, sokan közülünk talán tudnak róla, nem akarok arról beszélni, hogyan tekintendő ez a dolog önmagában⁴.

Kérdés: Sákjamuni a világegyetem hatodik rétegéből jött, de miért nem látta ő a kis világegyetem szélét?

Mester: Ez nem fogható fel a hétköznapi emberek logikus gondolkodásával. Valójában Sákjamuni nemcsak a világegyetem hatodik rétegéből jött, hanem egy nagyon magas szintről. Lehetetlen volt, hogy olyan magas dolgokkal jöjjön az embervilágba, az akkori emberek csak korlátozott Fá-alapelveket tudtak elfogadni, ezért adta át Sákjamuni az Arhát Fáját; amit manapság örököltek, semmi további, mint ez. Akkoriban azonban tényleg sok még magasabb Fá-alapelvet is elmagyarázott, de mindezt nem hagyták hátra. A Fá-magyarázat több mint 40 évében ő is ténylegesen a „Négy Nagyon⁵” belül magyarázta el a Fát. Ennek mind semmi köze a művelésetekhez. Én mondom neked, teljesen mindegy, ki honnan jön, a jelenlevőink között is léteznek némelyek, akik nagyon magas szintekről jöttek, de te mégsem láthatsz semmit, még csak az emberiségen kívül levő dolgokat sem láthatod. A művelés közben vagy a Fá terjesztésénél az embereknek pontosan így kell cselekedniük, és korlátozni kell őket, avégett hogy a Földön maradhassanak. Megmondom nektek, ha nem rendelkeztem volna egy hétköznapi ember gondolataival, én sem maradhattam volna itt. Összebarkácsoltam magamnak egy ember gondolatait, mielőtt ezt a dolgot tettem, ezért maradhatok az emberek között, és magyarázhatom el nektek a Fát ezen a módon. Sok dolgot ti nem érthettek meg.

Kérdés: Nyelvi akadályok befolyásolják az asszisztensként végzett munkát?

Mester: Némely nyelvi akadályok nagyok, némelyek kicsik, ha csak egy picit dadogunk, vagy csak egy pici problémánk van a nyelvünkkel, vagy egy picit gyenge a kifejezőképességünk, akkor ennek mind nincs befolyása. De miközben ma azoknak az embereknek a száma, akik tanulják a Dáfánkat, egyre nagyobb, és az a társadalmi réteg, amellyel kapcsolataink vannak, egyre magasabb lesz, úgy azt gondolom, hogy nem megfelelő, ha mi mindannyian úgy céltalanul össze-vissza fecsegünk. Ez tényleg sok magas tudásszinttel rendelkező embert befolyásolna a Fá tanulásának a kezdeti idejében. Ezért azt javaslom: Azoknak az asszisztenseknek, akiknek nyelvi akadályaik vannak, egy olyan segédet lehet a rendelkezésükre bocsátani, aki magas felismerésekkel rendelkezik a Fáról, és akinek magas a képzettségi szintje – a magas képzettségi szint nem jelent feltétlenül magas felismeréseket a Fáról. Nagyon magas felismerésekkel kell rendelkeznie a Fáról, legalábbis már tanulnia kellett volna a Fát némi ideje, és átjutnia némely vizsgákon, és nem ide-oda ingadoznia többé, egy ilyen embert lehet a rendelkezésedre bocsátani segédként; vagy lecserélik az asszisztenseket. Mert az asszisztens munkáját nem a dolog miatt végzitek, hanem azért, hogy műveljétek magatokat. Ha valaki azt mondja: „Én pontosan asszisztens akarok maradni, és nem szabad lecserélniük”, akkor nézetem szerint ezt a szívet előbb vagy utóbb el kell távolítani, ennek előbb vagy utóbb csak meg kell történnie. Te nem azért jöttél, hogy asszisztens legyél, hanem azért, hogy műveld magad, ezt meg kellene jegyezned magadnak. Úgy gondolom, hogy az nem probléma, ha valakinek pici nyelvi akadályai vannak.

Kérdés: Áttörhetjük-e a korábbi szinteket, ha művelésen keresztül visszatérünk?

Mester: Te még mindig emberi gondolatokkal gondolsz az istenségek dolgaira. Ha a jövőben tisztában leszel ezzel, el fogsz pirulni e miatt a kérdés miatt. Ne törődj ilyen dolgokkal. A Dáfá a legjobbat teremtette meg számotokra, nektek csak művelnetek szükséges magatokat. Valójában az, ami közülünk sokak szívén fekszik, a hazatérés, és nem az, hogy milyen távol legyenek az otthonuktól⁶. Az istenségek fogalmai teljesen mások erről, mint a tieitek, nincs úgy, ahogyan azt elképzelitek magatoknak.

Kérdés: Hány világ létezik még a Fálun világon kívül még magasabb szinteken?

Mester: A gondolataidnak a művelésnek kellene átadniuk magukat! Én mondom neked, számtalanul sok létezik. Kiderítheted-e, hány molekulája van a testednek? A három világkörön belüli testeket mind emberi testeknek nevezik. Egy ember testében a következőképpen van: a mikroszkopikus részecskék képezik a nagyobb részecskék rétegét, aztán a nagyobb részecskék rétege képezi ugyancsak a még nagyobb részecskék rétegét; az úgynevezett emberi test egy gyűjtőnév a három világkörön belül. Te még csak azt sem tudod, hogy hány részecske létezik egyedül a három világkörön belül! Számtalan. Teljesen mindegy, hogy milyen messzire művelitek magatokat, közületek, jelenlévők közül egyik sem tudhatja meg, hány világ létezik a világegyetemben, és ez végérvényesen így van.

Kérdés: Én már néhány éve gyakorlok, és gyakran elalszom a meditáció közben, ez már egész idő alatt zavarba hoz.

Mester: Mindannyian tudjátok, hogy szenvedéseket kell elviselnetek; de egyszer sem gondoltál arra, hogy az elalvásod démoni módon kínoz téged, és nem hagyja, hogy műveld magad⁈ Nem kellene talán az akaratodnak hatnia ebben a pillanatban? Nem hiszem, hogy nyitott szemmel feltétlenül aludni fogsz⁈ Ha nem megy, akkor gyakorolj hát nyitott szemmel, neked feltétlenül át kell jutnod ezen a vizsgán.

Kérdés: Én nevelem a gyermekemet, de nem hallgat rám; ha továbbra sem hallgat rám, akkor hagyjam, helyes ez?

Mester: Ez nincs teljesen így, a gyermekekkel szembeni engedékenység a szülők által elkövetett bűncselekmény. Nem lehet azt mondani, hogy semmi köze hozzátok annak, hogy nemzedékről nemzedékre a mai emberi társadalom már ilyen mértékben megváltozott. Én mondom nektek, hogy a gyermekeket feltétlenül fegyelmezni kell. Észrevettem, hogy az amerikai társadalomban hozott törvények odavezettek, hogy nem szabad többé fegyelmezni a gyermekeket. A gyermekek fegyelmezése olyasmivé válna, mint a törvények elleni vétség, ezért szabad kezet adnak nekik. Nem szükséges az udvariasságról beszélnünk, a gyermekek még csak a legelemibb emberi dolgokat sem ismerik; milyen emberiség fog kialakulni a jövőben⁈ Én azonban azt mondom nektek, hogy nekünk Kínában megvan a hagyományunk, hogy neked fegyelmezned kell a gyermekeidet, és nevelned kell őket, nem szabad nekik szabad kezet adnod. Szabad mind megverned, mind megszidnod őket, amiről itt beszélünk, az az, hogy a művelőknek nem kellene felmérgelődniük. A gyermeket szabad fegyelmezni; ha jó a hangulatod, és megvered, ha mosolyogva vered meg, az is fáj neki, a cél az, hogy úgy leckéztesd meg a gyermeket, hogy semmi rosszat se tegyen. Nem hibás a gyermeket nevelni, gondolkodj egyszer így: „Ennél nem rólam van szó, hanem ez egy jó dolog mind a társadalom, mind a jövőbeli emberiség számára.” Ha azonban túl ragaszkodó vagy, akkor megint csak a másik végletbe jutottál. Ez azt jelenti, hogy nem probléma fegyelmezni a gyermeket, de ésszel kellene nevelni.

Kérdés: Úgy van, hogy mi a Fofáért és az igazságért létezünk?

Mester: Ez a téma nagyon magas, némely gondolatok a művelésnél helyesek; pontosan mondva a Fofá teremtette meg az életkörnyezetet az élőlények számára és adott életet az embereknek, ilyen a viszony. Az élet csak az azon a szinten levő életmód számára létezhet. Ha nagy megvilágosult vagy, és sok dologgal törődhetsz odalent, akkor talán több élőlény számára létezel, ilyen a viszony.

Kérdés: Mihelyt a „Zhuán Fálun”-t olvasom, aludni akarok…

Mester: Ha közülünk egy asszisztens teszi fel ezt a kérdést, akkor úgy gondolom, hogy neked fel kell hagynod ezzel, és először hagyj másokat végezni a munkát, először tanulnod kellene, jobb lenne, ha aztán csinálnád tovább, miután megemelkedtél. Mivel aludni akarsz, mihelyt a „Zhuán Fálun”-t olvasod, talán még csak át sem olvastad a „Zhuán Fálun”-t, hogyan végezheted akkor az asszisztens munkáját? Asszisztálás, asszisztálás, hogyan asszisztálunk mi? Itt a Fát terjesztjük, a gyakorlatmozdulatok csak a beteljesüléshez való segédeszközök; teljesen mindegy, hogy milyen jól felelnek meg a mozdulataid a szabványnak, a Fá nélkül nem művelheted magad sikeresen. A Fá a legeslegfontosabb; annál, hogy az ember aludni akar az olvasásnál, ugyanarról az alapelvről van szó, mint amikor a meditációnál akar aludni, amiről éppen most beszéltem.

Kérdés: Miért van némelyeknek mindig nagy gondolati karmájuk, és miért bukkan fel mindegyik szakasz után még egyszer?

Mester: Ez egy elterjedt jelenség. Megmondom nektek, én láttam, hogy ti valóban nagyon jól művelitek magatokat, mindenekelőtt a sokéves tanulók; valóban örülök, amikor látlak benneteket. De nektek ugyanaz a problémátok lesz, nevezetesen, hogy a rossz dolgok időnként megmutatkoznak a gondolataitokban, sőt alkalmilag eléggé rossz dolgok bukkannak fel, azonkívül azok a rossz dolgok, amik felbukkannak, egyre rosszabbak lesznek. Most elmagyarázom nektek egyszer az alapelvet erre. Tudjátok, hogy a művelésnél a mikroszkopikustól fogva, az életetek összetételétől fogva változtatunk meg benneteket. Tehát az a részed, amelyet megváltoztattunk, már megfelel a mércének, akkor nem lehet többé azt mondani, hogy ez a rész még ember. Ha az emberi részed csinálni akar valamit, annak a résznek nem szabad vele együtt csinálnia, különben az azt jelentené, hogy az istenség rosszat tesz, akkor az azt jelenti, hogy leesett, ez egyáltalán nem engedhető meg. Ezért azt a részt, amelyik megfelel a Fának, állandóan elválasztjuk a szakadatlan művelésed során. Úgy, mint egy fa évgyűrűi, a művelés során gyűrűről gyűrűre tágul kifelé, a fakéreg a te felszíned. Tehát ő azon az úton és módon műveli magát, hogy a készre művelt rész belülről kifelé terjeszkedik ki, míg végül eléri a felszínt. A te készre művelt részed egy istenség, a nem készre művelt rész egy ember.

Amit én csinálok, az az, hogy az életed mikroszkopikusától fogva, vagyis az életed belsejétől kezdve változtatlak meg téged, akkor ennek megfelelően kevés változás létezik a külsőben. De a művelésnél éppen saját magát kellene megfékeznie az embernek, és ezt a végéig. Mielőtt a kéreg nem változik meg, a hétköznapi emberek gondolatai fognak felbukkanni a gondolataidban, amik néha meglehetősen rosszak, de mégis megfékezheted őket. Ez éppen onnan ered, hogy megfékezed azt a részt. Korábban viszont nem tudtad ellenőrizni őket, mivel ők is nagyon mély szinteken léteztek; ezért nem tudtad ellenőrizni őket. Ugyan ma észreveheted, hogy a rossz gondolatok megmutatkoznak a fejedben, de meg tudod fékezni őket, és így a művelésnél ellenőrzés alatt tarthatod a saját magatartásodat és a gondolataidat. Ez az állapot csak a Dáfában való művelésnél létezik.

Annak érdekében, hogy biztosítsuk, hogy művelhessétek magatokat, és ne zavarjanak benneteket ilyesmik, a készre művelt részeteket el kell választani. Annak érdekében azonban, hogy biztosítsuk, hogy te a hétköznapi emberek között művelhesd magad, a felszíneden levő dolgok csak egyre gyengébbek, egyre gyengébbek lehetnek. Például már száz réteget műveltél készre, a felszíneden azonban csak egy réteget lehet megváltoztatni. Ezzel arra gondolunk, hogy az arány nagyon kicsi, a cél az, hogy a hétköznapi emberek között művelhesd magad. Ha mindent eltávolítanánk, ha nem rendelkeznél többé a hétköznapi emberek egyetlenegy nézetével és gondolataival sem, akkor a felszínen már te sem lennél hétköznapi ember, és következésképpen nem tudnád többé a hétköznapi emberek között művelni magad.

Én mondom nektek, ha te nem rendelkeznél a hétköznapi emberek szívével, akkor tudhatnád, hogy mit gondolnak mások a szívükben, minden oldalról zavarnának téged. Az, amire egy ember gondol, egy mozdulat, egy arckifejezés, egy nagyon kifinomult magatartás, minden egy célt hordoz magában. Azonkívül némelyeknek nagyon erős rossz gondolataik vannak, és arra gondolnak, hogyan árthatnának másoknak; némelyek minden lehetségesre gondolnak, mint például rablás és prostitúció, te egyáltalán nem maradhatnál ebben a világban, ez már ennyire kaotikussá vált. Annak érdekében, hogy ti itt művelhessétek magatokat, mi ezt a művelési formát használjuk, ez a leggyorsabb, a te készre művelt részed mozdulatlan marad, és el van választva. Ha te folyamatosan műveled magad, folyamatosan olvasod a könyveket, folyamatosan felismered és megérted, akkor a területed is állandóan nagyobbodik, ez azt jelenti, hogy egyre közelebb jut a felszínedhez. Ha a felszín is megváltozott, az a beteljesülést jelenti. Ezért nem kellene hagynotok magatokat elijeszteni a fejetekben levő rossz gondolataitoktól. De még egyet: „A Tanár megmondta, és én megértettem, ez azért van, hogy biztosítsa, hogy mi a hétköznapi emberek között művelhessük magunkat, jó, akkor nem törődöm többé ezzel.” A féktelenséged azt jelentené, hogy te nem műveled magad, ilyen az összefüggés.

Kérdés: Tanár, kérem, magyarázza el egyszer, mik azok a „technikák”.

Mester: Ami a technikákat illeti: Különböző vallásoknak különböző technikái vannak, különböző művelési formáknak különböző technikái vannak, különböző szinteknek is különböző technikái vannak. Összefogóan mondva, ezek olyan különböző kéztechnikák, amiket azért alkalmaznak, hogy műveljék magukat, vagy bemutassanak valamit, ezek ilyesmik. Ehhez tartozik például a betegséggyógyítás, a démonok leigázása és így tovább, minek tanulod ezt? Azok a dolgok, amiket tanultál, mindent magukban foglalnak, csak ezt nem lehet megmondani neked, a legfontosabb számodra ebben a pillanatban az, hogy gyorsan újra felemelkedj.

Kérdés: Lehet a három világkör alatt az istenségek körét, az emberek körét és a kísértetek körét érteni?

Mester: A három világkörről már beszéltem különböző helyzetekben, a könyveinkben is léteznek magyarázatok erre. A három világkör egy olyan terület, amelyet a három nagy rész alkot: „a vágyak világköre”, „a forma világköre” és „a formátlan világköre”. A három világkörön belüli élőlényeknek nem szabad tetszőlegesen kimenniük; a három világkörön kívüli élőlényeknek sem szabad tetszőlegesen bejönniük, teljesen mindegy, bármilyen rátermettek is. Itt, ahol az emberek minden anyaga létezik, természetesen léteznek a világi emberek, istenségek és kísértetek is. Ugyan létezik ilyesmi, de nincs úgy, ahogyan azt elképzeled magadnak. A három világkör a menny által meghatározott terület, azok az élőlények, amelyek beestek a három világkörbe, nem térhetnek vissza újra a mennybe, nem mehetnek ki többé a három világkörből, természetesen kivéve, ha művelik magukat. Nem mindenfajta művelésen keresztül lehet kimenni, sokfajta művelésen keresztül nem lehet kimenni.⁷ Csak a földön vagy a három világkörön belüli különböző szinteken maradhatnak. A három világkörön kívüli élőlényeknek sem szabad tetszőlegesen bejönniük, egy ilyen hely ez, egy különleges hely, az istenségek fogalmaival szemlélve itt van a legpiszkosabb hely.

Kérdés: A Fá tanulásánál némelyek mindig aludni akarnak.

Mester: A Fá tanulásánál te alszol, az olvasásnál alszol, a gyakorlásnál is alszol, tehát mindenesetre még nem gyűrted le ezt a kezdeti dolgot, ámde ez az akarat dolga! Tudjátok, a művelésnél nemcsak az összes olyan tényező nem hagy téged elszakadni az emberektől, ami az emberi mivoltot alkotja, hanem azok a dolgok sem engedik meg neked, hogy elhagyd ezt a helyet, amik az összes emberi környezetet alkotják. Neked ezt mind át kell törnöd, és le kell győznöd az összes démoni nehézséget. Leginkább abban a formában mutatkoznak meg, hogy szenvedést okoznak neked. Ámde a szenvedésnek különböző formái vannak; az alvás is egyik közülük. Azok azonban, akik nem tudják művelni magukat, és nem jutnak előre folyamatosan, nem tudják, hogy ez szenvedés. Te nem tudod megkapni a Fát, ők nem hagynak téged tanulni a Fát, mégsem veszed észre, hogy ezek démoni nehézségek. Kivéve, ha a szíved nem szenteli magát a Fának, és te nem akarod művelni magad. De miért nem nyomod el őket? Erősítsd meg az akaratodat. Ha az emberek már egyedül az alvás elnyomása révén buddhává válhatnának, akkor azt mondom, hogy ez túl könnyű volna. Ha te még csak egy ilyen kis akadályt sem tudsz legyőzni, hogyan tudod aztán még művelni magad?

Kérdés: A művelés ideje nagyon korlátozott, hazamehetek-e még Önnel, ha mostantól fogva eltökélten előrehaladok?

Mester: Neked nem szükséges emiatt aggódnod, és nem is szükséges erre gondolnod; műveld magad, ameddig még van időd a művelésre, addig haladj előre bátran és állhatatosan. Ami azt illeti, hogy hazajuthatsz-e vagy sem: A sorskapcsolat már itt van, legalábbis te ma itt ülsz, és láttál engem. Nem igaz? Tehát léteznek még esélyek. (erőteljes taps) Ameddig ennek a dolognak összességében még nincs vége, addig még vannak esélyeid. Használd ki az időt; hogyan használjátok ki az időt, ez az, amiről el kellene gondolkodnotok.

Kérdés: A tanítványok között, akik nem viszik magukkal a bentit, léteznek olyanok, akik eljutnak a beteljesüléshez?⁸

Mester: Azok között, akik nem viszik magukkal a bentit, természetesen léteznek olyanok, akik eljutnak a beteljesüléshez. Az előbb azt mondtam, hogy nem fognak mindannyian a Fálun világba menni, azok, akik a Fálun világba mennek, magukkal viszik a testüket. Ebben a világegyetemben korábban sok-sok művelési forma és mennyország létezett különböző mennyei rendszerekben, 99,9% közülük nem akarja a testet. Nincs úgy, hogy mindannyian olyan jónak tartják a hús-vér testet, sok mennyországban egyáltalán nem engedik meg, hogy te a testtel térj vissza. Ha visszavinnétek azt, úgy az azt jelentené, hogy ti szabotáljátok ott a Fát, tehát a szinteteken levő Fát, amit ott a kozmikus Dáfában értettetek meg és ismertetek fel. Mint például „Parancsolat, Meditáció és Bölcsesség”, amiről Sákjamuni beszélt, ez is a kozmikus Dáfában való megtestesülés, és a „Parancsolat, Meditáció és Bölcsesség” önállóan kialakított rendszere is, amit ő ismert fel. Nem mindannyian akarják magukkal vinni a hús-vér testet, csak azok viszik magukkal, akik a Fálun világba mennek.

Még egyet: Némelyik azt mondja, hogy magával akarja vinni a hús-vér testet. Valójában ez csak egy hétköznapi ember gondolata, ő a hétköznapi emberek nézetével rendelkezik, nevezetesen, a haláltól való félelemmel; azt gondolja: „Milyen jó lenne, ha mindent magammal vihetnék, és nem kellene meghalnom!” Teljesen mindegy, hogy magaddal viszed-e a testet, vagy sem, végül mindenkit hagyunk látni a beteljesülésed pompázatos jelenségét. (erőteljes taps) Ha a Dáfánk véghez vitte ezt a dolgot, bármilyen vallások virágkora sem hasonlíthatja össze magát ezzel. De ne csak ringatózz a boldogságban, neked a beteljesüléshez kell művelned magad.

Kérdés: Annak a xinxing szintjéhez van valami köze, ha valaki nem tudja megcsinálni a teljes lótuszt a meditációnál? Eljuthat a beteljesüléshez?

Mester: Én tudom, hogy sok ember még csak a féllótuszt sem tudta megcsinálni, és végül mégis megcsinálta a teljes lótuszt. De ez megint csak nem jelenti azt, hogy neked ma azonnal meg kell csinálnod a teljes lótuszt. Az már elegendő, ha teljes szívvel gyakorolsz. Az is lehet azonban, hogy a karma ezen a területen egy picivel nagyobb, azonban azt is mind el lehet távolítani. Ezen a világon egy másik olyan dolog sem létezik, amelyik még komolyabb, mint a művelés. Hogy pénzt keress, olyan sok szenvedést tudsz elviselni, más dolgokért is olyan sok szenvedést tudsz elviselni, nem tudsz elviselni a művelésedért is egy picike szenvedést? Te, egy karmával teli emberként buddhává akarsz válni, és a beteljesüléshez akarod művelni magad, létezik ennél még valami komolyabb dolog? Milyen szívvel nézel szembe ezzel a dologgal? Nem pontosan ez a kérdés? Ami azt illeti, hogyan érendő el ez a művelésnél: Mi nem is követeljük meg tőled, hogy azonnal a kezdetén feltétlenül el kell érned ezt. Gyakorolhatod lassan, ez nem probléma.

Kérdés: A „Gyökerestől kitépni⁹” jingwenről azt mondják a tanulók, hogy azt jelentené, hogy gyökerestől tépjenek ki nézeteket; a „Kiért létezni¹⁰” cikket illetően azt mondják, hogy a Fáért létezik az ember, helyes ez?

Mester: Nektek nem kellene szőrszálhasogatást végeznetek, amit én megértetek veletek, az a belső értelem és azok a dolgok, amiket a művelésnél felismerhettek; nem kellene szőrszálhasogatást végeznetek azáltal, hogy a szó szerinti jelentést kutatjátok a felszínen. Az előbb még azt is mondtam, hogy e között a könyvünk és más könyvek között nem léteznének különbségek, ha nem létezne a belső értelem mögötte; csak fehér lapok és fekete írásjegyek lennének. Mert a Fá áll mögötte; ha te leveted azt a szívet, és bármilyen nézet nélkül olvasod, a felismeréseid garantáltan helyesek, teljesen mindegy, mennyit is tudsz felismerni. Ha bármilyen nézettel, amit nem tudsz levetni, vagy ha kifogások és érvek után kutatsz, hogy eltussold a hibáidat, ha ezekkel a megfontolásokkal olvasod, semmit sem olvashatsz ki. Ha minden szándékos elgondolást levetsz, és elolvasod, mindent megérthetsz, nem fog félresikerülni, teljesen mindegy, mennyit is értesz meg. Ha bármilyen szívvel olvasod, amit nem tudsz levetni, egy picikét sem láthatsz, csak a felszínen végezhetsz szőrszálhasogatást, és másokkal vitatkozhatsz. Egyszerűen olvasd el nyugodt szívvel, akkor garantáltan tudhatsz mindent, amit tudnod kellene.

Amit az utóbbi időben írtam, pontosan elnagyoltan írtam, szándékosan írtam pontatlanul, mert nem akarok nagyobb akadályokat okozni a művelésetek számára. Minél világosabban magyarázom el, annál nagyobbaknak kell lenniük azoknak a nehézségeknek és akadályoknak, amikkel találkoztok, ezért némely dolgok a felismeréshez vannak ott számotokra. Egyáltalán nem lesz úgy, hogy a művelésetek útja sima lesz, csak mert világosan elmagyarázom. Ha a nehézségek a felismerésed területén kisebbek is lettek, a vizsga azonban, amivel találkozol, és amin nem tudsz átjutni, nagyobb lett. Nem kellene azt hinnetek, hogy az jó dolog, ha sokat hallotok, valójában a Fát már teljesen hátrahagyták számotokra, egyedül azon múlik, hogy milyen gondolkodásmóddal művelitek magatokat.

Kérdés: Mit kellene csinálnom, hogy az asszisztensközpont valódi művelési környezetté váljon?

Mester: Erre nem léteznek speciális előírások. Nincsenek semmiféle szabályaink és előírásaink. De az asszisztensközpontok számára több véleményt nyilvánítottam ki az asszisztensek minőségéről a rövid cikkeimben – ti jingweneknek nevezitek őket –, tehát elolvashatjátok és tanácsokként vehetitek őket. Ha az asszisztensközpontjaitok környezetét akarjátok javítani, és egy bizonyos szintet akartok elérni, de a tanulók ennél nem tudnak lépést tartani, akkor ez sem megy, azonkívül nem szabad semmiféle szabályoknak és előírásoknak létezniük, hogy korlátozzátok a tetteiket, a külső ellenőrzés nem fékezheti meg az emberszívet, mindez szemfényvesztés lenne. Minden nap léteznek új tanulók, akik beszállnak, emiatt az össz-színvonal sohasem érheti el az istenségek állapotát. Örökké emberek művelik magukat az asszisztensközpontotoknál, viszont ők megint csak nem hasonlítanak az emberekre. Mert a készre művelt részeteket, tehát azt a részt, amelyik istenséggé válhat, már leválasztották. Emiatt a munkátok nagyon kemény, és az emberszív, amivel szembesültök, bonyolult; ez garantáltan így van, csupán így művelhetitek magatokat. Cselekedjetek a Fá szerint; ha problémák merülnek fel, először saját magatoknál keressetek, azután nézzetek a problémák okai után, úgy azt gondolom, hogy a dolgokat jól lehet megoldani.

Kérdés: Hogyan emelkedik az ember az érzéki felismeréstől a racionálisig?

Mester: Ennél semmiféle megjelenési formák sem léteznek a hétköznapi emberek között, nincs úgy, mint amikor bármilyen elméletet tanulsz. Mihelyt megemelkedett a racionális felismerésig, meg fogod állapítani, hogy észrevétlenül világossá vált számodra. De nagyon gyorsan megint nem vagy többé tisztában vele, mert az a részed, amelyik megértette, már elérte a mércét; miután tisztán megértetted, leválasztják, rögtön azután megint nem vagy többé tisztában vele. Ezért kell gyakrabban tanulnod ezt a Fát, újra és újra tanulnod. Némelyek közülünk kívülről tudják a Fát, miért felejtik el némi idő után újra, ámbár nagyon jól tudták kívülről? Mert azt a részt, amelyik nagyon jól tudta kívülről, már készre művelted; az, ami fennmarad, az a rész, amelyik még nincs tisztában vele, innen eredően még tovább kell olvasnod.

Kérdés: Azoknak a tanulóknak, akik nem olyan jók a kínaiban, feltétlenül kínaiul kell tanulniuk a „Zhuán Fálun”-t, avégett hogy megemelkedhessenek?

Mester: Ez már nem probléma, most már sok változatunk van különböző nyelveken. Ha csak arra korlátozódna, hogy csak a kínai nyelv tanulásán keresztül lehetne megemelkedni, akkor nem kellett volna lefordítanunk angolra, olaszra, oroszra vagy koreaira. Ez azt jelenti, hogy más nyelvekkel is meg lehet emelkedni, és ugyanúgy el lehet jutni a beteljesüléshez. Azonkívül, ha te ugyanazt az erőfeszítést teszed, akkor semmiben sem lesz hiány, nem létezik különbség. Amiket lefordítanak, azok csak a felszínen levő szavak, ami viszont hat, az a mögöttük rejlő belső értelem.

Kérdés: Én teljes szívemből sikeresen akarom művelni magam; ez ragaszkodásnak számít?

Mester: Ha arra gondolsz: „Én a beteljesüléshez akarom művelni magam”, ez nem számít ragaszkodásnak, hanem azt jelenti, hogy a legjobb eredeti természeted napvilágra került. Ha viszont minden nap arra gondolsz: „Én el akarok jutni a beteljesüléshez”; teljesen mindegy, hogy mit csinálsz, te arra gondolsz, hogy eljuss a beteljesüléshez – akkor azt mondom, hogy ez ragaszkodás. Már elegendő, ha neked megvan ez a kívánságod, ami fennmarad, az az, hogy művelje magát az ember! Ha neked mindig csak a beteljesülés jár az eszedben, akkor ez mennyit vesz igénybe a művelésedből? Ez akkor talán nem ragaszkodás?

Kérdés: Az Ön „Egy párbeszéd az Idővel¹¹” című jingwenének a vonatkozásában némely tanulók nagyon makacsul ragaszkodnak az időhöz, hogyan kellene szemlélni ezt a tendenciát?

Mester: Az előbb feltett kérdésekből észrevehető, hogy némelyek a tanulóink közül valóban elmennének vele, ha valóban látnak valakit, aki úgy néz ki, mint egy istenség, és a műveléshez vezeti őket. Ez akkor nem veszélyes? Ez egy kis probléma? Én mondom neked, hogy a mennyei rendszerekben mindegyik gigantikus anyag egy istenség. Az emberiség egyfajta fogalomnak tartja az időt¹². Feljön a nap, világos lesz, sötét lesz, mert az óra mutatói forognak, az anyagok megváltoznak, a gyümölcs nagyon gyorsan megrothad a meleg napokon, az étel megromlik, ha nem eszik meg, a gabona érik, egy évnek négy évszaka van, mindezek idővel kapcsolatos jelenségeknek tűnnek. Ezt egyfajta fogalomnak tartják. Én mondom nektek, hogy valójában mindezek bekövetkezése magának az időnek az irányítása alatt áll, ő egy istenség. Még a napfelkeltét és naplementét, valamint a földnek a nap körül való keringési sebességét is mind az idő okozza. Az idő azonban rendkívül bonyolult. Különböző dimenziók különböző idővel rendelkeznek, a nagyobb környezetek a nagyobb környezetek idejével rendelkeznek, a még nagyobb környezetekben is léteznek még különböző független kicsi idők, tehát rendkívül bonyolult tényezők léteznek. Normális módon mi időtereknek nevezzük őket, különböző dimenziókban különböző időfogalmak léteznek.

A mai emberiség és a mai tudósok 150.000 fényévnyi távolságról beszélnek köztünk és azon égitest¹³ között, ennél én csak ezt az emberi gondolkodásmódot és az emberi fogalmat használtam, hogy elmagyarázzak nektek egy dolgot. Valójában ez az állítás is hamis. Különböző égitesteknek megvannak a saját mezőik maguk körül, megvannak a saját időik. Különböző égitesteken, a Földünkig és a Földünk dimenziójáig levő köznél is különböző környezetek léteznek, a különböző környezetekben levő idők között is léteznek különbségek.¹⁴ Ha a mai sebességgel számolnak ebben a dimenzióban, amelyben a föld és más látható égitestek léteznek, ez egyáltalán nem helyes. Az egyik égitesttől egy másikig való sebesség nem teljesen ugyanaz, hanem különböző területeken különböző időmezők léteznek, amelyeket időtereknek is lehet nevezni. A sugárzás sebessége kezdetben meglehetősen nagy, „ssss—”; ha a földhöz jut, egyre kisebb lesz, így van ez. Ha különböző térmezőkbe hatol be, néha még gyors is lesz, néha lassú, egyszer gyors és egyszer lassú. A mai tudomány sok dolgot nem tud felismerni. Az idő sok dolgot ural, ő nem egy istenség?

Kérdés: Amikor némely csoportok a Fát tanulják, némely asszisztensek vagy tanulók olyasmit mondanak, ami látszólag eltér a témától.

Mester: A Fá tanulásánál nekünk pontosan a Fát kellene tanulnunk, neked nem kellene erre a Fára irányulva elmagyaráznod ezt a Fát, máskülönben ez azt jelentené, hogy meghatároztatod a Fát a tanulókkal. Mi beszélhetünk a saját gyengeségeinkről erre a Fára vonatkozva; vagy: „Ó, megértettem, hogy mit tettem itt vagy ott jól vagy rosszul.” Az rendben van. De még egyet: Én nem vagyok amellett, hogy túl gyakran és túl sokat csináljatok ilyesmit. A legnagyobb reményem abban rejlik, hogy gyakrabban olvassátok át a „Zhuán Fálun”-t vagy bármilyen más Dáfá-könyvet. Olvassátok át őket; ha léteznek ismeretlen szavak, akkor elmagyarázhatod a felszínen való jelentésüket. A mögöttük rejlő belső értelmet azonban nem tudod elmagyarázni. Mindenkinek megvannak a saját felismerései, te így ismered fel, és én úgy, aztán konfliktusokba juttok. Semmi esetre sem kellene ilyesmit csinálnotok.

Amit írtam, normális módon nagyon sok és nagy szinten és nagyon nagy területen tartalmazza a belső értelmet, emiatt egyáltalán nem tudod világosan elmagyarázni. Te azt tudod világosan elmagyarázni, amit felismertél, de egy másiknak nem feltétlenül kell egyetértenie azzal. Ő azt tudja világosan elmagyarázni, amit az ő szintjén ismert fel, de neked sem kell feltétlenül egyetértened azzal. Mindenkinek megvannak a saját felismerései, amelyek különböznek a másokéitól; ez onnan ered, hogy a szintek különbözőek. Ha te nyugodt szívvel és bármilyen nézet nélkül olvasod és tanulod, garantáltan nem fogod félreérteni, ha úgy is tűnik, mintha nem értetted volna meg. Mennyit ért meg, mennyit fog fel az ember – valójában ennek talán így is kellene lennie. Az nem is valószerű, hogy egy új tanulónak rögtön a kezdetén már mindent meg kellene értenie a Dáfában.

Kérdés: Az Ön „Kiért létezni¹⁵” című jingwenével arra gondol, hogy a kozmikus igazságért létezik az ember, vagy az őseredeti tisztaságért?

Mester: Te már megint szőrszálhasogatást folytatsz. Én mondom neked: Saját magadért kellene létezned! (taps) Ha nem akarod művelni magad, és nem akarsz eljutni a beteljesüléshez, mi haszna van akkor, hogy kiért is szeretnél létezni? A művelésed és a beteljesülésed nem arra szolgál, hogy téged saját magadat megváltson? Valójában ezekkel a szavakkal azt akarom mondani neked: Ha a művelésnél állhatatos maradsz, és nem hagyod magad eltéríteni valamitől, az akkor nem azt jelenti, hogy te saját magadért viseled a felelősséget? Neked saját magadért kellene viselned a felelősséget! Nem kellene hagynotok magatokat kihozni a sodrotokból azoktól, akik zavarnak benneteket, vagy értük léteznetek. Így gondolom ezt el.

Kérdés: Némelyik az ötödik gyakorlatot végzi, miközben mi az első négy gyakorlatot végezzük a gyakorlóhelyen, és ennél a Tanár első négy gyakorlatának a kazettáját játsszuk le, rendben van ez?

Mester: Úgy gondolom, hogy az a legjobb, ha egységesen végezzük a gyakorlatokat. Mivel már együtt gyakoroltok, az a legjobb, hogy közösen gyakoroljatok. Ha valaki úgy véli: „Én éppen egyedül akarok gyakorolni, már megcsináltam az első négy gyakorlatot, és most éppen az ötödik gyakorlatot akarom végezni”, akkor ez is elmehetne. Nem is írjuk elő szigorúan, hogy feltétlenül ezen a módon csináljátok. De mivel közösen gyakoroltok, úgy gondolom, hogy a legjobb együtt gyakorolni. Nézd csak, minél egységesebbek a mozdulatok, annál nagyobb a mező, és annál erősebb az erő, a kezeidet úgy viszi magával, hogy lebegnek.

Kérdés: A Fá tanulásánál ugyanazok a hatások, ha fennhangon olvas az ember, vagy magában olvas?

Mester: Nem létezik nagy különbség, csak a különböző emberek szokásai között van különbség. Némelyeknek úgy tűnik, mintha semmit sem tudnának megjegyezni, ha fennhangon olvasnak; némelyek azt mondják: „Fennhangon kell olvasnom, csupán akkor tudom jól megjegyezni.” Ez a szokások közötti különbség. Cselekedj a saját helyzeted szerint, bárhogyan is, az rendben van.

Kérdés: Némelyek úgy vélik, hogy az átolvasás pontosan azt jelenti, hogy együtt fennhangon olvasunk, elegendő ez a megértés?

Mester: Átolvasni vagy nem átolvasni nem jelenti azt: fennhangon olvasni. Átolvasni azt sem jelenti: halkan felolvasni. Átolvasni azt sem jelenti: magában olvasni. Teljesen mindegy, hogy milyen módszert is akarsz használni a szokásod szerint, az rendben van. Olvassatok a szokásotok szerint.

Kérdés: A buddha legdurvább felszínes részecskéi atomok?

Mester: Én az emberiség szókincsét vettem, hogy elmagyarázzam a Fát. Tehát ezek teljesen a nálunk levő atomok? Nem. Amiket szeretne, azok nem ennek a dimenziónknak bármilyen anyagából való tárgyak felszínes anyagai, hanem a nekik megfelelő, más dimenziókból származó anyagok, amelyek ereje még erősebb.

Kérdés: Egy ember halála után a legnagyobb molekuláris alkotórészeknek ez a rétegét lerázzák, tehát a más dimenziókban levő testek is molekulákból vannak, de nem a legnagyobbakból?

Mester: Az emberek reinkarnálódnak, és a három világkörön belül születnek újra. A három világkörön belül minden testet emberi testnek neveznek; a három világkörön belül minden molekulát molekulának neveznek. Csak a méretük különböző, így különböző dimenziókat alkotnak. De ez sincs teljesen így.

Kérdés: Ha léteznek buddhák, úgy léteznek démonok is; még a rendkívül magas szinteken is léteznek?

Mester: Rendkívül magas szinteken nem léteznek többé démonok, de különböző élőlényeknél létezik relativitás¹⁶. Ez a világegyetem olyan nagy, hogy azt nem tudjátok elképzelni magatoknak; nem érthetitek meg az emberi gondolkodással.

Kérdés: Meg kell változtatnia az embernek a befelé forduló mentalitását, hogy eltávolítsa az irigységet?

Mester: A befelé forduló mentalitás az emberi jellem dolga. Ami az irigységet illeti, úgy az nem áll közvetlen összefüggésben a jellemmel. ,,Én pontosan befelé forduló vagyok, nem szeretek beszélni, nem is irigyelek másokat.” Nem létezik sok ilyen ember?

Kérdés: Azzal a feltevéssel, hogy ne zavarja meg a tanulók művelését, a Fá terjesztését és a Fá tanulását, egy tevékenységet sem szervez az ember – ez akkor félelem?

Mester: A legjobb lenne, ha minden tanulónk szilárdan és ténylegesen művelhetné magát. Mindazonáltal néha közösen szervezünk néhány tevékenységet, vagy közös gyakorlatokat végzünk, illetve Fá-konferenciákat rendezünk, mindezt szintén a művelésetek részeként rendezik el. Az nem hibás, ha ez a dolog alapvetően arra szolgál, hogy a Dáfá művelési mezeje ne károsodjon; ha az, amire gondol az ember, valóban félelem, akkor az a xinxing dolga.

Kérdés: Befolyásolja a Dáfát, ha egy félkarú ember gyakorol a gyakorlóhelyen?

Mester: Nincs befolyása. Az nem tesz semmit.

Kérdés: A kollégáim mind tudományos címre törekszenek, ami túl sok időt elpazarol, én nem akarok doktorálni.

Mester: Úgy, gondolom, hogy ezek a gondolatok egy picikét túl radikálisak. Mert azt mondom nektek, hogy – olyannyira, mint lehetséges – a hétköznapi embereknek megfelelően kellene művelnetek magatokat. A tudományos cím és az erőfeszítés is, amit teszel, nagyon valószínűen előnyösebb számodra a Fá felismerésénél; a Fá általad való terjesztésére és a Fá általad való felismerésére talán szintén előnyös, ennek is a saját jövendő életedhez van valami köze. Ameddig a művelésünknek még nincs vége, addig – olyannyira, mint lehetséges – a hétköznapi embereknek megfelelően kellene művelned magad, ez nem a te hibád. Valójában a doktorrá avatásodért végzett munkádat és a tudományos címért folytatott tanulmányodat semmi esetre sem befolyásolja a Fá tanulása. A Fá tanulását semmi esetre sem befolyásolja a tudományos címért folytatott tanulmányod. Egyedül azon múlik, hogyan állítod be helyesen az arányokat; ez nem probléma. Sokan cselekszenek így közülünk, sok iskolás és egyetemista cselekszik szintén így. Valójában azok közülünk, akik magas tudásszinttel rendelkeznek, nagyon gyorsan megértik a Fát, a gondolkodásuk viszonylag nyitott és széles, mert én a modern emberek gondolkodásával kapcsolatban magyarázom el. A valamivel alacsonyabb képzési szinttel rendelkező embereknél tényleg láttam különbségeket. Ha mi mindannyian nem doktorálnánk, mások azt mondanák, hogy ez a Fálun Dáfá nem hagyja érvényesülésre jutni a hétköznapi emberek társadalmában élő tehetségeket. Te sem akarod, hogy ártsanak a Fánknak, vagy igen? Senki sem szeretné ezt, sokféle ok létezik erre. Tedd azt, amit mondok neked; ameddig még nem jutottál el a beteljesüléshez, addig csináld azt, amit csinálnod kell.

Kérdés: Mire gondol azzal a még mikroszkopikusabb anyaggal, amiről Ön az „Egy párbeszéd az Idővel¹⁷” című jingwenben beszélt?

Mester: Amikre én gondolok, azok a dolgok, amiket te most még nem tudhatsz, ők különböző még nagyobb istenségek. Ez a világegyetem egyszerűen túl gigantikus. A gigantikus anyagokat nem lehet leírni az emberek fogalmaival és gondolkodásával. Még ha teljesen ki is merítik az emberi nyelvet, ez nem írhatja le őket; még ha a beteljesüléshez is művelted magad, te nem tudhatsz arról, ami túlmegy a szinteden. Amilyen magas a gyümölcshelyzeted, amit tanúsítottál, olyan nagy a bölcsességed. Ez az, amit a művelésen keresztül kaptál, és amit a szinted határoz meg.

Kérdés: Mi fog történni egy olyan emberrel a jövőben, aki nem műveli a Fálun Fofát, de akinek a xinxingje normális módon nagyon jó?

Mester: A jövőben tovább fog reinkarnálódni és újraszületni a reinkarnáció hat útjában; mit gondolsz, milyen lesz ez számára? Teljesen mindegy, hogy milyen jó a xinxingje, ez nem a hétköznapi emberek mércéjével való összehasonlítás? Ha a Fá mércéjével mérik meg, akkor nem feltétlenül jó.

Kérdés: Az égi szem néha valami jót vagy valami rosszat lát, nem tudok részt venni a Fá tanulásán és a gyakorláson, nem tudok túljutni ezen a vizsgán, és nagyon erősen szenvedek miatta.

Mester: Ne töprengj azon, ha látsz valamit; nem kell törődnöd azzal, hogy jó-e vagy rossz – hiszen te azon töprengtél. Ha láttál valamit, akkor hát láttad, neked nem kellene semmire sem gondolnod, és nem is kellene követned. Ez olyan, mint amikor egy filmet nézel, befolyásolhat-e ez a gyakorlásnál? Azt nem hiszem. Azért befolyásolja a gyakorlásodat, mert a szíved megmozdul, és te megkülönbözteted, hogy melyek jók és melyek rosszak, avégett hogy a jót és ne a rosszat kövesd. Bárkit is követsz, az nem jó; teljesen mindegy, hogy milyen jó, az nem jó, hogy követed őt, senki sem juttathat el téged a beteljesüléshez. Én mondom nektek, egyetlenegy istenség sem létezik a világon, aki embereket vált meg itt. Egy ilyen nagy Fát terjesztenek itt; aki zavarja, annak le kell esnie. Ez azt jelentené, hogy a kozmikus Dáfát zavarja; bármilyen nagyszerű is legyen ez az istenség, ez a buddha vagy dao, le kell esnie.

Az emberiség már régóta elidegenedett; az emberiség magatartása, az emberiség tudománya és minden, ami a mai emberiséggel kapcsolatos, nem az, aminek az embereknél kellene lennie. Ha nem terjesztették volna ezt a Fát, a mai emberek talán már régóta nem lennének többé itt. A világegyetemben éppenséggel létezik a „keletkezés, fennállás és romlás”. Te nem ismered el, hogy léteznek katasztrófák; de mindenki látta a világegyetemben levő égitesteket, – a mai tudósok látták, hogy nagyon sok égitestet robbantottak fel a világegyetemben – a Földet talán nem? Talán csak a többi égitestet kellett felrobbantani? Természetesen a mi Földünkön már semmi esetre sem fog létezni ilyesmi. Ezzel csak ezt az alapelvet magyarázom el.

Kérdés: A „Fá-magyarázat az USA-ban ¹⁸” és a „Fá-magyarázat Sydney-ben ¹⁹” konferenciákon az atomok elrendezésétől a molekulák elrendezéséig beszélt²⁰, mi a helyes, kétszázezer²¹ vagy kétmillió²²?

Mester: Mindkettő helyes, a húszmillió sem téves. Az ember gondolkodása szívesen szemlél dolgokat egy rögzített úton és módon. A molekuláknak sok rétegük van. Mert a modern tudomány felismerései nagyon pontatlanok, én az ő szavait vettem, hogy elmagyarázzam ezt. Ha feltétlenül a dolog mélyére akarsz hatolni, akkor tehát mondjunk csak kétszázezret, de ez nem pontos; egyedül a molekuláknak már sok rétegük van, a nagy és a kicsi részecskék különbözőek.

Kérdés: Nekem a buddha-szobor imádatával kapcsolatos kérdésem van. Némelyek azt mondják, hogy az a Mester fashene lenne, és némely mások azt mondják, hogy magának a buddha-szobornak a fashene lenne.

Mester: Éppen most mondtam, hogy egyetlenegy buddha sem vált meg itt embereket. Mi létezik itt? Némely buddha-szobrokon ténylegesen látták, hogy az eredeti buddhák léteznek rajtuk, de ez nagyon ritka, és még az ősi templomoknak kell lenniük, a buddha-szobrokon léteznek. Mert először az odafent levőkkel kezdtem, hogy megtegyem ezt a dolgot, azután tértem vissza az emberiség dimenziójába, vissza a három világkörbe. Tehát ha ezt a dolgot teszem, azok, akik ide vannak bezárva, nem tudnak többé kimenni, és azok, akik nem lettek bezárva, nincsenek többé itt. De azok, akik ide vannak bezárva, nem törődnek semmivel, semmit sem tesznek. Ha látják, hogy jól művelted magad, akkor talán fognak mondani neked valamit, de semmiképpen sem fognak törődni bármelyikkel a dolgaid közül.

Kérdés: Némelyek azt mondják, hogy a Mennyei Templom nagy buddha-szobrán a Mester fashene lenne, tehát a Mester volna.

Mester: Amikor első alkalommal voltam Hongkongban, megállapítottam, hogy egy buddha sem létezett a buddha-szobron, a fény-felnyitás célját nem teljesítették. Némely kaotikus dolgok azonban rátapadtak, azokat eltakarítottam. Az, hogy eltakarítottam őket, azt jelenti, hogy a fashenem törődött ezzel, így van ez. Olyan sok ember imádkozik előtte, hogyan lehetne, hogy ilyen kaotikus dolgokat imádjanak⁈ Azonkívül ez a Buddha alakja, ezért törődtem vele.

Kérdés: Léteznek-e a testen a betegségkarma tünetei a világon túli Fában?

Mester: Nem. De a mai művelőink testének a belseje nagyon kaotikus, azonban mindent rendbe hozunk. Miután az ortodox Fá bármelyik művelési módszerénél az ember túljutott a három világkörön, a betegségkarma állapota nem bukkan fel többé a testén, és ez teljesen így van. Ha viszont még nem érte el a gyümölcshelyzetét, még mindig vannak emberek közötti konfliktusai és súrlódásai a xinxing vonatkozásában a hétköznapi emberek társadalmában, ilyesmi még mindig létezik a beteljesülésig.

Kérdés: Mi a helyzet azokkal, akik állhatatosak maradtak, és szilárdan művelték magukat a pekingi események és hasonló események során?

Mester: „Mi a helyzet azokkal, akik állhatatosak maradtak, és szilárdan művelték magukat”, mire gondolsz ezzel? Úgy tűnik, hogy ti ezt nem értettétek meg, vagy igen? Ez azt jelenti, hogy te nem vettél részt benne, hanem „állhatatos maradtál, és szilárdan művelted magadat”, talán erre gondolsz ezzel? Ezekkel a szavakkal arra keresel igazolást, hogy elveszítetted az esélyt a beteljesülésre; ráadásul még ilyen gondolatokat is hozol ide hozzám. Az alapelveket már nagyon világosan elmagyaráztam. Mindegyik nagy esemény, ami felbukkan, a legjobb vizsga a tanulók számára, hogy megtehessék a legjobb lépést a beteljesülés felé, ez a legjobb alkalom. Némelyek közülünk pontosan ki tudnak jönni, némelyek még azt is gondolják, hogy a szilárd művelés miatt mozdulatlanoknak kellene maradniuk. Még csak a beteljesülés felé sem akarsz mozdulni, akkor megnézem egyszer, mi lesz veled – te nem is akarsz eljutni a beteljesüléshez. Csak művelni magadat – minek műveled magad? Talán nem a beteljesülésért? Valójában egy kifogást keresel magadnak, egy kifogást egy másik érzület számára. Az nincs úgy, hogy szilárdan műveled magad, és mozdulatlan maradsz – a mindennapokban valóban úgy mutatkozol meg, hogy szilárdan műveled magad, és mozdulatlan maradsz?

Kérdés: Egyszer láttam Önt a parkban. Nagyon komoly volt. Most még mindig nem tudom elengedni ezt a szívemben, félek, hogy lássam Önt, de szintén nagyon szeretném látni Önt.

Mester: Úgy tűnik, hogy ritkán nézek ki olyan komolynak. Mindenekelőtt Németországban, Franciaországban, tehát az európai Fá-rendezvényeken mondtam egy ilyen mondatot: Ameddig tudsz tanulni, és művelni tudod magad – teljesen mindegy, hogy milyen hibákat követtél el – én meg foglak váltani téged. Azt mondtam, hogy kinyitottam egy nagy kaput, valójában olyan szélesre nyitottam, hogy már kapu sem létezik többé; én csak az emberszívre tekintek. Ne töprengjetek ezen olyan sokat, nálam semmiképpen sem létezik hála és harag az emberekkel szemben. Te úgy véled, hogy jó lennék, te úgy véled, hogy rossz lennék, ez nem érintheti meg a szívemet, ezért lehet nekem tudomásom a szívetekről. Ha te művelni akarod magad, ha valóban művelni tudod magad, viselni fogom érted a felelősséget.

Kérdés: Mely új tanulók tartoznak azokhoz²³, akiknek elmebetegségük volt, vagy akiknél örökletes elmebetegség fordult elő a családban?

Mester: Azt nem ítélték már meg a kórházban? Az ilyen emberek abnormálisan viselkednek, nem tiszta a fejük, és nem tudják megtalálni önmagukat. Ezt a mi Fánkat pontosan az embernek adjuk, és az ember fő-ősszellemét váltja meg. Ha az ember nem tudja többé megtalálni önmagát, kinek adjam akkor a Fát? Pontosan ez az oka annak, amiért nem lehet megváltani őket.

Kérdés: A Fá tanulásánál és a gyakorlatok végzésénél olyan dolgok léteznek a gondolatokban, amelyek ellentmondásban állnak a Fával; ezek a megszerzett nézetek. Milyen befolyásaik lesznek a jövőben?

Mester: „Milyen befolyásaik lesznek a jövőben”, nem befolyásolnak már most? Már tudod, hogy ezek a megszerzett nézetek, és nem te vagy. Te saját magad jónak találod a Fát; miért nincsenek neked gondolatban idegenkedéseid velük szemben? Te saját magad akarod végezni a gyakorlatokat és meditálni, ők viszont egyszerűen nem hagynak nyugalomba jutni, egyszerűen nem hagynak gyakorolni, hogyan tudod még elfogadni őket? Az emberi test mindegyik része a te éned, mert az te vagy. A szád a te akaratod szerint nyílik ki, az akaratod szerint ad ki hangokat, ez a száj a tied. A kezeid az akaratod szerint mozognak, azok te vagy. A végtagjaidnál ugyanúgy van. Miért nem jutnak tehát nyugalomba a gondolataid a meditációnál, ha nyugalomba akarod juttatni őket? Mert ők nem te vagy. Ha nem tudsz megkülönböztetni ilyen dolgokat, és saját magadnak tartod őket, akkor mi nem váltunk meg téged, nem igaz? Ha ezeket a rossz dolgokat saját magadként ismered el, akkor mi nem tudunk többé megváltani téged. Akiket mi megváltunk, azok emberek, nem démonok és nem ilyen dolgok; ők még csak démonok sem, ők csak zagyvaság, és nem alkotnak egyetlenegy önálló élőlényt sem. A gondolataidra tapadnak és hatnak. Tekinthetjük-e őket bárminek, és megválthatjuk-e buddhává? Hiszen az lehetetlen. Távolítsd el őket a művelés közben, azután ennek akkor nincs többé hatása.

Kérdés: A Mester „Mennybolt ²⁴” című jingwenében egyetlenegy írásjel sem létezik, mi a belső értelme?

Mester: Amikor ókínaiul írok valamit, normális módon nem léteznek írásjelek. Mennybolt, tehát a „mérhetetlen mennybolt” pontosan a világegyetemet jelenti. Ha a világegyetem a ti felfogásotok szerint már egy területté vált, akkor megváltoztatom a kifejezést, hogy kiszélesítsem a területeteket. A „mennyei rendszer” kifejezést is használtam, az emberiség nyelve csak ilyesmi, több nem létezik. Valami még nagyobb számára már nem léteznek kifejezések, többé nem lehet leírni.

Kérdés: Én félek a művelésnél; melyik szinten leszek higgadt és mozdulatlan?

Mester: Ahogyan látom, létezik egy nagy probléma a félelmeddel. Ha te valóban olyan magasra művelted magad, nem fogsz többé félni. Hogyan lehet az, hogy egyre jobban műveled magad, és egyre inkább félsz? Némelyek közülünk, akik éppen elkezdték tanulni a művelési utat, korábban féltek, hogy éjszakai utcákon legyenek úton; félénkek voltak. Mihelyt viszont megtanulták a művelési utat, bátrak voltak. Ha viszont te a tanuláson keresztül megijedsz, akkor kutass a problémáid után; ez semmiképpen sem a szint kérdése. Az, aki megijed, nem te vagy; még csak te saját magad sem tudod, hogyan ijedtél meg. Némelyek már régóta művelik magukat a Dáfában; az nem megy, hogy a szív ne szentelje magát a Fának. Ha nem műveli magát valóban, a lényegi dolog változatlan marad; ha az ember lényegi dolga változatlan marad, ő semmit sem kapott, és minden lehetséges probléma felmerülhet. A művelés a xinxing megemelkedésén keresztül mutatkozik meg, de nem a művelési idő hosszúságán keresztül.

Kérdés: „A beteljesüléshez vezető út²⁵” című könyvben némely helyek nem azonosak a Mester gyakorlat-oktatófilmjében levőkkel; melyikhez kellene igazodni?

Mester: „A beteljesüléshez vezető út” című könyvben ez nem azonos a gyakorlat-oktatófilmmel. A gyakorlatmozdulatokat mind én végeztem, mind azonosak. Az írott szövegnél léteznek változások²⁶; apróságokra figyeltél? A gyakorlásnál a nagy dolgokra kellene figyelni, ne nézd annyira az apróságokat.

Kérdés: A sokéves tanulók és az új tanulók nem találnak közös szavakat és közös tevékenységet²⁷, azonban ők mind folyamatosan haladhatnak előre. Képezhetnek különböző gyakorlócsoportokat az új és a sokéves tanulók?

Mester: Nem. A sokéves tanulók szavai segítenek az új tanulóknak előre jutni. Ez örökre így marad. Ha egy sokéves tanuló valóban nagyon jól művelte magát, akkor valóban nem tudja elviselni az új tanulók szavait. Mert sok dolog abból, amit az új tanulók mondanak kezdetben, a hétköznapi emberek szavai. Ők a hétköznapi emberek felismeréseivel értik meg a Fát, mindezt nem tudja meghallgatni. Emiatt azonban nem kell őt bírálni. Ezért nem is vagyok ellene, hogy némely sokéves tanulók otthon gyakoroljanak, vagy egyedül gyakoroljanak. Ha viszont a felismeréseid még nem olyan magasak – te nem erőszakolhatod ki ezt. Némelyeknél ez nincs így, ők nyilvánvalóan meg tudnak hallgatni ilyesmit, ennek ellenére azt állítják, hogy nem tudják meghallgatni, és így egyszerűen nem akarnak többé együtt lenni a többiekkel. Azt mondom, hogy ez érvényesülési vágy; mert ez pontosan így adódott ebből.

Kérdés: „Az azon az oldalon levő anyagok mind erről az oldalról mentek át²⁸”, ezt nem egészen értem.

Mester: Te éppenséggel nem értheted meg jól; nem is az az elképzelés, ahogyan te értetted meg. Tudjátok: Ha a mennyben levő világokba akarsz jutni, akkor művelned kell magad, és el kell távolítanod a testedben levő rossz dolgokat. Ha magaddal akarod vinni ezt a testet, hasonultatnod kell az azon az oldalon levő anyagokhoz, tehát a buddha-testhez, csupán akkor viheted magaddal. Ennél a finomítás folyamatáról van szó. Hogyan lehetne, hogy ilyen piszkos anyagokat helyezzenek be a buddha-világokba? Ezt egyáltalán nem engedik meg. Ezek finomított anyagok. Minden anyagnak egy finomítási folyamaton kell keresztülmennie, csupán akkor mehet át arra az oldalra.

Kérdés: Mit jelent „a lelkészek²⁹”?

Mester: A lelkészek olyasmik, mint papok, vallási vezetők, szerzetesek és így tovább a nyugati vallásokban; őket mind lelkészeknek nevezik. A keleti embereknél nem létezik ez a fogalom, egy kifejezés sem létezik erre.

Kérdés: A Fá tanulásánál némely tanulók a lótuszülést végzik, ez befolyásolja a Fá tanulását?

Mester: Gyakorold a lótuszülést, ha lótuszülésben meditálsz. Tudod, hogy nem tudod sokáig végezni a lótuszülést; ha elfintorítod az arcod a fájdalomtól, nem tudod jól tanulni a Fát. A Fá tanulása a legeslegfontosabb; nem kellene semmit sem csinálnod, ami befolyásolja a Fá tanulását. Ha azt mondod: „Én egyszerűen sokáig tudok ülni.” Akkor ez természetesen jó! Akkor hát hallgasd lótuszülésben, jobb lótuszülésben tanulni a Fát. Némelyek nem tudnak sokáig ülni; ha valóban nem tudsz többet ülni, akkor hát vedd szét a lábaidat. Ne csináld úgy, hogy csupán akkor veszed szét őket, ha elzsibbadtak; úgy nem is tudod többé rendesen hallgatni a Fát, csak arra gondolsz még, hogy pusztán senki se érintsen meg. A Fá tanulásánál figyelmesnek kellene lenni.

Kérdés: A nézetek az érzelmekben oldódtak fel?

Mester: Nem a te fogalmadról van szó. Mindegyik élőlény érzelmekkel van tele, amíg a három világkör környezetében él. Ez a fajta telítettség nem olyan, mint amikor egy ember belemerül a vízbe, aminél csak a bőr van érintkezésben a vízzel. Az egész tested sejtjeiben minden – ameddig valami a molekulák rétegéhez tartozik – ezekkel van tele.

Kérdés: A hétköznapi emberek között először érzelmek vagy nézetek léteztek?

Mester: Amint megszületsz, az érzelmekben vagy; amikor még meg sem születtél, már az érzelmekben voltál. Mert már akkor az érzelmekben voltál, amikor még az anyaméhben voltál; csak te nem tudtad ezt, de azt tudtad, hogy az édesanyád bizalmas viszonyban van veled. A nézetek a születés után keletkeztek, a korral jöttek lassanként létre. A négy- vagy ötéves gyerekeknek nincsenek nézeteik, ők semmiféle nézeteket nem alakítottak ki.

Kérdés: Az asszisztensközpontok munkáit³⁰ a követelményeknek megfelelően kellene elvégezni. De némelyek azt mondják, hogy ők³¹ is a művelésnél levő emberek, és hogy az embernek a Fát kell mesterként tekintenie, és úgy kell cselekednie, ahogyan saját maga ismerte fel.

Mester: Azt mondom nektek, teljesen mindegy, hogy mit csinálunk, nekünk együtt kellene működnünk az asszisztensközpontokkal, nem szabad a saját akaratunk szerint csinálnunk valamit, ez az egyik pont; a második: Azt is mondom nektek, hogy azokat a dolgokat, amiket az asszisztensközpontok csináltak, a távollétemben a Pekingi Kutatóegyesület hagyta helyben. Sok asszisztensközpontunk csinált sok mindent, és viszonylag jól is csinálták. A hibák elkerülhetetlenek, ők is a művelésnél levő emberek. Ebben a tekintetben semmi hibásat nem mondtatok. Azokat a tevékenységeket, amiket szerveznek, nem is lehet elválasztani a saját művelésüktől. Figyelmet szentelek erre a dologra; nem szabad úgy lennie, hogy mindenki a saját akarata szerint csinál valamit. Ezért nem kellene a figyelmeteket ilyesmire irányítanotok. Ha valóban hibákat követnek el, ezt jó szándékkal elmondhatjátok nekik. Úgy gondolom, ha valóban igazatok van, el fogják fogadni.

Ti mindannyian művelők vagytok. Én gyakran mondtam: Ha te könyörületességet használsz, és ennél semmiféle önzéseid sincsenek, ha egy picikét sem gondolsz saját magadra, és teljesen jót akarsz a másiknak, a szavaid a könnyekig meghatják. Ha viszont a szavaid kiindulópontja és célja saját magadnál rejlik – neked még mindegyik szónál ide s tova fontolgatnod kell: „Ohó, remélhetőleg ezt nem érti félre, remélhetőleg azt nem érti félre; hiszen a többieknek nem kellene egy okot sem találhatniuk a kritikára a szavaimban. Minden lehetséges létezik nálad, így azoknak a szavaidnak az információi, amelyeket az agyad bocsát ki, nagyon rosszak. Ha te ennél valóban könyörületességgel rendelkezel, és semmivel se saját magadtól, akkor a szavaid tiszták és könyörületesek.

Korábban nagyon gyorsan jártak az emberek, 50 kilométert gyalogoltak naponta; a lovak 500 kilométert tettek meg naponta, ez nem hazugság. Az ember gondolkodása viszonylag egyszerű volt, viszonylag jól összpontosított, a cselekvésnél csak egy utat járt, mindenesetre jól csinálta. Betartotta a szavát; ha azt mondta, hogy csinálni fog valamit, akkor biztosan megcsinálta számodra, egy ember ilyen. A mai emberek nem tartják be a szavukat, és a cselekvésnél mindenféle előnyöket akarnak szerezni maguknak. Korábban az emberek gondolkodása, amikor kijött az agyból, olyan volt, mint egy út; korábban egy egyenes vonal volt, és nagyon gyorsan ment. Ma össze-vissza gondolkodik az ember, ez vagy az az aggálya van; ha a gondolkodás kijön, keresztül-kasul megy ide-oda. Emiatt a gondolatok nagyon gyorsan reagálnak, de ő nagyon lassú a cselekvésnél. Némelyek kinyitják a szájukat, és csupán egy fél örökkévalóság után tudnak kimondani valamit. Ezért a mai emberek lassan járnak; már besötétedik, miután egy nap alatt mindössze 10 kilométert gyalogoltak. Az nem megy többé, ha az emberek ezen a módon fejlődnek tovább; minél bonyolultabb, annál rosszabb, ezt mindenki tudja.

Némelyik azonban azt mondja: „Ha nem vagyok egy picikét bonyolult, akkor hát mások zaklatni fognak. De én még azt mondom neked: Aki nem jó, annak vállalnia kell a felelősséget mindenért, amit tett. Pontosan azért, mivel az emberek ilyenek – ti, emberek, mindannyian így akarjátok saját magatokat megvédeni. Csupán így hajszolták az emberi társadalmat eddig a lépésig, csupán így csúszik le. Mindenki felelős ezért. Te semmi rosszat sem tettél ebben az egy életben, de az előző életeidben igen; valójában a magatartásod és a szavaid megfelelnek a modern áramlatnak, és ez már azt jelenti, hogy te sodortatod magad az árral.

Kérdés: Úgy találom, hogy az idő nagyon szűkös, és nem műveltem elég jól magam. Félek, hogy nem elegendő az idő számomra.

Mester: Mindenféle ragaszkodás létezik, még ez a fajta ragaszkodás is. Ha te azon a napon, amikor ki kell jutnod a három világkörből, félelemmel telsz el, akkor le is kell esned; ezért nem kellene félned. Milyen félelemnek kellene hát lennie annak, hogy nem tudod jól művelni magad? Már egyedül ez a félelem ahhoz vezethet, hogy ne műveld magad sikeresen. Vesd le ezt a szívet, és csak műveld magad, ne aggódj többé semmi másért. Hiszen már megkaptad a Fát, mitől félsz még akkor? Korábban azt mondták: Ha az ember reggel hallotta a Daót, este meghalhat. Senki sem érti az igazi jelentést ebben. Mit jelent: „Ha az ember reggel hallotta a Daót, este meghalhat”? Talán azt jelenti, hogy reggel én hallottam a Daót, és aztán este meghalok? Nem, nem ez a jelentése. Azt jelenti: Ha reggel hallottam a Daót, akkor nem félek többé, még ha meg is halok este. Ez az igazi jelentés. Gondoljátok csak át: „hallotta a Daót” – ki hallotta a Daót? Te saját magad hallottad a Daót. Az, amit felvettél a fejedbe, Fá vagy sem? Az Fá, amit felvettél a fejedbe! A Fá, amit betöltöttek a fejedbe, feloldódott a gondolkodásodba, ez biztos, máskülönben nem jegyezhetted volna meg magadnak. Neked van egy részed, amelyik megkapta a Fát – mehetsz-e te a pokolba, ha valóban meghalsz? Alávetheted-e magad a reinkarnáció hat útjának? Ez a rész megkapta a Fát, és hasonult a Fához. Te már egy ilyen nagy Fát tanultál ma, és ismételten olvasod a könyveket, minek gondolsz még azokra a kérdésekre? Neked csak művelődnöd szükséges, mindegyik félelem ragaszkodás, mindegyik ragaszkodás egy akadály.

Kérdés: Miután megtanultuk az „Egy párbeszéd az Idővel³²” című jingwent, a tanulók megértése az idő számára különböző.

Mester: Különböző az hát különböző. Ha valami újszerűt fogtok hallani, akkor megint egy ragaszkodás fog keletkezni. Én mondom nektek, sok-sok dolog, amelyikre még csak gondolatban sem juthattok, istenség; sőt némelyek közülük gyakran forognak közszájon, de ti nem jöhettek rá erre. Ez a világegyetem egyszerűen túl gigantikus, sok dolgot nem szabad tudniuk az embereknek. Nem úgy vélted, hogy szenderegsz? Mihelyt olvasod a könyvet, aludni akarsz; mihelyt tanulod a Fát, álmos vagy? Én mondom neked, ez pontosan egy istenség az emberiség dimenziójának a rétegében. Ha nem tudsz áttörni rajta, akkor pontosan ember vagy. Ő viszont nem szándékosan tesz valamit ellened, mindenkihez ilyen, emiatt lesz az ember fáradt és álmos. Ha el akarsz szakadni az emberektől, mindent át kell törnöd, csupán akkor teheted meg. Ha engedsz neki, akkor azt gondolja, hogy te pontosan ember vagy.

Kérdés: A „Fá-magyarázat Sydney-ben³³” és „Fá-magyarázat az USA-ban³⁴” című könyvekben a Tanár a kozmikus dimenziók összetételéről és az élet eredetéről beszélt; mi köze van ennek a művelésünkhöz?

Mester: A világegyetem összetétele és az élet eredete szoros összefüggésben áll a művelésetekkel, azonkívül ezt célirányosan magyaráztam el. Ha te még nem tanultad meg odáig, és még nem érted el azt a szintet, azt fogod gondolni, hogy ennek semmi köze hozzád. De a „Fá-magyarázat az USA-ban” című könyvnél több mint 3000 magasan képzett értelmiségire irányulva magyaráztam el. Ezeknek a tanulóknak a fele tudományos címmel rendelkezik, némelyek doktorok, némelyek mesteri fokozattal rendelkeznek. Némelyek már három vagy öt tudományos címet kaptak, ők az elit a kínaiak között, akik odamentek; én rájuk irányulva magyaráztam el. Ezek a tanulók minden lehetséges szakirányzattal foglalkoznak, a gondolkodásuk nagyon nyitott. A Fá tanulásánál mindenkinek van egy csomója; ha a csomót nem lehet kioldani, az egy akadály. Nekem az ő helyzetüknek megfelelően kellett elmagyaráznom, hogy eltávolítsam a csomójukat. Ez az egyik cél. Természetesen még egy mélyebb értelem is létezik.

Kérdés: A „Fálun-cölöpállás³⁵” gyakorlatnál lehet csak egy egyedülálló állást is gyakorolni? „A két kozmikus pólustó összekapcsolása³⁶” gyakorlatnál a felkar vezeti az alkart, vagy az alkar a felkart?

Mester: A mi gyakorlatainknál ez nagyon rugalmas, te végezheted bármelyik egyedülálló gyakorlatmozdulatot is. Avégett hogy hozzáigazodhassanak az emberekhez, akiknek munkájuk van, és művelhesd magad a sok elfoglaltságot igénylő társadalmi tevékenységeknél, ez pontosan így praktikus; mi egy ilyen praktikus kaput nyitottunk ki. Te minden körülmények között művelheted magad; ha sok időd van, gyakorolhatsz többet; ha kevesebb időd van, gyakorolhatsz kevesebbet – ha megint van időd, bepótolhatod. De a legjobb mindet gyakorolni. Ilyen a viszony.

„A két kozmikus pólus összekapcsolása” gyakorlatnál nincs úgy, hogy az alkar vezeti a felkart, és úgy sincs, hogy a felkar vezeti az alkart; véleményem szerint az egész kar mozgásban van. De az ötödik gyakorlatnál az alkar vezeti a felkart. Ha te „a két kozmikus pólus összekapcsolása” gyakorlatnál az alkarba irányítod az erőt, talán egy picikét szebben néz ki. Ezzel a kérdéssel azt akarom mondani nektek, hogy nem kellene beleásnotok magatokat apróságokba; a nagy dolgokra kellene ügyelnetek, tanuljátok a Fát!

Kérdés: Én megakadályoztam valakit abban, hogy kalóznyomású könyveket adjon el, ezért magamra vontam a haragját; magához húzott némely tanulókat, és egy új gyakorlócsoportot épített fel, hogyan kellene viselkednem vele szemben?

Mester: Ha azért ad el kalóznyomású könyveket, hogy pénzt keressen, akkor egyértelműen megmondom itt neked: Ő nem az én tanítványom: ha kalóznyomású könyveket vásárolt, és önköltségi áron továbbadja a tanulóknak, akkor az azt jelenti, hogy a többiek számára vásárolta meg azokat; és nem lehet azt mondani, hogy szabotálja a Fát. Ha a könyvekben megváltoztatták a tartalmat, és ő semmit sem tud arról, akkor meg kellene mondanunk neki, hogy nem kellene többé ilyesmit csinálnia. Így van ez ezzel a kérdéssel. A konfliktusokat nem kellene ilyen módon kiélezni. Ha viszont később egy klikket alakít ki maga körül, akkor ez semmi esetre sem a mi Dáfá-tanítványaink viselkedése.

Kérdés: Álmomban gyakran ütközök valamibe, ami kísértetekre hasonlít, és irányítja a testemet, én azonnal arra gondolok, hogy az ortodox Fá művelésének egy tanítványa vagyok.

Mester: Ne félj, ha valami rosszat látsz. Azok, akik éppen nekikezdtek a művelésnek, vagy azok, akik már némi ideje annál vannak, de nem haladnak előre folyamatosan, és csak nagyon lassan művelik magukat, úgyhogy hosszú időn át ebben az állapotban tartózkodnak, tehát ezek az emberek is gyakran fognak látni ilyen ijesztő jelenségeket. Miért? Mivel abban a másik dimenzióban, amit a hétköznapi emberek alvilágnak neveznek, éppolyan számosak az élőlények, mint a mi oldalunkon levő élőlények. Éjjel mi alszunk, de azon az oldalon nappal van; nálunk ezen az oldalon éjjel van, és náluk nappal van; nálunk nappal, és náluk azon az oldalon éjszaka. Miközben éjszaka alszol, ők pontosan ebben az időben jönnek ki és mozognak. Korábban azt mondták az idősebb emberek: „Ne menj ki éjszaka!” Ennek is van értelme. Tehát éjszaka viszonylag sokan vannak, ők nappal pihenik ki magukat.

Ha éppen elkezded a művelést – te hétköznapi emberként kezded el –, ha te ezen a szinten vagy található, és az égi szemed nyitva van, akkor látni fogod őket. Mivel nagyon alacsony szinten kezded el a hétköznapi emberek között, ők tudják, hogy te láthatod őket, így kapcsolataik vannak veled; vagy némely jelenségek bukkannak fel, amelyek zavarnak a gyakorlásnál, ez mind lehetséges. De neked jól kellene uralkodnod magadon, ne törődj ezzel, csak tanulj és műveld magad, és így nagyon gyorsan át fogod törni ezt a szintet; ha megemelkedtél, többé nem fogod látni őket. Mert a szinted megemelkedett, és többé nem érhetnek el téged. Ugyan még mindig az emberek között műveled magad, de az a mező, amit a testeden kívül hordasz, már különbségekkel rendelkezik a tér és idő vonatkozásában. Ők már nagyon kicsik lettek, ezért nem láthatod többé őket, és ők sem zavarhatnak többé téged. Az ilyen dolgokat már elmagyaráztam mind „A Zhuán Fálun Fá-magyarázása ³⁷” című könyvben, mind „A Fálun Dáfá jelentéseinek az elmagyarázása ³⁸” című könyvben is.

Kérdés: A „Kiért létezni³⁹” című jingwennel arra gondol, hogy teljesen el kellene távolítanunk az emberi oldalunkat, és le kellene vetnünk az emberi héjat?

Mester: Így van ez. Közülünk sokan találták jónak a Fát kezdetben, mivel úgy vélték, hogy a Fá előnyös volna az emberiség számára. „A művelők nem zavarják a hétköznapi emberek társadalmát, és hát igazán előnyösek számára, nekem tanulnom kellene.” A kiindulási pontja az embereknél rejlik. Némelyik hosszabb időn keresztül az emberek mércéjével ítél meg mindent a Dáfánktól; ha a véleménye szerint egy kicsi picikét eltér a mai emberek nézeteitől és az emberi társadalom rendjétől és módjától, akkor nem működik együtt, és nem tudja elfogadni többé. Valójában ő az emberi dolgokat óvja, nem akar elszakadni az emberektől. Így van ez. A végső cél számotokra, művelők számára a beteljesülés, és hogy magatok mögött hagyjátok az emberi dolgokat; semmiképpen sem megengedett, hogy az emberi nézetekhez ragaszkodj, és ne engedd el azokat.

Kérdés: Normál érzelmi dolgokon túl tudom tenni magam, de ha azt hallom, hogy valaki rosszat beszél rólam, nem tudok többé elnézést gyakorolni.

Mester: Valójában még csak a normál toleranciát sem érted el. Ha ott ülsz, és azt gondolod, hogy tudsz elnézést gyakorolni, akkor az semmi, és csak üres álmodozás. Csak ha valódi konfliktusokban tudsz elnézést gyakorolni, csupán az jelenti azt, hogy valóban tudsz elnézést gyakorolni. Úgy gondolom, ha olvasáson keresztül megértetted a Fát, már elérheted azt. Amikor konfliktusokba ütközöl, vagy a konfliktusok hirtelen bukkannak fel, akkor a legeslegfontosabb az, hogy ebben a szempillantásban mennyit tudsz valóra váltani. Ha valaki egyáltalán nem tud elnézést gyakorolni – még ha tisztában is van vele, nem tud elnézést gyakorolni –, akkor ez nem számíthat elnézésnek. Némelyek úgy vélik, hogy ők tudnának elnézést gyakorolni; amikor viszont a konfliktusok hirtelen bukkannak fel, akkor mégsem tudnak jól uralkodni magukon, és ez azt jelenti, hogy még nem egészen jutottak olyan messzire; ha a konfliktusok hirtelen bukkannak fel, és te ennek ellenére elnézést tudsz gyakorolni, sőt álmodban is tudsz uralkodni magadon, akkor ez szilárd. Az álom önmagában nem művelés, de ténylegesen felülvizsgálhatja, hogy a xinxinged szilárd-e vagy sem. Azok, akik rosszat beszélnek rólad, hétköznapi emberek, nem buddhák vagy istenségek. Hogyan lehet egy művelő szívét megindítani?

Kérdés: Néha, amikor megpróbálom, hogy felismerjem a Fá-alapelveket, vagy túljussak a xinxing vizsgáin, a szívemben a Mesterhez beszélek. Ez ragaszkodás?

Mester: Ez nem ragaszkodás, nem lehet azt mondani, hogy ez ragaszkodás. Te beszélsz ugyan, de nem kellene arra gondolnod, hogy valamilyen választ kaphatnál; arra se gondolj, hogy valamilyen fizetséget kaphatnál; vagy arra, hogy egypár előnyt adnék neked és megbocsátanék, miután beszéltél hozzám. Ez mind nem megy. Ha beszéltél, akkor hát beszéltél. Neked már megengedett, hogy beszélj hozzám. A beszélő szándékkal beszél, hallgatóként viszont én nem töprengek ezen; törekvés nélkül magától jön: bármilyen szándékos tett semmit sem használ. Neked semmiféle szándékkal nem szabad hozzám beszélned. Némelyik azt mondja: „Én már csak a Tanárt akarom megnézni. A Tanár azt mondta: A Mester arckifejezésén keresztül lehet tudni, hogy valami jó-e vagy rossz. Akkor a felkelés után minden nap megnézem, hogy ma jól vagy rosszul fog-e menni nekem; meg kell hát néznem a Tanár képét, mindegy, hogy mit csinálok, minden nap megnézem.” Már ragaszkodsz a ragaszkodásodhoz. Némely művelők valóban nem biztosak magukban; miután csináltak valamit, valóban nem tudják, hogy helyes volt-e vagy hibás, így megnézik egyszer, és következésképpen valóban kaphatnak utalásokat. A művelésnél az ember szívét művelik; ti nem távolítjátok el azt a szívet, és ezzel még hozzám is fordultok.

Én mondom nektek – miért nem művelhetik magukat többé a mai buddhizmusban? A legeslegnyomósabb pont az, hogy ők nem művelik magukat, hanem törekszenek. Számukra azonban ez a fajta törekvés öntudatlan. Mire gondolnak, amikor Buddhához imádkoznak? ,,Valaki beteg a családomban, kérlek, kérlek, tiszteletreméltó Buddha, áldd meg őt, mivel hát én hiszek Buddhában.” Úgy véli: „Hiszen én hiszek Buddhában, hiszen én égetek füstölőpálcikákat.” Alkudozik a Buddhával. Némely másik Buddhához imádkozik, és azt gondolja – neki nincs világos célja a szívében vagy a gondolataiban, miközben Buddhához imádkozik, és füstölőpálcikákat éget –, ha azonban ezt minden nap így csinálja, úgy véli: „Így már tisztelem Buddhát, következésképpen már buddhává művelem magam. Buddha, nézd csak hát, milyen jámbor vagyok veled szemben.” Azt gondolja magában: „Milyen jámbor vagyok hát a Buddhával szemben, a Buddha biztosan látni fogja ezt.” Ha a Buddhával szemben hozza szóba ezt a gondolatot, a Buddha nem is tudja azt elfogadni; úgy véli, ez az ember túl rossz volna.

Gyakran mondom, hogy a buddhizmusban az emberek már nem tudják, hogyan kellene művelniük magukat. Ez pontosan a jelentése. Ő egyáltalán nem tudja többé észrevenni ezt, a gondolatai nagyon mélyen el vannak rejtve. A mai emberek nagyon ravasszá váltak. A mai emberek szíve: Ők rejtőzködnek; sőt a szívüket is elrejthetik ezzel a rejtőzéssel. Én látom ezt, és úgy találom, hogy ez a fajta ember valóban nagyon nehezen váltható meg. Még ha egy utalást is adsz neki, még csak az előle elrejtett titkolt dolgot és azokat az elrejtett dolgokat sem tudja észrevenni.⁴⁰ Azonkívül, ha te pontosan rámutatsz neki a dologra, ha a fashenem pontosan rámutat neki a dologra, becsapja a fashenemet, pontosan azon a módon, ahogyan a hétköznapi embereket kezeli; színlel valamit: „Á, valamit rosszul csináltam.” Aztán egy másik takargatást használ; azért hogy elkendőzze a takargatását önmagában, egy másik takargatást használ. Hogyan lehetne még megváltani az embereket, ha már ilyen messzire jutottak! Most még tanít a Mester, aki irányítja a tanítványokat, mit gondolsz, hogyan művelik magukat egy templomban, ahol senki sem törődik többé ezzel? Az emberek már olyan messzire mentek, mit gondoltok, mit lehet még tenni⁈

Kérdés: Láttam, hogy sok tanuló jegyzetel. Mondhatna Ön valamit ehhez?

Mester: Mindannyian, akik jegyzeteltek, inkább ne tegyétek ezt. Miért? Én mondom neked, te nem tudod teljesen felfogni a szavaimat, a figyelmed arra irányul, hogy olyan sokat írjál le, mint lehetséges; ezért nem tudsz mindent leírni, mindegy, hogyan is írod le. Ha nem írtál le mindent, és kiadod, akkor az azt jelenti, hogy kitépted a tartalmat az összefüggésből; azonkívül te saját magad sem figyeltél jól oda, ilyen nagy a zavarás. Ámbár nem veheted észre, te már megemelkedsz és hasonulsz, ha csak egy picikét megértettél a szavaimból; ez igazi emelkedés. Ha ti kimentetek innen, mindegyikőtök változásokat fog megtapasztalni. De azok, akik jegyzeteket készítettek, talán semmiféle változásokat sem fognak megtapasztalni; ilyen nagy a zavarás. Korábban már beszéltünk erről a dologról. Nem kell jegyzeteket készíteni.

Kérdés: Kérem, magyarázza el „A Fá magyarázata⁴¹” című jingwen belső értelmét még egy kicsit világosabban.

Mester: Ha világosabban akartam volna elmagyarázni nektek, akkor direkt világosabban írtam volna le nektek; ezt neked éppen saját magadnak kellene felismerned. Amennyit felismerhetsz, annyit ismersz fel; bármilyen nézetek nélkül ismerd fel; mindegy, hogy milyen keveset is ismersz fel, nem fog félresikerülni; csak keveset ismersz fel, és keveset tudsz, de semmi esetre sem fog félresikerülni. Ha nagyon világosan megmondhattam volna neked, akkor nem így írtam volna.

Kérdés: Mi a kapcsolat a nézetek és a ragaszkodás között?

Mester: Amit te jónak tartasz, amihez mindig ragaszkodsz, és amit nem akarsz elengedni, az ragaszkodás. Teljesen világosan megmondva minden ragaszkodás, amit nem tudsz elengedni, ez nagyon egyszerű. Sokan közületek nem tanulták eleget a Fát. Az ok, amiért nem tanultátok eleget a Fát, nem abban rejlik, hogy ti nem vagy keveset tanuljátok a Fát, hanem abban, hogy a hétköznapi emberek nézeteivel tanuljátok. Te választod ki azt, hogy mi felel meg a gondolkodásmódod óhajainak⁴²; te jónak találsz egy fejezetet, akkor kiválasztod és elolvasod. Ha úgy gondolod, hogy nem felelne meg az óhajaidnak, semmi köze sem lenne hozzád, vagy ráadásul nem felelne meg a nézeteidnek, akkor nem olvasod el, és átugrod az olvasásnál, így sohasem tudod felfelé művelni magad. Ámbár azoknak a dolgoknak, amiket a „Zhuán Fálun”-ban magyaráztam el, látszólag semmi közük sincs a művelésedhez és a xinxingedhez, de különböző szintek és különböző formák dolgait tartalmazzák. Ugyan a művelési energiát magyarázom el, de én mondom neked, hogy abban léteznek a xinxing dolgai is. Rendszeres. Az nem megy, teljesen mindegy, hogy melyik fejezetet is hagyod ki. Ha ti nem tudjátok megváltoztatni ezt a beállítottságot, az valóban befolyásolni fogja a műveléseteket és a beteljesüléseteket.

Kérdés: Egy bizonyos idő után minden alkalommal úgy tűnik, mintha valami lefelé nyomódna a fejtetőmön, de nem tudom, honnan jön ez.

Mester: Akkor ne törődj vele, ne törődj semmivel. Ameddig a művelésnél levő tanítvány vagy, jónak kellene tartanod minden állapotot, amelyik felmerül nálad. Én beszéltem a „három virág összegyűlik a fej fölött” kifejezésről. „Három virág összegyűlik a fej fölött” csak egy kicsi-kicsi szint, egy jelenség a világi Fában; ha a szint megemelkedik, léteznek magasabb jelenségek, a változás sok formája mutatkozik meg a fejen. Akkor érzi az ember, hogy nagyon nagy a nyomás a fejtetőn. Mihelyt kimondanám a konkrét jelenségeket, könnyen létrejöhetne nálad ragaszkodás és örömérzet. Hiszen ti láttátok, hogy az a buddha-alak⁴³ megváltozott testtel rendelkezik; némelyeknek négy fejük van, némelyeknél fej fejen van, fej fejen, fej fejen, ennek mind fel kell merülnie a műveléseteknél. Ez a Fofá tiszteletreméltósága, ez a Fofá tiszteletreméltósága megtestesülésének egy része, azonkívül ez csak egy jelenség. A művelési energia és a Fá ezer, tízezer és százmillió állapota fog felbukkanni, lehetne-e neked ott az az érzésed, hogy semmi sem létezik a fejeden? Ha a művelési energia pillére magasra növekedett, az is lefelé nyomódik, az az érzésed lesz, hogy lefelé nyomja a fejedet, mindez fel fog tűnni. Ha te egy ilyen jó dolgot nem tartasz jónak, mit gondolsz, hol van hát akkor a xinxinged? Megfelelhet-e a szintednek? Ezért mondom gyakran neked, hogy az nem probléma, hogy nem láthatod, mindenesetre tartsd egy jó dolognak. Az lehetetlen, hogy mindenkinek teljesen elmagyarázzam a jelenségeket minden szinten; te rettenetesen örülnél. Ha minden nap ilyen változásokra irányítod a figyelmedet, akkor nem tudod többé művelni magad. Ezért nem magyarázok el nektek ilyesmit, csak a szívre fektessetek hangsúlyt, az igazi megemelkedés teljes egészében ettől a szívtől függ. Ha az emberszív nincs nemesítve, semmit sem használ az egész.

Kérdés: Ha valamilyen vizsgán nem mentem át, megbánó szavakat mondok a Tanár képe előtt, megy ez?

Mester: Kimondtad, akkor hát kimondtad, ez nem is hiba. De neked meg kellene változnod, miután kimondtad azokat. Ma ezt mondtad; miután kijutottál az ajtón, úgy viselkedsz, mint korábban, azután ismét elmondod – mit használ az? Ha kimondtad a Tanárnak a megbánó szavakat, neked elszántan meg kellene változnod.

Kérdés: Kérem, magyarázza el a „nagy, közvetlen veszély” szavaknak a jelentését „A belső művelése, békés külső ⁴⁴” című jingwenben.

Mester: Az ok, amiért ezt a jingwent írtam, abban rejlik, hogy némely tanulók ilyen kérdéseket tettek fel. Úgy vélték: „Most Fálun Gongot művelünk, ez persze jó, és újra hagyhatja megemelkedni az emberi erkölcsöt a társadalomban; – de ha mi mindannyian olyan jószívűek vagyunk – tehát ha a külföldiek megtámadnak bennünket, mit kellene tennünk akkor? Mi a teendő, ha háborúk adódnak? Ezekre a kérdésekre irányulva írtam meg azt.

Nincs úgy, hogy már ki lehet robbantani a háborúkat, ha az emberek ki akarják robbantani azokat, minden a menny hatása alatt bukkan fel, az égi jelenségek hatása alatt. Teljesen mindegy, hogyan terveznek az emberek, hogyan gondolkodnak róla, és mit tesznek, néha egyszerűen nem tudják valóra váltani. Néha valóra tudják váltani, akkor azt gondolják, hogy ez a fáradozásaik eredménye volna. Valójában a fáradozásaik és az életük tevékenységei is elkerülhetetlenek, így van ez. Ezért, ha az emberek nem mozdulnak, nem is fog manna hullni az égből, mert az emberek pontosan ezen a módon élnek, semmi esetre sem lesznek olyanok, mint az istenségek. Ha meg is mondod neki, nem hiszi ezt el, harcol és küzd csak úgy, mint mindig, az ember már csak ilyen. Ezért a harc és küzdelem a tettek, az emberi viselkedés szükségszerűségévé váltak, és az emberek ilyenek!⁴⁵ Tehát az állapot, amelyik az emberi társadalomban bukkan fel, pontosan az emberek állapota.

Kérdés: Miközben a xinxingünket emeljük, a karmánkat eltávolítják. Átváltoztatják és átadják annak, aki segített nekünk, hogy megemeljük a xinxingünket?

Mester: Nem, az nincs úgy. Úgy tűnik, hogy meglehetősen ragaszkodó vagy, és félsz, hogy elveszíted ezt a dolgot. (nevetés) Én mondom nektek, az egyáltalán nincs úgy, mint ahogyan elképzelitek magatoknak. A dolgaitok közül sokat-sokat távolítottam el számotokra, valójában elviselem őket értetek. Senkinek sem engedik meg, hogy bűnöket vagy hibákat kövessen el, és ezt ne fizesse vissza; ezt egyáltalán nem engedik meg, ez egy mennyei alapelv. A dolgok eltávolítása számotokra pontosan arra szolgál, hogy művelhessétek magatokat; ami megmarad, az megfelel a xinxingeteknek, azt el tudjátok viselni; ha egy picikét túl sok lenne, és leesnétek, akkor nem művelhetnétek többé magatokat. Az sincs úgy, hogy én a dolgaitokat akarom azért, mert elviseltem valamit számotokra; minden az enyém, és semmire sincs szükségem. Némely rossz dolgok közvetlenül meg vannak semmisítve, ezt amúgy senki sem tudja megtenni, én azonban megtehetem ezt.

Tudjátok, miért feszítették Jézust keresztre? Tudjátok, miért kellett Sákjamuninak feltétlenül a nirvánába mennie? Sok ember ment a Famen templomhoz, hogy megnézze Sákjamuni ujjcsontjait – azok valóban Sákjamuni ujjcsontjai. Maguk az ujjcsontok is még olyan jól megmaradtak, hogyan rothadhatott volna el a teste? Nem vihette volna hát magával a testét? Teljesen átváltozott nagyenergiájú anyaggá, és már nem volt többé húsból, akkor miért még nirvána? Ti nem tudjátok, hogy a művelés közben nemcsak az embereknél követtetek el bűnöket, hanem különböző mennyei rendszerekben, különböző szinteken és különböző környezetekben – túlságosan sokat vétettetek.⁴⁶ Ilyesmit egyáltalán nem tudnak megoldani az emberek, az alacsony szinteken levő istenségek sem tudják ezt megoldani. Ha valaki meg akarja váltani ezt az embert – hiszen ő művelni akarja magát, akkor talán lehetsz-e vele szemben irgalom nélküli? A Buddha pontosan irgalmas, megváltja őt, de mi van azokkal a dolgokkal, amikkel tartozik? Te megoldottad neki ezeket – valójában ez azt jelenti, hogy ezt a csomót a Buddhához kötik. Mert a Buddhának hús-vér testtel kell rendelkeznie, ha azért jön, hogy embereket váltson meg – mihez kötik akkor a csomót? Mindent a hús-vér testéhez kötnek. Végül sem Buddha, sem Jézus nem tudta többé megszabadítani a hús-vér testét; a karma-tartozás, amivel azok a tanítványok tartoztak, akiket megváltottak, különböző szintek, különböző idők karma-tartozása és különböző fajtájú; azonkívül ennél a világegyetem különböző területeinek sok-sok dolgáról van szó. Ők egyáltalán nem tudtak többé megszabadulni tőle, emiatt választottak ki egy ilyen utat – hogy elégessék, eltávolítsák a testet; egyszer s mindenkorra minden megoldódott. Ez is a bűneik visszafizetésének számít.

Annak érdekében, hogy olyan sok adósságot fizessen vissza, mint lehetséges, és eltávolítsa a különböző szintek neheztelését vele szemben, Jézus egyetértett azzal, hogy keresztre feszítsék, és ilyen szenvedéseket viseljen el. Ti, emberek – némelyik ráadásul még ilyen cédulát ír nekem: „Tanár, neked ezen a módon kellene megváltanod engem, neked azon a módon kellene megváltanod engem.” Én azt mondom: „Úgy véled, hogy a Buddhának feltétlenül meg kell váltania téged? Talán semmi teendője sincs? Feltétlenül meg kell váltania téged? Talán elvonási tünetek lépnek fel nála, ha nem vált meg téged?” Sákjamuni azt mondta, hogy a buddhák, a tathágaták olyan számosak, mint a Gangesz homokszemei. Milyen sok homokszem létezik akkor a Gangesz két partján? Azt mondta, hogy a tathágaták olyan számosak, mint a Gangesz homokszemei; olyan sok tathágata létezik. Ezt mondta Sákjamuni az ő akkori szintjén. Miért nem jön olyan sok buddha, hogy az emberek dolgaival törődjön? Valójában egy buddhának ott fent nem szükséges lejönnie; ha csak egyszer meglendítené a kezét, az egész emberiség betegségei megszűnnének; ha az emberek megváltásánál és a karma eltávolításánál meglendítené egyszer a kezét, akkor az egész emberiség karmája megszűnne. De senkinek sem szabad ezt megtennie.

Mindent, amit az ember saját maga vétett, vissza kell fizetnie; azonkívül nem csak az emberiség szintjén vétett valamit. Ha meg akarja váltani őt az ember, meg kell változtatnia a szívét belülről, csupán ez jelent valódi megváltást. Te visszafizetted számára a tartozást, és megtisztítottad, de a szellemi szintje nem emelkedett meg, a felszínen ragyog, de ez csak szemfényvesztés! Miért mondom én, hogy a gondolkodásotok mélységét kell megváltoztatni? Némelyek azt mondják: „Csupán azért jöttem tanulni a Fát, mivel beteg voltam.” Kezdetben nem ismerte fel, később így értette meg: „A Tanár azt mondta, hogy ő nem gyógyít betegségeket.” Így nem is akarta többé kezeltetni magát. „Na, jó, akkor nem kezeltetem magam többé.” Azt gondolja magában: „Nem vágyódom többé arra, hogy meggyógyíttassam a betegségeimet, csak a könyveket olvasom, és végzem a gyakorlatokat. Végül a Tanár biztosan el fogja távolítani a betegségeimet.” Még mindig arra gondol. A felszínen ragyog, a lénye azonban nem változott meg. Ez azt jelenti, hogy embereket csap be, magát a Mestert akarja becsapni. Hogyan mehetne ez? Valójában ő saját maga az, akit becsap.

Ezzel arra gondolunk, hogy a lényetek mélyétől fogva kell megváltoznotok, ha ti akartok megváltozni, az csupán az igazi finomítás és igazi változás. Ha a xinxing lényege nem változik meg, a konfliktusoknál ez kitöréshez fog jutni, ki fog terjedni, és napvilágra fog kerülni. Hogyan lehetne, hogy a buddha ilyen legyen? Ezek mind lényegi változások, ezért mondom én, hogy a művelés komoly dolog; ha nem igazán a lényetektől fogva változtok meg, semmit sem használ az egész. Jó embernek lenni a hétköznapi emberek között – példaképnek vagy hősnek –, teljesen mindegy, hogy milyen érzület ösztönzi erre – talán egy jó érzület –, azonban még mindig van egy gondolata, még mindig van egy célja, ezért nem tud sokáig így maradni, és később újra hibákat fog elkövetni. Nem azt mondták régebben, hogy az elhunytakat kell példaképpé tenni, de nem az élőket? Éppen azért, mert az emberek saját maguk is látták ezt. Könnyen lehetséges, hogy egy nap újra hibákat követ el – akkor mi van? Az összes törvény vagy rendelet, sőt még a kampányok sem változtathatják meg soha az ember lényét és az emberszívet, az ember szívét valóban meg kell érinteni, csupán akkor lehet megváltoztatni az embert.

Éppen most mondtuk, hogy Sákjamuni a nirvánába ment, és Jézust keresztre feszítették, ők olyan sok szenvedést viseltek el az emberekért, olyan sok keserűséget szenvedtek el az emberekért! Hogyan kellene viszonyulniuk saját magukhoz az embereknek, kiért viselik ők a felelősséget, kiért élnek? Te saját magadért viselsz felelősséget, ez nem azt jelenti, hogy te tiszta fejjel saját magadért élsz? Ha mindenki a szívében tudja keresni a saját hibáit, az emberi társadalom civilizációja valóban emelkedést tapasztalhat meg. A mi Dáfánk elérheti ezt, de a Dáfát semmi esetre sem terjesztjük a hétköznapi emberek társadalmának az ilyen dolgaiért, avégett tesszük ezt, hogy a művelők megemelkedhessenek. Ha azonban több ember tanulja, egy környezet fog képződni, és ez ahhoz fog vezetni, hogy az egész emberi társadalom megemelkedik, így viszonyul ez hozzá. Mindazonáltal én mondom nektek, az egyáltalán nincs úgy, hogy én a társadalomért, bárkiért vagy az emberi társadalomért akarok tenni valamit, én ezt a beteljesülésetekért teszem.

Kérdés: Ha valahol hibát követtem el, és abban az időben a testen levő karmát eltávolítják, ez akkor az ugyanabban az életben való megtorlás, amiről a Tanár beszélt?

Mester: Az ugyanabban az életben való megtorlás dolgai már léteztek régebben, a jövőben is fognak létezni. Apróságoknál ugyanabban az életben fog megtorlásban részesülni az ember. Némelyik tett valami rosszat, épphogy kívül van az ajtón, egy „puffal” egyenesen orra esik, vagy megüti valami; ámbár különböző erősségű volt, azonban megbüntették. Normális módon az emberek nem hiszik, hogy más dimenziókban léteznek magas élőlények, aztán úgy vélik, hogy ezek a dolgok véletlenek lennének; csak azt ismerik el, hogy az emberek lennének az egyedüli intelligenciával rendelkező élőlények, milyen nevetségesekké váltak már az emberek! Ebben a világegyetemben mindenütt léteznek élőlények. Csakúgy, mint mindig rosszat tesz, és azt csinál, amit akar. Ha az ember már ilyenné vált, kevesebb megtorlás létezik ugyanabban az életben. Akkor mi a teendő? Karmát fog felhalmozni, és azt egyre többet. Ha túl sok lesz a karma, megrövidíti az életét; minél több, annál rövidebb lesz az élet; minél több, annál rövidebb lesz az élet. Úgy, mint valaki, aki túl sok rosszat tett, és olyan mértékben bűnös, hogy már nem érdemel kegyelmet; ámbár ezen az oldalon már meghalt, a másik oldalon továbbra is megsemmisítik. Olyan hosszan semmisítik meg, amíg minden karmát visszafizetett. – Nos, nagyon sok módszer létezik a megsemmisítésre. Tehát ez azt jelenti, hogy mindent vissza kell fizetnie, ami nagyon szörnyű. A mi művelőinknél nincs úgy, mint a hétköznapi embereknél, a karmát leginkább a megemelkedésnél távolítják el, és utalnak rá nektek.

Kérdés: Ha otthon gyakorol az ember, akkor a művelési energia átváltoztatása a Mester által rosszabb, mint a gyakorlóhelyen?

Mester: Ha te otthon műveled magad, valóban művelőnek tekinted saját magadat, és szilárdan műveled magad, akkor az nem rosszabb, mint kint művelődni. De az emberek normális módon lusták, az nem megy, ha ezt nem ismered be. Az ok az, hogy a gondolkodásod még nem emelkedett olyan magasra. Ha elhagyod a közös gyakorlás környezetét, úgy tűnik, mintha semmi sem létezne többé, ami rávinne téged erre; nem létezne egy külső feltétel sem többé, hogy a művelésre ösztönözzön téged. Például mi lótuszülésben gyakorlunk, mindenkinek nagy fájdalmai vannak, de senki sem veszi le a lábait, és így neked is kínos, hogy levedd a lábaidat; ez ahhoz vezet, hogy meghosszabbítod a gyakorlás idejét. Tehát sokféle tekintetben létezik egy ilyen környezet, ami sarkall téged. Ha elhagyod ezt a környezetet, és nem tudsz jól uralkodni magadon, ha nincs többé ott ez a külső tényező, ami sarkall téged, talán hanyag leszel, és nem tudsz folyamatosan előrejutni. Ugyan te is műveled magad, de a gyorsaság sokkal lassabb lesz, így viszonyul ez hozzá. Ha valóban tudsz uralkodni magadon, akkor mindegy, bárhol is műveled magad. Csak félő, hogy nem tudsz jól uralkodni magadon. Némelyek azt mondják: „Én jól tudok uralkodni magamon.” Némelyeknél elhiszem ezt, némelyeknél azonban nem. Mert én tisztán és világosan látom, hogy még nem törted át azt a szintet.

Kérdés: Valaki, aki a Fát szabotálja, sok becsmérlő szót írt a „Zhuán Fálun II. kötet⁴⁷” című könyvbe, mit kellene csinálnunk ezzel a könyvvel?

Mester: Elégethetitek. Ez az ember már annyira rosszá vált, minden lehetséges típusú ember létezik, még a Buddhát is meri gyalázni. Amikor káromkodik, az ősszelleme már leesett. Csak ez az ember, aki félig halott, félig élő, még az emberek között él ezzel a testtel, és tevékeny. Egy ilyen emberre tapad rá a futi a legkönnyebben, a futi azonnal rátapad. Az ősszelleme nincs többé ott, csak egy üres héj maradt fenn, így rátapad. Ilyen esetek különösen gyakran fordulnak elő, nagyon gyakran léteznek a hamis qigong-mesterek között. Valójában ők rendkívül rossz emberek.

Kérdés: A jószívű oroszok legtöbbje a kereszténységet tanulja, hogyan tehetnénk lehetővé, hogy ezek az emberek megkapják a Fát?

Mester: Ha kedvező körülményeid vannak, és ismered őket, beszélhetsz velük erről. Ha tanulni akarják, akkor tanulják; ha nem, akkor hagyd. A Dáfá is komoly dolog, mi senkit sem kényszerítünk, hogy tanulja, teljesen mindegy, hogy melyik országból jön. A terjesztésünk csak arra szolgál, hogy azok, akik semmit sem tudnak a Fáról, tudomást szerezhessenek a Fáról, úgy, hogy ne hagyjuk hátra őket. Hogy akarják-e tanulni vagy sem, az az ő saját dolguk. Az teljesen mindegy, hogy külföldiek-e vagy kínaiak. Hogy jószívű-e vagy sem, azt most a mai emberek mércéjével ítélik meg. Az emberek mind rendelkeznek egy könyörületes és egy gonosz oldallal, azonkívül az egész emberi társadalom lecsúszik. Viszonylagosan nézve léteznek némely jó emberek, ezeknek még megvan az a jó gondolatuk, hogy újra meg akarnak emelkedni, pontosan ez a legértékesebb. Ami azt illeti, hogy valaki jó ember a hétköznapi emberek között, úgy azt gondolom, hogy az semmi különös. Csak az a gondolat a legértékesebb, hogy vissza akar emelkedni; ha nincs meg ez a gondolata, akkor csak nagyon nehezen menthető meg.

Kérdés: Némelyik hétköznapi ember Dáfá-könyveket akart elpusztítani; annak érdekében, hogy megóvja ezeket a Dáfá-könyveket, egy tanuló küzdött vele; akkor az úgy van, hogy nem gyakorolt elég toleranciát? Karmát teremtett?

Mester: Nem lehet azt mondani, hogy ez a tanulónk hibásan cselekedett. De ha mi problémákba ütközünk, azon is el kellene töprengenünk, hogy miért akarta ő előtted elpusztítani a könyvet. Van valamilyen ragaszkodásunk, vagy valahol hibásan csináltunk valamit? Ha mi abban az időpontban megváltoztattuk volna egyszer a gondolatunkat, talán azonnal felhagyott volna azzal, hogy elpusztítsa ezt a könyvet, nagyon valószínűen úgy lett volna. Én gyakran mondom, hogy neked saját magadon kellene elgondolkodnod, ha bármilyen problémába ütközöl; még ha ennek a problémának semmi köze sincs hozzád, neked akkor is saját magadon kellene elgondolkodnod, ha látod ezt; azt mondom, úgy semmi sem tud téged megakadályozni az előrelépés útján.

Kérdés: Én Fálun Dáfát tanulok, a házastársam a Yi jinget kutatja, én titokban elégetem a könyveit, ez azt jelenti, hogy rosszat teszek?

Mester: Ez nem jelenti azt, hogy rosszat tett az ember. A mi Fánk mögött létezik egy belső értelem. Azonban a hamis qigong-mesterek könyvei mögött is van valami, nincs nagy belső értelmük, hanem csak az a picike, ami nagyon felszínes, és nem mehet túl a három világkörön, ámde az nagyon eretnek és gonosz. Olyan zűrzavar alakjával rendelkezik, mint állatok, rókák, démonok és kísértetek, ezek mind fekete dolgok, és ártanak az embereknek, ezek a yin dolgai, akkor valóban nem jó ezeket a szobába helyezni. A házastársad ilyen dolgokat fogadott el, anélkül hogy tudott volna róluk, ezek neki is ártanak, te elégetted őket számára, akkor hát elégetted őket. Ha nem működik együtt, és feltétlenül veszekszik, harcol veled, és siránkozik, akkor nem kellene törődnöd többé ezzel. Ha nem törődik ezzel, és te elégetted őket, akkor hát elégetted őket. Keress csak saját magadnál, hogy van-e valamilyen ragaszkodásod. Úgy gondolom, hogy sok dolognak talán meg is van az oka. Ő azonban nem tud zavarni téged⁴⁸, mert te a művelésnél vagy, és a testeden kívül létezik egy védőernyő, egy védőernyőt helyeztek el. Máskülönben nemcsak mások zavarnának téged, hanem te is zavarnál másokat.

Kérdés: Mi a világegyetem átalakulása⁴⁹?

Mester: Tudjátok, hogy a világegyetemet maguk az emberek határozták meg. Milyen nagy tulajdonképpen? Az emberek nem is tudják ezt világosan elmagyarázni. A világegyetem, amire általában gondolunk, azoknak a mennyei rendszereknek a területére vonatkozik, amelyeket látunk. A legnagyobb terület, amit a mai tudósok megismertek a távcsővel, nem megy túl ezen a mi kis világegyetemünkön; tehát ők tulajdonképpen erre gondolnak. Ez a mi kis világegyetemünk egy kicsi parányi horizonton található, amelyik még kisebb, mint a nagy világegyetem ezer milliárdnyi része, ezer milliárd milliárdnyi része, ez a homokszemek homokszeme, a homokszemek homokszeme, olyan kicsi. Az egész nagy világegyetem mozog, a nagy területen levő mennyei rendszerek mozognak; mit gondolsz, jelenti-e ez azt, hogy a világegyetem mozog, vagy sem? Ez a fajta mozgás vitalitást⁵⁰ hoz és fajokat teremt. A művelők átalakulásnak⁵¹ nevezik ezt a fajta mozgást. Az ember agya nem is tudja olyan magasan felismerni. Ez a világegyetem túlságosan gigantikus; olyan gigantikus, hogy még akkor is, ha a legmagasabb szintre, a beteljesüléshez művelted magad, még mindig leírhatatlanul gigantikusnak fogod találni, és nagyon el fogsz csodálkozni rajta.

Kérdés: A Mester azt mondta: „a hírnév egy nagy akadály a beteljesüléshez vezető úton⁵²”. Némelyek már nem ragaszkodnak a hírnévhez a hétköznapi emberek között, de a Dáfá számára végzett munkánál még mindig a művelési energia növelésére vagy hírességre törekszenek.

Mester: Ez azt jelenti, hogy napvilágra került a ragaszkodás, akkor el kell távolítani. Az a szív, amelyet némely tanulók közöttünk, bezárólag a sokéves tanulókkal, néha felmutatnak, nagyon rossz, az egyáltalán nem egy művelő magatartása. De nem lehet azt mondani, hogy ez az ember nem volna jó. Mert azt a ragaszkodást, amit eltávolított, már nem láthatod, csak az a ragaszkodás mutatkozhat meg, amit még nem távolított el. Ez azt jelenti, hogy sok érzület már nem mutatkozik meg nála, és ez abban rejlik, hogy már nagyon jól művelte magát. Csak azok az érzületek jelenhetnek meg, amiket még nem távolított el; talán az az érzület mutatkozik meg, amit még nem távolított el. Nem mondhatjátok, hogy ez az ember nem jó, hanem csak azt, hogy ez az érzület nem jó.

Teljesen mindegy, bárhogyan is műveli magát, azokat az érzületeket, amelyeket még nem távolított el, nem rejtheti el; teljesen mindegy, bárhogyan is műveli magát, én mindenféle módszert fogok használni – még ha azt is gondolja, hogy ő a legszentségesebb munkát végzi –, úgy, hogy az az érzülete, amit a legnehezebben tud elengedni, napvilágra kerüljön. Még ha a Dáfá számára is dolgoztok, hagyni fogom felbukkanni. Az nem megy, hogy ne emelkedhessen meg a munkán keresztül; a xinxingje emelése áll a legeslegelső helyen, a finomítása áll az első helyen. Csak ha tiszta a szíve, ha fel tudja ismerni a problémákat, és aztán végzi a munkát, csupán akkor még szentségesebb a munka. Ezért nem tudják némelyek közülünk elvégezni a munkát, éppen azért, mert sok-sok érzülettel rendelkeznek a cselekvésnél, és nem tudják elengedni ezt vagy azt a szívet. Teljesen mindegy, hogy a saját dolgaihoz ragaszkodik-e, vagy a Dáfá dolgai miatt keletkezett ragaszkodás, ameddig megvan ez a ragaszkodása, mindenképpen abba a helyzetbe fogják hozni, hogy ez megmutatkozzon a munkánál. Különösen, ha ez az érzület nem jó, akkor fognak még kevesebb esélyt adni neki, hogy megcsinálja a dolgokat; ezért vannak nagy akadályai, mivel nem engedik meg, hogy tisztátalan szívvel tegye a szentséges dolgokat. Csak ha tiszta szívvel lehet tenni a szentséges dolgokat, csupán akkor szentséges az valóban.

Kérdés: Némelyiknek remegnek a lábai a lótuszülésben, és hány, nem is tudja ezt ellenőrzés alá vonni, kérem, magyarázza el ezt.

Mester: Mindenkinél más a helyzet. Mivel ezek között a körülmények között magyarázom el, általános érvényűen kell elmagyaráznom. Ha valaki nem tud tisztán gyakorolni, más dolgokat gyakorol egyidejűleg, vagy nem tud egy iskolára összpontosítani, vagy ha a gondolataiban más művelési utak dolgai vannak, akkor mindenféle olyan állapot fog felbukkanni, amelyik hasonlít ehhez. Még egyet: Ha a karma nagy, a karma-eltávolításnál létező reakció viszonylag erős, úgy akkor is létrejöhet ez az állapot.

Kérdés: Ha felismert valamit az ember, úgy valóra is kell váltani, vagy nem?

Mester: Úgy kellene lennie. Az ember nem uralkodhat jól magán teljes egészében; nehéz mindent jól uralni és valóra váltani. De a művelőknek már csak ezen a módon kellene követelményeket támasztaniuk magukkal szemben.

Kérdés: Úgy van, hogy minél többet választanak el, annál magasabbra művelte magát az ember?

Mester: Nincs úgy, hogy minél többet választanak el, annál magasabbra művelte magát az ember. Csak azt a részt lehet elválasztani, amelyik megfelel a mércének.

Kérdés: A Mester az „elválasztásról” beszél, ez azt jelenti, hogy mi mindannyian Önnel mehetünk? Tehát minél többet visz magával az ember, annál jobb?

Mester: Valójában ti nem tudjátok: A Fát már megkaptátok; ameddig a szívetek állhatatos marad, el fogtok jutni a beteljesüléshez, ez biztos.

Kérdés: Úgy van, hogy minél nagyobb az együttérzés, annál többet tud elviselni az ember?

Mester: Az nincs úgy. Az együttérzés akkor keletkezik, amikor az érzelmek egy részét már eltávolították. Az elviselési képesség több ok kombinációjából alakul ki.

Kérdés: Kérem, növelje meg egy keveset a nehézségeket, hogy hamarabb visszafizethessük a karmát, és hamarabb visszatérhessünk az eredethez és az igazhoz, megy ez?

Mester: Nem. Mindegy, hogy mit akartok szándékosan csinálni, ez mind nem megy. Még kevésbé kellene szándékosan keresnetek szenvedéseket, ez mind helytelen. Valójában minden tervszerűen van elrendezve, ebben a tekintetben nem szükséges aggódnotok.

Kérdés: Úgy gondolom, hogy pontosan a „Zhen, Shan, Ren” szerint kellene cselekednem; helyes ez a gondolat?

Mester: Igen. Ameddig a szív állhatatos, tedd ezen a módon, tedd a követelmények szerint. De többet kellene tanulnod a Fát, máskülönben nem ismered meg a „Zhen, Shan, Ren” különböző szinteken levő belső értelmét, akkor nem tudod valóban átültetni a gyakorlatba a Zhent, Shant, Rent.

Kérdés: Némely helyeket⁵³ nem tudok megérteni; miért tűnik úgy, hogy nem egészen tudom megérteni?

Mester: Nem tesz semmit, ha nem érted. Ez azt sem jelenti, hogy egy rövid idő után nektek mindent meg kell értenetek, amit írtam. A Fá tanulásának az elmélyülésével megértheted majd.

Kérdés: Néha félek, mihelyt az Ön képét figyelem; nem tudom, hogy mi történik.

Mester: Nem te vagy, aki fél, hanem a gondolati karma.

Kérdés: A tanulócsoportunk egy helyiséget akar bérelni és ott közösen tanulni a Fát, megy ez?

Mester: Tehát ha jók a körülmények, és túl kényelmes, akkor úgy gondolom, hogy túl kényelmesen műveli magát az ember; ez nem olyan jó. Ha létezik ez az előfeltétel, tehát ha nem kerül pénzbe nekünk, és létezik egy helyiség – ha valaki felajánl nekünk egy helyiséget, akkor nem vagyok ellene. Legalábbis esőben vagy télen a hóban odamehetünk. Ha pénzt használunk, hogy jobb környezetet teremtsünk magunknak, akkor az nem jó; nem azon múlik, hogy sok vagy kevés pénzről van szó.

Kérdés: A vidéken élő tanítványok nem értik a modern tudomány kifejezéseit az Ön könyveiben.

Mester: Azokat el lehet magyarázni; a kifejezések eredeti jelentése szerint magyarázd el azokat. Tehát magyarázd el az eredeti szavakat, a szavak felszínén levő értelmet. Amikor viszont a Fát olvasod, folyamatosan kell olvasnod.

Kérdés: A felszín szemszögéből némely szavakat nem ért az ember, utánuk nézhet a szótárban?

Mester: Igen, ez nem probléma. A szótár szerint csak a szavak felszínén levő értelmet lehet elmagyarázni. Én azonban gyakran használok olyan kifejezéseket, amelyek nem találhatók meg a szótárban.

Kérdés: Egy keresztény lakik mellettünk, ő mindig kalligráfiákat rajzoltat velem magának. Nehezemre esik, hogy ne rajzoljak neki; ha viszont ezt megteszem neki, attól félek, hogy zavarni fog.

Mester: Ha megtetted, akkor hát megtetted. Mi csak előnyösek lehetünk mások számára, mindenesetre ők nem tudnak zavarni bennünket. Valójában mind a protestantizmust, mind a katolicizmust én munkának tekintem, nem tekintem művelésnek, ez tulajdonképpen csak egy munka.

Kérdés: Némely dolgokat el akarok engedni, miért nem tudom elengedni őket?

Mester: Ez azt jelenti, hogy már nézetekké váltak. Még ha nem is tudsz elfelejteni ilyen dolgokat, módszereket kell kigondolnod magadnak, azért hogy félretoljad őket; egyre gyengébbek lesznek, végül eltávolítják őket.

Kérdés: Úgy van, hogy viszonylag jó, ha mindannyian egységesen végzik a negyedik gyakorlat „kövesd a mechanizmusokat lefelé” gyakorlatmozdulatát? Mert néha túl különbözőek a mozdulatok.

Mester: Pontosan, minél egységesebbek a mozdulatok, annál jobb az érzés. Mert miközben a gyakorlatokat végezzük, megerősítjük azokat a mechanizmusokat, amelyek a testen kívül vannak. A gyakorlásod abban áll, hogy ezek a mechanizmusok minden nap forognak; automatikusan finomítják a gongot, éspedig mindenkor; amikor a gyakorlatokat végzed, akkor a mechanizmusokat erősíted meg. Emiatt, ha mindannyian nagyon egységesen csinálják, és együtt gyakorolnak, akkor az energia nagy, és ez viszonylag jó a mechanizmusok megerősítésére.

Kérdés: Ha télen körülbelül –30 °C-nál a szobában akarjuk végezni a gyakorlatokat, megy ez?

Mester: Mindenesetre – olyannyira, mint lehetséges – nektek kint kellene gyakorolnotok. Mert hát mi sok év óta gyakoroltunk, Changchunban és Haerbinban a tanulók mindannyian kint gyakorolnak. Nem tesz semmit, hogy jobban felöltöztök egy picikét. Ha viszont valóban túl hideg van, akkor hát gyakoroljatok bent; ha már nincs olyan hideg, akkor menjetek ki újra a gyakorláshoz.

Kérdés: Ha egy tanuló pénzzel bérel ki egy tantermet, az azt jelenti, hogy pénzzel került érintkezésbe?

Mester: Ez nem jelenti azt, hogy az asszisztensközpontotok csinálja ezt, ez azt sem jelenti, hogy a gyakorlócsoportotok csinálja ezt, hanem ez a tanuló akarja ezt csinálni, ez az ő személyes cselekvése. „Én valami jót teszek, hogy támogassalak benneteket”, így viszonyul ez ehhez. Ez csak azt jelenti, hogy ő valami jót tesz. De nekünk még ennél is figyelembe kellene vennünk egy dolgot: Mennyit tud ez a tanuló megengedni magának? Rendelkezik ilyen pénzügyi háttérrel? Ez az egyik pont; másodsorban, már régóta műveli magát ez a tanuló? Ha gondolatban ingadozik, azt fogja gondolni, hogy nem fizetődött ki, akkor problémák fognak felmerülni, mindezt figyelembe kell venni. De úgy gondolom, hogy az a legjobb, ha lehetőség szerint kint gyakorlunk.

Kérdés: A gyakorlóhelyünk körül sok ember létezik, aki másfajta qigongot gyakorol. Némely tanulók félnek, hogy zavarják és befolyásolják őket.

Mester: Ennek nincs befolyása, semmiképpen sem zavarhatnak bennünket. De neked nem kellene azon töprengened, hogy zavarhatnának-e téged vagy sem. Neked saját magadnak mozdulatlannak kellene maradnod, és nem szabad a szívedben ebbe kapaszkodnod.

Kérdés: Az utóbbi időben különösen erős a gondolati karmám, sőt attól félek, hogy démon vagyok, akit célzottan küldtek. Ez talán nem a gondolati karma, és nem én saját magam?

Mester: Ez nem tesz semmit, nem te saját magad vagy, hanem a karma. Én azonban azt mondom neked, hogy a mennyiség, amit mindenki magánál hord, különbözően nagy; ha egy kevéssel nagyobb talán, akkor valamivel erősebben mutatkozik meg. Tehát ha egy kevéssel nagyobb, talán egy picikével többet kell elviselnünk. Talán korábban több hibás dolgot tettél ezen a területen, akkor nyomjuk el, és álljunk ellen neki. Ameddig világosan meg tudod különböztetni, hogy nem te saját magad vagy, akkor minden egyszerűen elintézhető.

Kérdés: Nekem az az érzésem, hogy nem műveltem jól magam, és túl sok piszkos dologgal rendelkezek, otthon még csak azt sem merem többé, hogy ránézzek a Mesterre.

Mester: Ez nem tesz semmit, a Mester tudja, mi történik. Tudom, hogy korábban valamit hibásan csináltál, és most újólag elkezded, műveld tehát nyugodtan tovább magadat.

Kérdés: A lányom felfogóképessége korlátozott, már három éve tanulja a Fát és gyakorol, azonban nem tudja jól megérteni a Dáfát, eljuthat-e a beteljesüléshez?

Mester: Úgy gondolom, hogy a korlátozott felfogóképesség nem probléma a Fá tanulásánál. Már három éve tanul, és semmi esetre sem tanulta hiába, talán túl sokat aggódsz emiatt? Ő nem feltétlenül olyan korlátozott. Némely gyermekeknek közöttünk gyakran különleges származásuk van. Mert ő odafent – az odafent levők magas szintű élőlények – nagyon tisztán láthatja, mikor kaphatja meg a Fát az életében, mikor és mit csinál. Ha látja, hogy ez a család a jövőben megkaphatja a Fát, akkor ebben a családban fog újraszületni. Nagyon gyakran adódnak ilyen esetek, ezért némely gyermekek közöttünk valóban isteni gyermekek. Némelyeknél talán hiányzik egy picike; neked nem kellene túl sokat töprengened ezen.

Kérdés: Hogyan kellene szemlélni a szintek közötti különbségeket a Fá-tanulás és a művelés vonatkozásában különböző területeken?

Mester: Ámde ennél nem léteznek különbségek; mindegyik területen léteznek olyanok, akik folyamatosan jutnak előre, és mindegyik területen léteznek olyanok is, akik nem jutnak előre folyamatosan; a nemes, átlagos és jellemtelen emberek – mindannyian léteznek. A sebesség némely területeken, amelyek később kapták meg a Fát, talán lassabb, ez biztos, de szintén léteznek némelyek, akik később jöttek, és mégis túlszárnyalják a korábban jötteket. Sok ember közöttünk, aki a Fát később kapta meg, sohasem látott engem, a megértése és felismerése a Fáról nagyon magas, azonkívül nagyon gyorsan felismeri, ennél nem léteznek akadályok. Korábban létezett egy felismerési folyamat az új tanulóknál. Amikor akkoriban az első két tanfolyamot tartottam Guangzhouban, a tanulók szemmel láthatóan nem tudták, hogy miről beszéltem, a tanulók csak azt tudták, hogy jó, de nem tudták, hogy miről beszéltem. Mert az emberek nézetei, mindenekelőtt a Guangzhouban élő emberek gondolatai mind a pénzkeresésre összpontosultak a reform és a nyitás után. Csupán a harmadik és negyedik tanfolyam során esett le a tantusz, és hirtelen világossá vált az embereknek, hogy miről beszéltem tulajdonképpen, csupán ebben az időben csatlakozott aztán egy nagy csomó tanuló. Azok, akik később kapták meg a Fát, most gyakran nagyon gyorsan megemelkednek, talán már kialakult ez a környezet, és a lehetőségek már beértek mindenféle területeken. Léteznek mármost külsődleges feltételek.

Kérdés: A Fá közös tanulásánál némelyek úgy vélik, hogy az átolvasás ismételt olvasást jelent, nem lenne szükséges beszélgetni, és saját magának kellene felismernie. Előnyös a Fá tanulására, ha minden nap egy leckét olvas az ember?

Mester: Átolvasás az pontosan átolvasás, itt nem létezik semmi további mondanivaló, ez pontosan ismételt olvasást és átolvasást jelent. Ámde mindazonáltal mi együtt tanuljuk a Fát, az olvasás után megbeszélitek egymással és beszéltek róla. „Hirtelen felismertem, hogy a Mester szavaiban ez a jelentés létezik, ebben a tekintetben még nem csináltam elég jól.” Az otthoni olvasásnál talán létezik ez a hiányosság ebben a tekintetben, ezt ki kellene javítanunk a jövőben. Tehát szükséges megbeszélni egymással. De az átolvasás a fődolog. Nem kellene úgy csinálnunk, hogy leállunk, miután elolvastunk egy bekezdést, és aztán beszélgetünk róla, azután elolvasunk még egy bekezdést, és még egyszer megbeszéljük, az nem jó. Sokat kellene átolvasnotok. Annak az időnek, amikor saját magatokról és a felismeréseitekről beszéltek, nem kellene hosszabbnak lennie, mint a Fá tanulására való idő, a Fá tanulása a legfontosabb.

Kérdés: Elmagyarázhatja nekünk egyszer a kozmikus Dáfá, nevezetesen a „Zhen, Shan, Ren” eredetét?

Mester: Én mondom nektek, ti sohasem fogjátok megtudni, milyen nagy ez a világegyetem, akkor azt az eredetet még kevésbé lehet elmagyarázni. Azonkívül nem is létezik ilyen nyelv. Ebben a világegyetemben a világegyetem legalapvetőbb dolgát még csak a nagyon magas szinteken levő istenségek nyelvével sem lehet elmagyarázni, az emberi nyelvről nem is beszélve. A világegyetem örökre egy megoldhatatlan rejtély marad az emberek számára, az emberek sohasem fogják megtudni. Inkább a Fá tanulására használjátok a ragaszkodásotokat!

Kérdés: A nézetek az emberek legalapvetőbb dolgai? Milyen az az állapot, ha egy embernek semmiféle nézetei sincsenek?

Mester: Ha egy embernek semmiféle nézetei sincsenek, ő nagyon tiszta és jószívű, de ez semmi esetre sem hasonlít egy gyermek állapotához. Te felnőtt vagy és értelmes. A gyermekeknek nincsenek nézeteik, ártatlanok és jószívűek, nem követnek egy célt sem a cselekvésnél. De a felnőttek nem ilyenek. Ha nincsenek is jelen többé ezek a nézetek, mégsem lesztek ilyenek. Mert ha egyáltalán nincsenek ilyen nézeteid, akkor már a finomításnál vagy, már régen megemelkedtél. Ezért a nézetek fokozatosan csökkennek, és gyengébbek lesznek a művelésnél, ilyen az állapot, végül már egyáltalán nincsenek ott.

Kérdés: A Fá közös tanulásánál néha jó a hatás, néha rossz, hogyan kellene megértenem ezt a változékony szívállapotot?

Mester: Mindez a te saját művelési állapotod. Senki sem érheti el, hogy különböző körülmények között jól kitarthasson a művelésnél, anélkül hogy különböző gondolatok zavarnák, és hogy azonnal jól tanulhassa. De én még azt is mondom nektek: Hogy ti azon a vizsgán jól vagy nem olyan jól mentetek át, illetve át tudtok-e menni a vizsgán, vagy sem – ez pontosan művelés. Ha te minden vizsgán át tudnál jutni, akkor istenség lennél! Nem lenne szükséges többé művelned magad, nem igaz? De nem szabad hanyagnak lenned saját magaddal szemben, a művelésnél folyamatosan kell előrehaladni.

Kérdés: Miután egy asszisztensközpont vezetőjét leváltották, összevont néhány tanulót, és kialakított egy csoportot a Fá tanulására.

Mester: Ha ennél a vezetőnél valóban léteznek problémák, és innen eredően váltották le, úgy azt gondolom, hogy ennek így kell lennie. Azok, akik pénzt keresnek vele, vagy esztelenségekre vezetik rá a tanulókat, vagy nem tudnak jól uralkodni magukon, vagy akiknél problémák merülnek fel… úgy gondolom, hogy ennek nemcsak a mi Fánkra van negatív hatása, hanem a társadalomnak is árt. Az ilyeneket le kellene váltani, már le kellene váltani.

Mind a tanulók, mind maga az a vezető lassan fel fogják ismerni a hibáikat. Az érintett vezetőt azonban semmiképpen sem szabad hétköznapi embernek tekinteni ebben az időszakban, az nem megy. Léteznek nála dolgok, amiken nem tud túljutni, de talán még mindig egy művelő. Ha viszont a forma szempontjából nézve valóban szabotálja a Fát, akkor az valami más. Ha a Fát támadja, szabotálja, vagy a viselkedése egyáltalán nem felel meg többé a Fának, akkor az azt jelenti, hogy a saját szíve démonokat teremt. Már teljes egészében ennek a Fának az ellenében halad, és esztelenséget űz, akkor semmiképpen sem ismerjük el többé. Ez már csak így van, ha felmerül ez a probléma; nem ismerem el többé.

Ami azokat az embereket illeti, akik követték őt – gondoljátok csak át, az sem véletlen. A művelés olyan, mint amikor nagy hullámok mossák a homokot; némelyek nem igazán szívből tanulják a Dáfát, lehet, hogy ők ezen a módon mentek el. Itt azonban nem akarunk olyanokat, akik minden lehetséges szándékot követnek, és csak velünk loholnak. Ebből az okból kifolyólag is lehet. A tanulók csak átmenetileg ismerték fel tévesen, és ideiglenesen voltak zavart fejűek; ha újra tisztában vannak magukkal, vissza fognak jönni. Némelyek azonban egyszerűen zavart fejűek; miért nem gondolsz egyszer utána ennek: Azért jöttél, hogy a Fát tanuld, vagy kövess valakit?

Kérdés: A Mester azt mondta: Most eljött az idő, hogy tiszta fejjel rendelkezzenek, avégett hogy ők saját maguk valódi istenségekké válhassanak.⁵⁴ Sok tanuló találja úgy, hogy ez nehezen érthető.

Mester: Most éppen fokozatosan tesszük ezt a dolgot. Erre szolgál az is, amit ma magyaráztam el; sok dolgot erre a dologra vonatkozóan magyarázok el, avégett hogy fokozatosan tiszta fejjel rendelkezhessetek.

Kérdés: A vizsgák, hogy szakítsunk az emberekkel, nagyon gyakran léteznek, vagy csak egyszer?

Mester: Ilyen esélyek semmiképpen sem fognak gyakran létezni. Talán később fognak létezni más formák, talán fognak létezni, talán nem is. Minden bizonytalan. Ha azonban nem az alapjától fogva változik meg az ember, sohasem csinálhatja meg, mindegy, hogy milyen sok alkalommal is létezhetnek. A művelésnél ez pontosan így van. Semmiképpen sem fog megtörténni, hogy megmondják neked, mit állítanak még az utadba. Vagy léteznek, vagy sem. Ha mindent megmondanának neked, mindenen át is juthatnál, akkor mindez csak szemfényvesztés. Éppen a kritikus pillanatban, amikor semmiről sem tudsz, lehet pontosan látni, hogy szilárdan művelted-e magad, és hogy meg tudod-e tenni azt a lépést; vagy hogyan ítéled meg, és mit csinálsz. Így van ez hát.

Kérdés: Ha mi a „Zhuán Fálun”-ból tanulunk egy szakaszt, egyidejűleg tanuljuk a megfelelő tartalmat a „Zhuán Fálun II. kötet” című könyvben vagy más Dáfá-könyvekben; jó ez a módszer?

Mester: Nem. Tanuld egyszerűen tovább. Ha olvasol egy könyvet, akkor éppen ezt a könyvet olvasod. Olvasd egyszerűen tovább, sorjában. Nem kellene szándékosan kutatnod valami után, vagy szándékosan akarnod csinálni valamit, mindez nem megy. Már eddig is mondtam neked: Ha meg kellene emelkedned, lehetővé teszik neked, hogy megemelkedj. Ha meg kellene értened a Fá-alapelveket bármilyen szinten, lehetővé teszik neked, hogy megértsd a Fá-alapelveket ezen a szinten. Például ma tettél valamit, de nem tudod, hogy helyes volt-e, vagy hibás. Úgy vedd a „Zhuán Fálun”-t, üsd fel egyszerűen, anélkül hogy bármilyen gondolatod lenne ennél, hogy meg akarj találni egy bizonyos helyet, üsd fel egyszerűen, a tartalom garantáltan arra irányul, amit ma csináltál. (taps) Természetesen, ha később ki akarod próbálni egyszer, és ezt a szívet táplálod, semmit sem találhatsz. A művelés komoly dolog. Semmiképpen sem megengedett, hogy egy gyerekjátékhoz hasonlóan kipróbáld egyszer; az nem megy. Ez azt jelenti, hogy nem kellene szándékosan csinálnod valamit.

A Dáfának ez a könyve, a „Zhuán Fálun” könyv olyasmi, ami a szisztematikus műveléshez való, egyszerűen olvasd. Ami a többi könyvet illeti, mint „A Fálun Dáfá jelentéseinek az elmagyarázása” és „Zhuán Fálun II. kötet”, úgy azok csak segédeszközök, amiknek kikéred a tanácsát. Az „Esszenciális dolgok további előrelépésekhez Ⅰ⁵⁵” című könyvnek a célja abban rejlik, hogy kijavítsa a művelésünk egész lefolyásában általánosan felbukkanó problémákat és helytelen állapotokat.

Kérdés: Némelyek azt mondják, hogy a Dáfá ereje határtalan lenne, és a Dáfá-tanítványoknak nem kellene megvédeniük a Dáfát. Helyes ez?

Mester: Nem. A Dáfá ereje határtalan. Ma mi mindannyian a hétköznapi emberek társadalmának a környezetében műveljük magunkat. Ha a magas szintekről való romlott élőlények jönnek, hogy valami rosszat tegyenek, a Fá saját magától fogja bevetni az istenségeinket, akik a Fá őrzői, vagy más magas szintű élőlényeket, hogy megsemmisítsék őket. Ha viszont a tanítványaink tennének valami rosszat, és az istenségek jönnének, és megölnék az embereket, akkor mindenki elismerné, hogy ennek a Fának az ereje valóban nagy; senki sem merészelné többé, hogy problémákat okozzon a Fának, akkor ti nem is művelhetnétek magatokat többé. Az istenségeknek sem szabad olyan könnyelműen jönniük és megölniük a hétköznapi embereket, nekik sem szabad szabotálniuk a mostani művelési környezeteteket. A művelésünk közben a társadalom és különböző emberek sokféle területen okoznak nekünk problémákat, ha mi jól meg tudjuk óvni a Dáfát különböző körülmények között, akkor ez nem azt jelenti, hogy megvédjük a Fát?

Ami ezeket a rossz embereket, valamint azokat az embereket illeti, akik rosszat tesznek: Ha még megmenthetők, beszéljük rá őket a jóra; talán akár még meg is lehet váltani őket. Ha makacsul továbbjárják az útjukat, és egyszerűen olyan hisztérikusan csinálják tovább, egy meghatározott időpontban el fogjuk intézni őket. Az is lehet, hogy mi csak átmenetileg használjuk ki egyszer őket, hogy levizsgáztassuk a tanulókat. Amikor majd a művelésünk eljutott a végéhez, mindent vissza kell fizetniük, bármit is csináltak. Ez biztos.

Kérdés: Miért nem maradhatnak végül még csak emberek sem többé azok, akik nem válhatnak istenségekké?⁵⁶

Mester: Az egész világegyetemet megújítják. Tehát akkor már nem szükséges ez a környezet az embereknél, ha a művelés a végéhez jutott. Akkor a megmaradtak az emberiség söpredéke, akik még romlottabbak és még rosszabbak. Ha az emberek romlottak, kiselejtezik őket. Gondoljátok csak át, szabadna nekik ezen a módon tovább létezniük? Az embereket valóban istenségek teremtették. Ezt a kérdést már elmagyaráztam utolsó alkalommal, most még egyszer elmagyarázom valamivel pontosabban. Tudjátok, hogy mi, emberek abban a dimenzióban élünk, amelyik molekulákból áll. De tudjátok, hogy minden körülöttünk lévő tárgy, még a levegő is, molekulákból áll? Minden, amit eszel, amit iszol, amivel érintkezésbe kerülsz, minden körülötted és minden, amit nem láthatsz, molekulákból áll. Tehát ha ezt kívülről nézzük meg, ha a három világkört a világegyetemünk külső környezetéből nézzük meg – akkor az emberek a molekulahalomban találhatók-e vagy sem? Te pontosan ebben a molekulahalomban élsz, még a levegő is, amit belélegzel, szintén molekulákból áll. Tehát amikor a három világkörön kívüli magas szintű élőlények megnézik az emberi dimenziót – mik akkor a molekulák? Az istenségek általában „földnek”, „sárnak” nevezik a molekulákat. Te pontosan a sárban vagy, az emberek pontosan a sárban mászkálnak ide-oda, így látják ezt az istenségek. Az istenségek pontosan így látják, minden ilyen. Azonkívül léteznek még magasabb anyagok különböző szinteken. Ha ezt így magyarázom el, akkor talán már nem olyan nehéz megérteni Jézus szavait, hogy Jehova földből teremtette az embereket! Nem az a „föld” vagy az a „sár”, amit látsz; itt minden föld. A te húsodat is földnek, sárnak tekintik. Mert az istenségek a legpiszkosabb és legrosszabb földnek tartják a molekulák rétegét, mindenekelőtt a legdurvább molekulák rétegét, így látják ők ezt.

Kérdés: A gyakorlatok során némelyeknél a test két oldala nincs egyensúlyban, a többiek látják, hogy kissé ferde.

Mester: Mindenkinek megvan a saját állapota, némelyeknél a test több anyaggal rendelkezik ezen az oldalon, azon viszont kevesebbel, létezik ilyesmi. Ezt te saját magad okoztad a történelem során különböző helyzetekben és különböző körülmények között. Mindazonáltal neked csak gyakorolnod szükséges, mindezt rendbe fogom hozni számodra, te saját magad ezt nem tudod megcsinálni. Ezért csak gyakorolnod szükséges; az semmit sem használ, ha csak egy gondolatot is elpazarolsz erre. Ha egyre csak erre gondolsz, az egy teher, egy akadály és egy ragaszkodás. Nem megmondtam előbb, hogy már olyan szélesre tártam a kaput, hogy már kapu sem létezik; én csak az emberszívre tekintek. Ha még csak nem is műveled magad, és én még csak a szívedre sem tekintenék többé, hogyan válthatnálak meg akkor még? Nem igaz?

Kérdés: Hogyan távolíthatunk el minden megszerzett nézetet olyan gyorsan, mint lehetséges?

Mester: Te csak a Dáfát tanulhatod állhatatosan; ha felbukkannak a rossz gondolatok és érzületek, rá kellene jönnöd, hogy művelő vagy; és ortodox gondolatokkal kellene elnyomnod azokat. A fashenem egészen világosan látja a gondolati tevékenységeidet. Ha fel tudod ismerni őket, és nem tartod saját magadnak, természetesen ők nem te vagy, akkor eltávolítja őket. De nem egyszerre távolítja el számodra, szintekre osztja fel és fokozatosan csökkenti le őket, mert még maradnia kell valaminek, avégett hogy felismerd a Fát, és műveld magad. Egyedülálló nagyon rossz gondolatokat tehát egyszerre távolít el. Így van ez.

Kérdés: A Fá tanulásánál némely tanulók alszanak. Ha ezt felmutatják neki, megsértődik, és nem jön többé tanulni.

Mester: Akkor hát kérd meg, hogy ne jöjjön többé tanulni. Nem azért jött, hogy a Fát tanulja, hanem hogy aludjon. Minek hagyjuk még jönni, nem igaz? Azért jön, hogy aludjon. Nem is hiányolunk senkit, aki aludni akar.

Ne aggódj, hogy túl kevés ember létezik. Még akkor is, ha csak egy igaz művelő létezik a gyakorlóhelyünkön, úgy azt mondom, hogy az jó. Nem kellene aggódnod, hogy túl kevés ember létezik. Ha egy csomó ember jött volna, ezer ember, de ennél egyetlenegy igaz művelő sem létezne – mit használ ez akkor? Sőt még szabotálnák is a Fát.

Kérdés: Néha a tanácsadásunk nem találja el a megfelelő pontot, mert félünk, hogy azt a hibát követjük el, hogy értelmezzük a Fát.

Mester: Már többször beszéltem a tanácsadás⁵⁷ kérdéséről. Mi mondhatjuk például így: „Ezen a szintemen felismertem, hogy a Fá egy ilyen belső értelemmel rendelkezik; ezt ezen a szintemen ismertem fel, természetesen a Fának még van egy mélyebb értelme!” „Valamilyen tekintetben eltérültem a Fától”, vagy „azt gondolom, hogy ez a Fá valamelyik szinten beszélt valamiről”. Mindez rendben van. „Azonban a Fá még rendelkezik más értelemmel is”, ezt nagyon világosan megmondod. Ez azt jelenti, hogy neked nem kellene saját magadat korlátoznod.

Kérdés: A gyakorlóknak még a társadalomban végzett munkájuk is van, a problémákat a hétköznapi emberek társadalmának az alapelveivel kellene kezelniük?

Mester: Munka az munka, művelés az művelés. A xinxing művelés közbeni megemelkedése azonban meg fog mutatkozni a munka konkrét dolgainál. Azonkívül egy picikét lehetsz rugalmasabb, ha a főnök ragaszkodik ahhoz, hogy valamit meg kell csinálnod. Mert nem te vagy, aki meg akarja csinálni; ha nem csinálod meg, nem fog megérteni téged; azonban nem fogsz nagy hibákat elkövetni. Ha léteznek hibák, a cselekvési módodon keresztül kijavíthatod őket. Egyedül attól függ, hogyan kezeled őket. Úgy gondolom, hogy mindent jól csinálhatsz; úgy gondolom, hogy ez nem probléma. Létezik még egy dolog: Némelyek közülünk meg akarják őrizni a látszatot, nem tudatják másokkal, hogy ők Dáfát gyakorolnak, nem tudatják másokkal, hogy ők olyan jók. Úgy gondolom, hogy sok ilyen eset saját okokra vezethető vissza. Én mondom neked, jelenleg 100 millió ember létezik, aki Dáfát tanul; nincs úgy, hogy túl kevés ember létezik; te nem vagy egyedi eset, nem fognak kigúnyolni. Mindenekelőtt Changchunban, ebben a környezetben, ha a Fálun Dáfá-gyakorlókról van szó, mindannyian tudják, hogy ők jó emberek.

Sok területen történt ilyesmi: Amikor azok, akik elveszítették a munkahelyüket, újra munkát kerestek, a többiek azt mondták: „A Fálun Dáfá-tanítványokat vegyük fel.” Ne gondold, hogy egyedül vagy, hogy feltűnő vagy. Ez nincs így. Nekünk már megvan ez a környezetünk, azonkívül ez a környezet már az egész országban kialakult.

Kérdés: Néhányan a qigong más fajtáit gyakorolják mellettünk ugyanabban az időben, eközben hangosan játsszák le a kazettáikat, kellene nekünk…

Mester: Ez nem tesz semmit. Ez nem egy vizsga is, hogy megmozdul-e a szívünk, vagy sem? Nem éppen a szíveteket érinti meg, amikor lejátsszák ezt? Ebben a pillanatban látható, hogy zavartatod-e magad ezáltal, vagy sem, hogy felmérgelődsz-e, vagy sem. Ezért feltétlenül saját magunknál kell keresnünk az okokat, rendíthetetlenek kellene maradnunk. „Játszd csak le” – ha valóban rendíthetetlen maradsz, akkor természetes módon feltűnés nélkül el fognak tűnni; ez garantáltan így van. Ha viszont szándékosan csinálják ezt, vagy ha tényleg nem tudod jól kézben tartani, és viszonylag sok új tanuló létezik, akkor megváltoztathatjuk a helyet. Ha ők úgy találják, hogy jó itt, akkor hagyjuk őket itt. Teljesen mindegy, hogy hol gyakoroljuk a Fálun Gongot, ott jobb lesz; mi alakítjuk ki a környezetet, és nincs úgy, hogy kiválasztjuk a környezetet.

Kérdés: Hogyan kellene jó vezető alkalmazottaknak lenniük a művelőknek?

Mester: Most túl sok körülményes dolog létezik a vezető alkalmazottak munkájánál. Ha a társadalomban minden ember Fálun Gongot gyakorolna, úgy azt gondolom, hogy akkor nem lenne szükséges olyan sokat törődnöd ezzel, és ők már jól csinálnák. Mindenki a közérdekért száll síkra, egyik sem a személyesekért, senki sem törekszik a saját érdekeire, és mindenki jót akar a többieknek – mit gondolsz, hogyan nézne ki akkor ez a társadalom? Természetesen nem arra gondolunk, hogy hétköznapi emberré kellene válnotok, miután tanultátok a Fát. Ezt csak úgy gondolom. Ami a cselekvési módot illeti, úgy az a te saját konkrét ügyed; neked saját magadnak kellene mérlegelned, hogyan felelhetsz meg egy gyakorlónak. Némely dolgoknál egy picikét rugalmasnak és toleránsnak kellene lennie az embernek. Saját magával szemben egy picikét szigorúbbnak kellene lennie.

Kérdés: Hogyan kellene viselkednünk a munkahelyen a társadalom rossz erkölcsével szemben?

Mester: Nem kellene annyit töprengened olyan dolgokon, amiket nem változtathatsz meg. Ha vezető alkalmazott vagy, és a cégednél nem jó az erkölcs, akkor te vagy a felelős érte. Ha a dolgoknak semmi közük a cégedhez, vagy ha nem te vagy illetékes, akkor nem kellene törődnöd velük; csak azzal törődj, hogyan viselkedj jól te saját magad. Mi pontosan arról beszélünk, hogy az embernek saját magánál kellene kezdenie, hogy jól csinálja a dolgait; ha mindenki megfékezi saját magát, akkor a társadalom is jó lesz. Ha viszont mindenki beleavatkozna mások dolgaiba, annál rosszabb lenne; és egyre több konfliktus lenne. Ha az ember saját maga nem viselkedik jól, és mindenki másokra tekint – az emberek között létezik olyasmi, mint: „Te nem vagy jó”, „én nem vagyok jó”, „ő nem jó” –, így a konfliktusok egyre élesebbek lesznek. Ez garantáltan így van.

Kérdés: Miért léteznek olyan emberek, akiknek a felismerései mindig eltérülnek vagy szélsőségekbe jutnak?

Mester: Valójában ez nagyon egyszerű, semmi más problémáról nincs szó, mint hogy neki van egy gondolati alapja. Vagyis hol van a te gondolati kiindulópontod, és melyik állásponton állsz, amikor megpróbálod felismerni. Ha ragaszkodásod van, és nem engeded el, ha válasz után akarsz kutatni, és az után kutatsz, ami megóvja azt a dolgot, amit nem tudsz elengedni, akkor a felismeréseid természetesen el fognak térülni. Semmire sem kellene gondolnod, olvasd a Fát, amit a Fá mond, az helyes. Ne kutass a Fában az után, amit te helyesnek tartasz; ne kutass a Fában az után, amivel igazolhatod magad, és ne tépd ki az összefüggésből azért, hogy megvédd a saját dolgaidat. Ez nem megy; minél többet olvasod, annál zavartabb leszel. Tehát egyedül attól függ, hol van a kiindulópontod.

Kérdés: Mi a leggyorsabb út most a beteljesüléshez?

Mester: Én a leggyorsabb és legjobb művelési formát teremtettem meg az emberek számára. Mi a legbonyolultabb embertömegek között tartózkodunk, és ez a bonyolult környezet azt is lehetővé teszi az embereknek, hogy gyorsan megemelkedjenek. Ugyanakkor ma egy olyan nagy Fát terjesztünk, ez a Fá az embereket is gyorsan hagyja megemelkedni. Mi gyorsabbat akarsz még? Semmi gyorsabb sem létezhet az emberek megváltásánál, mint a Dáfá. A karmával teli embereknek először arra kellene gondolniuk, hogyan fizessék vissza a karmát; neked nem marad más választásod.

Kérdés: Mindig azon a véleményen vagyok, hogy időpocsékolás lenne leírni a könyvet.

Mester: Akkor egy picikét túl szélsőséges vagy.

Kérdés: Léteznek még más jó módszerek arra, hogy legyőzzük a gondolati karmát, azon a módszeren kívül, hogy nagyon erős tudattal elnyomjuk?

Mester: Nem. Még ha a kezeiddel is akarod megragadni, akkor sem veheted el. Nem léteznek más módszerek. A megemelkedésed, a gondolati karmád eltávolítása – a szinted emelkedésével kevesebb lesz.⁵⁸ A művelés komoly dolog, nincs úgy, hogy olyan lesz, ahogyan elképzeled, és ahogyan akarod. Minden tekintetben jól átgondolva rendezik el számodra. Az nem megy, hogy képzelgéseknek adja át magát az ember.

Kérdés: Milyen a test létformája más dimenziókban, miután a test legnagyobb sejtjeinek a rétegét lehántották?

Mester: Azt mondtam, hogy az ember nem fog meghalni, ha az élete véget ér. Erről a kérdésről már beszéltem a Fában, éspedig nagyon világosan. A halálnál csak a legnagyobb molekuláidnak a rétege, tehát az ember héja, a felszínen levő molekulák rétege halt meg ebben a dimenzióban, és azt hántják le; hogyan halhatnának meg a valódi testeid, amelyek mikroszkopikus anyagokból állnak? A krematórium tüze pedig nem égetheti el a még mikroszkopikusabb anyagaidat, hiszen nem érheti el őket. Én mondom nektek, az nincs úgy, hogy az emberek tüze nem égetheti el őket, az nincs úgy, hogy az emberek tüze nem égethetné el az atommagokat, tehát nem lenne elég forró, hanem úgy van, hogy mivel a tűznek ezen az oldalon egy térbeli távolsága van hozzájuk képest, úgy nem tudja elégetni azokat⁵⁹.

Kérdés: „A rossz utak gyakorlása⁶⁰” című részben arról beszél, hogy a nagy megvilágosultak a saját tulajdonságaik szerint építik fel az új világegyetemet⁶¹, tehát a korábbi tulajdonságok és az új világegyetem…

Mester: A világegyetem egyszerűen túl gigantikus. A különböző szinteken levő világegyetemekben létezett ez a probléma. Ámde az, amiről a könyvben volt szó, nem olyan nagy mennyei rendszerek helyzeteire vonatkozik; ezt nem így gondolják el.

A mennyei rendszereken belül sok világegyetem létezik, a gigantikus mennyei rendszerek szemszögéből nézve ezek mind olyanok, mint a porszemek. A Fá különböző szintjein ott benn – különböző világegyetemek a Fá megértésének különböző szintjeivel rendelkeznek. Az egyik szinten levő Fá igaz Fája például nem hagyja, hogy az élőlények megismerjék. De azokat a tulajdonságokat, amelyeket ez a Fá mutat, megismerhetik az élőlények. Bezárólag azzal, amit ma elmagyaráztam nektek, ennél is csak azokat a felismeréseket foglalom össze, amelyek megfelelnek a megemelkedésetek szintjének. Senki sem fog tudni az azon a szinten levő igaz megtestesülésekről. Ha egy ezen a szinten levő élőlény művelésen keresztül jutott lentről felfelé – a Dáfá-művelők kivételével –, meg fog felelni e szint Fájának, miközben a művelésnél egyre tovább emelkedik; neki megvannak a művelése saját dolgai. Sákjamuni például a „Parancsolattal, Meditációval és Bölcsességgel” rendelkezik. Az ő „Parancsolata, Meditációja és Bölcsessége” szintén megfelel az ő szintjén levő Fá-alapelveknek és az azon a szinten levő kozmikus Fának, így ő odáig emelkedett meg. Az egész világegyetem képződménye az ő Fá-alapelve, ezt a „Parancsolat, Meditáció és Bölcsesség” alakította ki, egyidejűleg ezek az ő helyes gyümölcsének az átváltozási elvei is; az anyag és a forma, mindez ezekkel az ő dolgaival változik. Vagyis ő semmit sem tud az alapvető Fá igaz megtestesüléseiről ebben. A megjelenéseiről azonban tudhat; felismerte a dolgokat ezen a szinten, így ezen a szinten élhet, és így megvan a saját dolga – az ortodox megvilágosodás gyümölcshelyzete.

Tehát ezen a szinten léteznek más buddhák és más istenségek, ők ugyancsak más felismeréseket nyertek ennek a szintnek a Fá-alapelveiről, és ezek is megfelelnek az ezen a szinten levő Fá-alapelveknek, és így ők is megkapták a saját gyümölcshelyzetüket az ortodox megvilágosodáson keresztül. Más buddháknál ugyanígy van, ők is építettek itt világokat, ők is felismerték ennek a szintnek a kozmikus Dáfájában a saját ortodox megvilágosodásuk gyümölcsét, azonban ők mindannyian különbözőek, és mégis mindannyian ugyancsak megfelelnek e szint mércéjének. Megértettétek hát a szavaimat, vagy sem? Tehát a gigantikus világegyetemekben léteznek ilyen jelenségek, nagyon sok ilyen jelenség van különböző szinteken. Az ilyen világegyetemekben tehát gyakran létezik a „keletkezés, fennállás és hanyatlás” váltakozása. De ez a mi összes mennyei rendszerünkben létező Fá sohasem fog megváltozni, örökre ez a Fá marad, sohasem fog megváltozni, és nem is változott meg soha.

Kérdés: A Mesterrel való sorskapcsolat különbözőségén kívül léteznek még más különbségek azok között a tanulók között, akik részt vettek a Mester tanfolyamain, és az olyan tanulók között, akik nem vettek részt a Mester tanfolyamain?

Mester: Én mondom nektek, a műveléseteknél valójában egyáltalán nem létezik különbség. Sok ember, akinek nagyon erős sorskapcsolata van velem, nem vett részt akkoriban a tanfolyamokon, ezt a saját körülményeik, állapotaik és sok más tényező okozta.

A kérdéseket most mind megválaszoltam; azok a kérdések, amiket kiselejteztek, az ismétlődőek. Azokat a kérdéseket is kiselejtezték, amiket hétköznapi emberek tettek fel, és amiket nem szükséges megválaszolni. Már öt óra hosszán át beszéltem. Mivel ti a Fát hallgatjátok, szívesen hallgatjátok; ha még további öt óra is jönne hozzá, talán észre sem vennéd, hogy sokáig tartott. Bármennyit is beszéltem, csak arra szolgál, hogy te – olyan gyorsan, mint lehetséges – megemelkedhess, és – olyan gyorsan, mint lehetséges – felfelé művelhesd magad. A legtöbben az itt jelenlevőink között asszisztensek; végezzétek jól a munkátokat, ez a cél. Ami azt illeti, hogy sok kérdésetek van: Ha a műveléseteknél előforduló minden körülményt megválaszolnék, akkor már nem művelhetnétek magatokat. Még ha művelnétek is, nagyon valószínűen semmit sem számítana. Ezért sok kérdést saját magatoknak kellene felismernetek és saját magatokat művelnetek; csupán ez művelés. Én gyakran mondom ezt a példát: Ha eljutsz a beteljesüléshez, látod odafent, hogy a tiszteletre méltó buddha ott ül – mindegyik buddha hatalmas erényének a felépítése nagyszerű. Hogyan jutottál hát felfelé? Észre fogod venni, hogy bizonytalannak és bátortalannak érzed magad; te saját magad már tudod, hogy nem kellene itt maradnod; te már saját magadtól lemész. Észreveszed, hogy nem vagy méltó rá! Ezért mindenkinek közületek képesnek kell lennie a művelés során, hogy elérje a saját szintjét; minden szintet szilárdan kell művelni, mert a művelés pontosan komoly dolog! Ha ma hazamentek, nem kellene a szavaimat másokra irányoznotok, mert én a ti helyzeteitekre irányulva mondtam ezt. Nem is kellene kitépnetek a szavaimat az összefüggésből, nem is kellene túláradó örömmel mesélnetek másoknak: „Én hallottam Li tanárt ezt vagy azt mondani.” Mihelyt megmozdul a szíved, már hétköznapi ember vagy. Annak érdekében, hogy nyugodtan és zavartalanul művelhessétek magatokat, nem akarom megengedni, hogy még egyszer felmerüljenek azok a problémák, amik korábban merültek fel.

Ezt a mai környezetet – a sok zavarásával – én az egész művelési környezetet helyreigazíthattam, avégett hogy ne merüljenek fel problémák, és olyan őszintén folyhasson le; ez valóban nem volt egyszerű. Valójában meg tudom csinálni ezt, nekünk nincs semmiféle fix szervezeti formánk, és nem tartunk meg sem pénzt, sem tárgyakat. A jó dolog, amit láttok, az az, hogy nem sajátítottunk ki semmilyen hatalmi szférát a hétköznapi emberek társadalmában, nem zavarjuk sem a társadalmat, sem a kormányt. Amit láttok, az ilyesmi. Én mondom nektek: Az ok valójában abban rejlik, hogy mi rendelkezünk a Fával; nekünk egy olyan nagy Fánk van, következésképpen csupán így engedhetek szabad folyást a dolognak. Hogy tanulod-e vagy sem, az a te saját ügyed. Nekünk nincsenek semmiféle névlistáink, és nem is vezetünk nyilvántartást valamilyen Molnár vagy Mayer személyi adatairól. Ameddig műveled magad, viselhetem érted a felelősséget, azonban ez a fajta felelősség nem mutatkozik meg a hétköznapi emberek társadalmában. Ameddig műveled magad, megemelkedhetsz; ameddig tovább műveled magad, eljuthatsz a beteljesüléshez; mindez nem mutatkozik meg a hétköznapi emberek társadalmában.

Azért tesszük így, mert összhangban van ezzel a Fával. Ez a Fá olyan nagy, hogy a hétköznapi emberek társadalmában magas követelményt is állít fel a terjesztési formával szemben. Ez azt jelenti, hogy a hétköznapi emberek közötti formának is meg kell felelnie e Dáfá követelményeinek. Melyik forma felelhet meg akkor egy ilyen nagy Fá követelményeinek a hétköznapi emberek társadalmában való terjesztésénél, és egyidejűleg nem szennyezheti be? Csak egy létezik, nevezetesen „a forma nélküli nagy út”; mi tehát valóban elértük ezt. Forma nélküli, mi nem rendelkezünk a hétköznapi emberek társadalmának semmiféle formáival. Lehetővé tudjuk tenni azonban, hogy az emberek valóban művelhessék magukat, és valóban megemelkedhessenek. Mi pontosan ezt az utat járjuk, és pontosan ezen a módon tesszük, ez a legjobb is. Senki sem találhat hibát nálunk. Még ha némelyik a kákán is göcsöt akar keresni, akkor sem találhat semmit, mert mi rendelkezünk a Fával. Én sem állapítok meg semmiféle szabályokat vagy előírásokat, ti saját magatoktól tudjátok, mi a teendő.

Ami benneteket, asszisztenseket illet, ti vagytok az úgynevezett asszisztensek, és mi csak a saját elkötelezettségünkből kifolyólag dolgozunk. Mi saját magunk nem akarunk ennél sem dicsőséget, sem előnyöket, tehát semmit sem, hanem elkötelezettségből viszi oda az ember a kazettás magnót, és viseli gondját a többieknek. Ti mindannyian így csináljátok, ez egy elkötelezett és személyes magatartás. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy ez a környezet a legjobb a művelésünk számára. Azok közül, akik korábban embereket váltottak meg, senki sem merte ezt így tenni, mert nem rendelkeztek ilyen nagy Fával. Össze kellett gyűjteniük minden tanítványukat, avégett hogy az előírások és parancsolatok szerint műveljék magukat. Nekünk ma egy olyan nagy Fánk van, ezért szabad folyást hagyunk a dolognak; nem szükséges ilyesmit előírnunk. Formával rendelkező dolgok nem méltóak ehhez a Dáfához, egyetlen szabály és előírás sem változtathatja meg az emberszívet, csak a Fá tudja ezt. Ezért választottunk mi egy ilyen utat.

Az asszisztensközpontjaink formája is szükséges. Az asszisztensközpontoknak ez a fajtája nem rendelkezik egy vállalatéhoz hasonló semmiféle formával. Én mármost itthon vagyok, hétköznap megnézem, milyen kérdéseik vannak a tanulóknak, együtt beszéljük meg őket, ez teljes egészében a tömegek közötti forma. Ezt nagyon jónak találom. „Mit akarunk tenni?” Megbeszélitek, terjesztitek a Fát, vagy csináltok valamit, ez mind nagyon jó.

A Fá-konferenciák is valami különleges dolgok a Dáfánkban; ha ez elért egy bizonyos állapotot, összegyűlünk. Némelyek jól tanulták, akkor rendezünk egy Fá-konferenciát, és az ember beszél a tapasztalatairól, ez arra sarkallhat másokat, hogy megemelkedjenek, ez nagyon jó. Ez is valami különleges nálunk.

Nagyjában és egészében véve ti mindannyian sokkal járultatok hozzá ehhez a Dáfához. Természetesen nem is fogok udvariassági szólamokat mondani, azért hogy dicsérjelek benneteket; amit ti akartok, az nem is ilyesmi. Amit ti akartok, az művelési energia és de, a látókör megemelése és a szint megemelése, ezért nem is szükséges ilyesmit mondanom. Az, hogy a Dáfá számára csinálsz valamit, azt is jelenti, hogy saját magad számára csinálod, mert te a Dáfá egyik eleme vagy. Az, hogy viseled-e a felelősséget a Dáfáért, pontosan azt jelenti, hogy viseled-e a felelősséget saját magadért. Ezért nem is szükséges olyan sokat beszélnem. Csak a művelésnél és a szintetek emelésénél törődöm veletek.

Ami azt illeti, hogyan kellene viselkednetek a hétköznapi emberek között, úgy azt gondolom, hogy már tudjátok ezt. Azt is remélem, hogy mostantól fogva még jobb kezdéssel fogtok rendelkezni, és még jobban tudjátok végezni a munkátokat. Egyidejűleg a mai találkozón keresztül – hiszen ez egy Fá-konferenciának számíthat – nagy megemelkedésben lehet részetek, és erősen sarkallhat benneteket. Én talán előre toltalak, de neked saját magadnak kellene gyorsan tanulnod a Fát, teljesen kihasználnod az időt, hogy tanuld a Fát, avégett hogy lépést tudj tartani, akkor szilárd ez csupán. Remélem, hogy ti továbbra is erőteljesen haladtok előre. Ne csak nézzétek, hogy mások eljutnak a beteljesüléshez; nektek saját magatoknak is azon kellene fáradoznotok, hogy – olyan hamar, mint lehetséges – eljussatok a beteljesüléshez.