Köszöntelek benneteket!

Egy pillanat alatt már elrepült egy-két év azóta, hogy utolsó alkalommal Sydney-ben voltam. Az utolsó alkalommal egy Fá-konferencia volt, amikor jöttem. Akkoriban még nem létezett olyan sok tanuló, csak kínai származású emberek tanulták a Dáfát. Mostanra több ember lett. Úgy találom, hogy a művelés egy ideje után ti már mindannyian a Fá szempontjából tudjátok megérteni a Fát. A művelés közben sok kérdést fogtok feltenni; és ti szeretnétek megkapni a válaszokat rájuk. Ha ebben az időben jövök, valóban megválaszolhatom néhány kérdéseteket, és megoldhatok néhány problémát. Úgy találom, hogy akkor ez a megfelelő időpont, ezért határoztam el magam, hogy találkozzak veletek.

Az ebben az időszakban való művelés által Ausztráliában viszonylag jó a helyzet. A művelés közben ugyan még létezik néhány homályos megértés a Fá-alapelvekről, de nagyjában és egészében véve jó. Ma főleg csak találkozni szeretnék veletek, és mellékesen elmagyarázni egypár dolgot. Ezért, miután kész vagyok a magyarázattal, ma főleg a beszámolóitokat fogom meghallgatni. Aztán holnap arra fogom használni a délutánt, hogy megválaszoljam a kérdéseiteket. Ha bármilyen kérdéseitek vannak, felírhatjátok őket egy cédulára, és leadhatjátok azt a konferencia szervezőjénél, akkor meg fogom kapni, és meg fogom válaszolni a kérdéseiteket.

Létezik egy feltétel a kérdések megválaszolására, én a művelés kérdéseit válaszolom meg azon tanulók számára, akik Fálun Dáfát művelnek, és nem azokat a dolgokat magyarázom el, amik a hétköznapi emberek között történtek, vagy az emberi társadalom más kérdéseit. Ilyen kérdéseket nem tudok megválaszolni, mert én most csak a művelőkért viselem a felelősséget, nem szeretném belevonni a politikát, politikai irányvonalakat és bármely ország törvényeit és rendeleteit. Annál, amit csinálok, viselnem kell a felelősséget az emberekért, egyidejűleg azt is megfontoltam, hogy viseljem a felelősséget a társadalomért. Az emberi társadalom fejlődése előre meghatározott, a törvényszerűsége szerint fejlődik, az ilyen dolgokat nem szeretném belevonni.

Most elmagyarázok egypár kérdést. Tudjátok, ha bármelyik helyen találkozom a gyakorlókkal, mindig mondok egyvalamit, nevezetesen azt mondom, hogy többet kellene olvasnotok, és többet kellene tanulnotok a Fát. Ámbár mindannyian tudjátok, hogy így mondanám, ennek ellenére szeretném elmondani. Mert a Fá-tanulás meglehetősen fontos, ha meg akartok emelkedni a Dáfában. Ha te ezt a Dáfát, amit ma terjesztek, egy közönséges és normál qigongnak tartod, akkor az már nagyon téves. Ha te egészséges testet akarsz, akkor elmehetsz a kórházba, és kezeltetheted a betegségedet, vagy kezeltetheted magad más gyógymódokkal. Úgy gondolom, ha persze csak az egészségért vagy odáig, akkor felkeresheted őket, és kezeltetheted magad velük. Én nem kezelek egy betegséget sem, én egy őszinte¹ művelési útra akarlak vezetni benneteket, egy fényes útra. Az nem megy, hogy az ember betegségek gyógyítására használja a Dáfát, azért hogy pénzt keressen. Én arra vezetlek rá benneteket, hogy a legtisztább utat járjátok. Ha valóban felfelé akarjátok művelni magatokat, akkor kitartóan kell tanulnotok a Fát.

Én azt mondtam, hogy az anyag és a szellem egy. Az egész világ ideológiai köreiben az emberek már régóta vitatkoztak erről a kérdésről, hogy az anyag vagy a szellem az elsődleges. Már nagyon sok példát megneveztem, azért hogy megmondjam nektek: ma tudják, hogy amikor egy ember gondolkodik vagy töpreng valamin, maguk a létrejött gondolatok már az anyag megtestesülései, akkor ők nem valami szellemi dolgok? Ez azt jelenti, hogy a szellem és az anyag egy. Az egész világegyetemben levő anyag minden részecskéje, a mikroszkopikustól a makroszkopikusig, a legkisebbtől a legnagyobbig, mind rendelkezik egy tulajdonsággal, ezt úgy hívják: Zhen, Shan, Ren. És ez a Zhen, Shan, Ren kozmikus tulajdonság befolyásol mindent mindenben a világegyetemben levő különböző szinteken. Az anyag ennek a szellemi tulajdonságnak az összegyűjtésén keresztül jön létre, ezért egy a szellem és az anyag.

Némelyiknek téves megértése van, ő azt mondja, ha qigongot gyakorlok, akkor pontosan qigongot gyakorlok, és nem szükséges megemelnem a xinxingemet, nem szükséges olvasnom a könyvet. Ez pontosan az a döntő kérdés, amit mondani szeretnék nektek, így sohasem emelkedhet meg az ember, számodra az sem lehetséges, hogy pár qigong-mozdulat révén már mentes legyél a betegségektől, ezt a pontot már sok normál polgár ismeri Kínában. Ha te nem tanulod a Fát, nem olvasod a könyvet, nem fogod fel a benne foglalt alapelveket, nem tudod elérni, hogy újra megemeld az erkölcsödet és javítsd a xinxingedet, úgy, hogy jó és még jobb ember legyél, akkor pontosan betegségeid lesznek. Az embereknek pontosan azért lehetnek betegségeik, mivel az embereknek pontosan ilyeneknek kell lenniük. Csak akkor lehetsz betegségtől mentes, ha túlszárnyalod a hétköznapi embereket. De csak néhány vagy több mozdulat gyakorlása által nem lehetséges túlszárnyalni a hétköznapi embereket. Csak akkor vagy pontosan rendkívüli ember, ha úgy értetted meg a Fá-alapelveket, hogy a gondolataid és a szinted megemelkedjen, még jobb emberré válj, olyan jó emberré, aki túlszárnyalja a hétköznapi embereket. Akkor nem is kellene többé olyan betegségekkel rendelkezned, amelyeket egy hétköznapi embernek normális módon el kellene kapnia, ilyen az alapelv. Előbb azt mondtam, hogy egy ember csupán akkor lehet valóban mentes a betegségektől, ha elérte, hogy még jobb ember legyen, aki túlszárnyalja a mostani normál hétköznapi embereket. De ha te még magasabb szintekre akarod művelni magad, a követelmények akkor nem még magasabbak, mint ezek? A betegségmentesség nem azt jelenti, hogy egy művelő magas szinten van, az csak egy olyan ember, aki magasabb erkölcsi színvonallal rendelkezik, mint a hétköznapi emberek. Én arra kérlek fel benneteket, hogy még jobb emberré váljatok, aki túlszárnyalja a hétköznapi embereket, sőt még magasabbá, nevezetesen még jobb emberré, még magasabb erkölcsi színvonallal rendelkező emberré váljatok. Így tudjátok csupán felfelé művelni magatokat.

Most létezik néhány nem kínai származású tanuló, aki nem fektet olyan nagy hangsúlyt a Fá-tanulásra, nincs is helyes megértése erre. Amit éppen elmondtam, talán világossá tette számodra. Mert a qigong mozdulatai csak segédmódszerként szolgálnak, semmi esetre sem olyasmik, amik döntő szerepet játszanak. Ha a xinxinged nem emelkedik meg, és a szinted nem emelkedett egy még magasabb szintre, akkor nem emelkedhetsz felfelé, mindegy, hogyan végzed a gyakorlatokat. Csupán akkor emelkedhetsz meg, úgy tudsz csupán megszabadulni a betegségektől, ha a xinxinged egy olyan magas színvonalat ért el. Ha tovább emelkedsz, és magasabb követelményeket állítasz fel saját magaddal szemben, akkor érheted el csupán, hogy olyan ember legyél, aki túlszárnyalja a hétköznapi embereket, akkor már nem is vagy hétköznapi ember. Mert az, amit az emberek az emberi társadalomban gondolnak, tesznek, és ahogyan viselkednek, ti már látjátok, minden saját magukért van, és önhasznú, rendkívül önző, sőt csak a nyereségre hajtanak, azonkívül a mostani időszak egy olyan időszak, amikor az erkölcs nagyon romlott. Ha te olyan vagy, mint egy hétköznapi ember, és egyszerűen a gyakorlatokat végzed, már meg lehet gyógyítani a betegségedet? Egyáltalán nem lehetséges! Ha te egyszerűen a gyakorlatokat végzed, éppen úgy, mint egy hétköznapi ember, akkor már elérheted, hogy egy rendkívüli ember legyél? Teljesen lehetetlen. Ezért nektek feltétlenül olvasnotok kell a könyveket. Mert ha a szellemi látóköröd és a gondolatod nem ért el egy olyan magas színvonalat, a betegségedet nem lehet meggyógyítani, és nem is érhetsz el magas szintet. Ez pontosan az oka, hogy miért mondom nektek, hogy olvassatok sokat, és miért beszélek az olvasás szükségességéről.

A Fá irányíthat benneteket, hogy különböző szintekre emelkedjetek meg. A Zhuán Fálun könyv a ti rendszeres művelésetekre szolgáló könyv, ezért rendkívül fontos is. Akár művelő vagy, akár nem, ha olvastad a Zhuán Fálunt, az lehetővé teheti neked, hogy tisztában legyél azzal, hogyan kellene emberként viselkedni. Mert a mai emberiség nem tart be többé semmilyen erkölcsi szabályokat, hagyományellenes, és ellene van a régi nézeteknek. Minél inkább fektetnek hangsúlyt az emberek a szemük előtt levő valóságra, annál inkább feladják az ember lényegét, nevezetesen a legeredetibbet és a legjobbat. Az erkölcsi kötőfék nélküli emberek mindent meg fognak tenni, amit akarnak, ez viszont nem megy. Az emberiség romlottsága már nagyon veszélyes helyzetbe hozta az emberiséget. Később el fogom magyarázni nektek az ilyen kérdéseket a Fá-magyarázatnál.

Most egypár konkrét kérdésről beszélek. Ha a hétköznapi emberek között műveli magát az ember, normális módon nagyon sok ragaszkodása van, amit nem tud elengedni, akkor ez a művelésnél levő konkrét kérdéseket érinti. Sokan vannak, akik persze nem akarják elengedni a ragaszkodásukat, sőt ezáltal zavarodottak a fejükben, és nincs többé tiszta értelmük, ezt még csak észre sem tudják venni. Évek ezrei óta még senki sem létezett, aki valóban elmagyarázta, hogyan művelje magát az ember. Minden ember tudja, hogy a művelésnél meditálnak. Tudjátok, hogy a kínai falvakban sok idősebb hölgy létezik, aki évek hosszán át ül egy fűthető téglaágyon, és ruhákat varr vagy cipőtalpakat varr össze. Ha ez ilyen egyszerű lenne, azt mondanám, hogy ők már régen istenségekké váltak volna. A mozdulatok csak segédeszközként szolgálnak. Ha te csak ott ülsz, anélkül hogy gyakorolnál, akkor az egyáltalán semmi, mivel nem létezik a művelés egy tényezője sem. Ezért mondom én nektek, hogy olvassatok a művelés közben, és meg kellene értenetek a Fá-alapelveket, a cél az, hogy ezáltal te magasabb szintekre emelkedj. Hogyan emelkedsz meg? Pontosan azáltal, hogy lemondasz a hétköznapi emberek közötti rossz gondolatokról és az emberek közötti harci szellemről. Egypár parányi előny miatt ártasz másoknak; ha te egy picike valamit kaptál, nagyon örülsz annak; ha te egy picike valamit elveszítettél, egészen szomorú vagy, emiatt nem tudsz jól enni és aludni, és beteggé tetted az egész testedet, milyen fáradságosan élsz! Csak ezért él az ember a világban?

Ha már tisztán láttátok ezt a pontot, miért nem tudjátok valóban elengedni a ragaszkodásotokat, ahogyan egy művelő? Legyetek nyílt és őszinte művelők. Én gyakran mondtam, hogy egy ortodox Fá művelőjeként először el kell érned, hogy ne üss vissza, amikor megütnek, és ne szitkozódj, ha megszidnak. De miért nem tudjátok hát elengedni azt a szívet, ha konfliktusokba ütköztök? Miért vagy boldogtalan, ha valaki rosszat beszél rólad? Ha boldogtalan vagy, nem tolod akkor félre a szívedben a művelés és a megemelkedés esélyét? Nem pontosan az olyan boldogságot akarod megszerezni, mint egy hétköznapi ember? Akkor nem hétköznapi ember vagy⁈ Ebben a pillanatban arra kellene gondolnod: „Miért vagyok hát boldogtalan? Ha valaki rólam beszél valamit, és én boldogtalannak érzem magam a szívemben, akkor törekedtem valamire?” Ha arra törekszel, hogy a hétköznapi emberek között mindannyian jók legyenek hozzád, és kényelmesen élj, akkor hogyan emelkedhetsz meg? Semmit sem engedsz el a hétköznapi emberek dolgaiból, hogyan emelkedhetsz felfelé? Pontosan ezért nem tudsz megemelkedni. Neked valóban el kell engedned az ilyen dolgokat, és le kell mondanod arról a ragaszkodásról, amit az emberek nem tudnak elengedni.

De ennél a Dáfánál, amelyik szerint ma művelitek magatokat, én bőségesen figyelembe vettem a mai emberi társadalmat és azt, hogyan művelik magukat azok az emberek, akik az emberi társadalomban dolgoznak. Ezért a Dáfá művelése közben te rendelkezhetsz a munkáddal, az üzleteddel, a családi élet és társadalmi tevékenységek minden fajtájával. A Dáfá további terjesztése az emberi társadalomban és a művelésfajta nem befolyásolhatja a művelésedet. Ezt a pontot már bőségesen figyelembe vettem. Mert az a Dáfá, amit terjesztek, közvetlenül az emberszívre irányul, és a ragaszkodásodat a személyes előnyök közepette távolítják el, de nem feltétlenül fogod valóban elveszíteni az anyagi előnyök dolgait. Mert én láttam, hogy az anyagiak önmagukban semmit sem jelentenek. Ha neked nagy családi vagyonod van, és a házad aranyrudakból épült fel, de nincsenek a szívedben, és nagyon könnyedén veszed őket, akkor azt mondom, hogy neked már nincs többé ragaszkodásod a gazdagsághoz. Ez azt jelenti, hogy az, amit a Dáfá megkövetel, az emberszív változása, az nincs úgy, hogy neked le kell mondanod valami anyagi dologról. Természetesen, ha az emberszívet meg kellene vizsgálni, biztosan fog létezni egy ilyen komoly vizsga, megnézik, hogy milyen erős az a szíved, amelyik ilyen anyagi dolgokra törekszik, és mit tartasz te fontosnak. Tudjátok, a Dáfá-tanítványaink között léteznek üzletemberek, olyan emberek is léteznek, akik nagy üzleteket csinálnak, ők művelők, a munkakörnyezetükben ők mindannyian jó emberek, nem hazudnak, nem csalnak, ellenkezőleg, az üzleteik nagyon jól mennek. Nem is vették azokat úgy a szívükre, hogy ne tudjanak jól enni és aludni, mint a hétköznapi emberek, de minden üzletüket nagyon jól csinálták. Különösen ebben az időben, amikor gazdasági válság uralkodik, jutnak előre a művelők észrevehetően másképpen. Ha az ember el tudja érni a saját művelésének a kritériumait, akkor visszatükröződhet egy ilyen rendkívüli jelenség.

Amit éppen elmagyaráztam, az az, hogy a ragaszkodás akadályozza a művelést. Sok tanuló, ha te konfliktusokba ütközöl és a szívedben nagyon felháborodsz, utánagondoltál-e annak, hogy te a hétköznapi embereken bosszankodsz? Gondoljátok csak át, bosszankodhatnak-e a buddhák, istenségek és a nagyszerű megvilágosultak az embereken? Egyáltalán nem. Mivel ő nem az emberi szinten található, nem rendelkezik a hétköznapi emberek egy érzelmével sem. Hogyan helyezhetné magát a hétköznapi emberek közé? Ha te úgy kezeled a konfliktusokat, mint egy hétköznapi ember, már a hétköznapi emberek ugyanazon színvonalán és ugyanazon szintjén vagy, akkor már a hétköznapi emberek között vagy. Csupán ha más vagy, mint ők, akkor nem vagy közöttük. Természetesen ez toleranciaként és nagyvonalúságként mutatkozik meg, a hétköznapi emberek ezt így fogják látni, tulajdonképpen ez a xinxing-helyzet megnyilvánulása a művelésetek közben. Ezért ha konfliktusokba ütköztök, mindegy, hogy milyen környezetben, és mindegy, hogy milyen körülmény alatt, minden problémát jóságos szívvel, együttérző szívvel kellene kezelnetek. Ha te nem tudod szeretni az ellenségeidet, nem juthatsz el a beteljesüléshez. (taps) Miért nem tudsz hát megbocsátani egy normál embernek, ha felbosszantott téged⁈ Ellenkezőleg, miért veszekedsz és harcolsz hát még vele, úgy, mint egy hétköznapi ember? Ez nincs szintén így a gyakorlók között?

Amikor elmagyarázzák nektek az alapelveket, ti mindannyian tisztában vagytok velük. Amiket én elmeséltem nektek, azok a Fá-alapelvek; amit megmutatok nektek, az pontosan ez a Fá. Az, hogy hogyan cselekedtek, tökéletesen a műveléseteken múlik. Amiben segíteni tudok neked, természetesen az legtöbbször nem mutatkozik meg az emberi társadalomnak ezen az oldalán; sok mindent nem láthatnak az emberek². A művelés közben rendkívül fontos jól tanulni ezt a Fát; segíthet neked, hogy elengedd azokat a ragaszkodásaidat, amelyeket nem tudsz elengedni, bezárólag a legrosszabb dolgok részével.

Neked nem kellene azt hinned, hogy a nézeteid te vagy. Sok ember olvassa a Fát egy nézettel. Azt gondolja: „Ó! Ez a bekezdés jó. Ó! Ezt a bekezdést nem tudom olyan jól megérteni. Ó! Azt a bekezdést nem találom jónak.” Én mondom neked, te azt hiszed, hogy nagyon intelligens vagy, és a megítélésed helyes, valójában teljesen hibás. Mert a te gondolataid az emberi társadalomban keletkeztek, és a jó és a rossz megítélésére szolgáló kritériumok a hétköznapi emberek kritériumai, ezek semmi esetre sem múlhatják felül a hétköznapi embereket, így te nem láthatod a Fá valódi lényegét. A ragaszkodásod az, amelyik akadályoz téged, hogy megkapd a Fát. Az olvasásnál kikeresed azt a részt, amit jónak tartasz, te nem vagy valóban a művelésnél. Mert ha nem találsz jónak valamit, vagy nem szeretnéd elolvasni, az pontosan a rossz megszerzett érzületek és a rossz gondolatok hatása. De ezek valójában nem te vagy, te viszont magadnak tartod ezeket.

Ugyan miért? Gondoljátok csak át, amikor egy gyerek megszületett, nem rendelkezik a hétköznapi emberek semmiféle nézeteivel. Azt mondtam, hogy azoknál a gyerekeknél, akik hat éven aluliak, csak egy mondatot szükséges mondanom, akkor az égi szemük már láthat dolgokat. Miért? Mivel nála az emberi társadalom nézeteinek semmiféle dolgai nem alakultak ki, mert tiszta, és megfelel a Zhen, Shan, Ren eredeti kozmikus kritériumainak. Mihelyt úgynevezett tapasztalatot gyűjtöttél az emberi társadalomban, és sablonokkal rendelkezel a gondolataidban, jobban mondva, jártas és tapasztalt vagy, valójában már nagyon megváltoztál a rossz irányába. Pontosan az ilyen nézetek miatt nem tudsz összeférni a világegyetem igazságával, lényegével és igaz alapelveivel. Mert az ilyen dolgok mind megszerzettek, hogyan lehetnének ezek te? Mit jelent visszatérni az eredethez? Neked tisztára kell mosnod saját magadat, ez azt jelenti, hogy vissza fogsz térni az eredeti legtisztább állapotodba, amelyben nem léteznek semmiféle gondolati nézetek. Csupán akkor a legokosabb az ember, és láthat mindent tisztán a világban. Mert ha nem rendelkezel semmiféle nézettel, egy pillantással láthatsz mindent, egy pillantással tudhatod, milyen minden a világban, ez pontosan a bölcsesség. Ha egy sablonnal olvasol, te pontosan a sablonodban rejtőzöl, és a te sablonod nem igaz alapelv. Te azt hiszed, hogy sok tudást birtokolsz, és a megítélésre szolgáló kritériumaid helyesek, valójában azok nem helyesek. Még ha ezt így is mondom, nem fogod feltétlenül megérteni a véleményemet, vagy nem fogsz egyetérteni vele. De csupán akkor láthatod, milyen ez a könyv, ha valóban ragaszkodás nélkül olvasod a Zhuán Fálunt!

Miért létezik Kínában és az egész világon olyan sok ember, aki tanulja? Már egyedül Kínában létezik körülbelül 100 millió ember, aki tanulja, sokan közülük tudósok, csúcsértelmiségiek, társadalomtudósok, ideológusok, bölcsészetkutatók, sőt magas rangú hivatalnokok; olyan sok doktor, akadémikus, egyetemista és professzor létezik külföldön, aki tanulja, a gondolataikban ők nem intelligensek mindannyian? Különösképpen Kínának abban a társadalmában éltek meg már túl sokat az emberek, ők rendelkeztek az eszmékben való hittel, megélték a kulturális forradalmat, és tiszteltek is valakit, ők nagyon mély tanulságokat vontak le belőle. Ők mindent megéltek. Lehetséges-e egy ilyen ember számára, hogy vakon elhitessen vele valamit az ember⁈ De miért tudják hát tanulni a Fát? Miért olyan állhatatosak? Ez önmagában nem jelent már valamit? Mert én arra kérlek fel benneteket, hogy jó emberré váljatok; én arra kérlek fel benneteket, hogy még jobb emberré, rendkívüli emberré, egészséges emberré, még nemesebb emberré váljatok, sőt olyan emberré váljatok, aki eljuthat a beteljesüléshez. Nincs úgy, hogy én, Li Hongzhi pár szóval már elérhetem, hogy az emberek úgy kövessenek, mintha elveszítették volna az eszüket. Mindannyian tudják, hogy a Dáfánál ezt lazán szervezik meg, ha tanulni akarsz, akkor tanulsz; ha nem akarsz tanulni, akkor visszamehetsz oda, ahonnan jöttél, én sem törődök vele. Nem létezik semmiféle korlátozás és szervezési forma, egy fillért sem követelnek tőled. Miért gyűlnek itt össze mindannyian, és még csak elkergetni sem hagyják magukat? Nincsenek gondolataik? Nincs eszük? De miért nem tudják némely emberek elengedni azt a szívet, és valóban elolvasni egyszer ezt a könyvet, és megnézni egyszer, mit csinál itt Li Hongzhi? Miért létezik olyan sok ember a világon, aki olvassa ezt a könyvet? Ha elolvastad, talán fel tudod fogni, mit csinálok én itt.

Amikor akkoriban elkezdtem terjeszteni ezt a Fát, volt egy legnagyobb aggodalmam. Tudjátok, a mai emberi társadalomban egy vallás sem tudja elérni, hogy az emberek szíve és az emberiség erkölcse újra megemelkedjen. Ezt a vallásokban levő emberek saját maguk is tudják, ez egyáltalán nem áll a hatalmukban. Nem csak ez, most egy tan és egy alapelv sem létezik a világon, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy az emberiség erkölcse újra megemelkedjen, és újra nemes legyen; még kevésbé hagyhatják megemelkedni és eljutni a beteljesüléshez az embereket. Ilyesmi nem létezhet többé, még ha mindenhol is kutat az ember a világon. Ha viszont így van, akkor az emberek már egy rendkívül veszélyes helyzetben találhatók. Ha a Dáfá, amit ma terjesztek, nem válthatja meg az embereket, akkor az emberek többé nem válthatók meg, mivel a világegyetemben nem létezhet olyasmi, ami magasabb annál a Fánál, amelyik a világegyetemet teremtette. Ha az embereknek nincsenek többé őszinte gondolataik, és nem hagyják magukat megfékezni többé az erkölcstől, akkor minden rosszat meg mernek tenni, az istenségek viszont ezt nem engedik meg. Ti már kaptatok egypár információt a vallásokból vagy jóslatokból, vagy valamilyen prófétától vagy könyvekből, vagy elmesélve, hogy valamilyen nehézség adódna az emberiség számára. Gondoljátok csak át, ha az emberiség továbbra is így romlik, az nem veszélyes? Még ha egy istenség sem létezik, aki megbünteti az embereket, az emberek szintén késhegyig menően küzdenének egymás között. Valójában az emberek már azon vannak, hogy megsemmisítsék saját magukat; sőt egy békés állapotban semmisítik meg magukat; öntudatlanul semmisítik meg magukat. A tudomány által okozott szennyezés elpusztította a természetes környezetet, a jövőben a víz teljesen szennyezett lenne. Az emberiség tudománya sohasem tisztíthatja meg a vizet újra addig a fokig, amilyen egykor volt. Azoknak az élelmiszereknek a növekedését is, amiket eszel, műtrágyával gyorsítják fel. Gondoljátok csak át, ha ez így megy tovább, az emberek elfajulnak, a testforma és a kinézet elfajul. Ha az emberek embereket szeretnének klónozni, akkor az emberek valóban elkezdenék megsemmisíteni saját magukat, tömegesen klónoznának emberi bőrrel rendelkező földönkívülieket, akik emberi testet birtokolnak. A jövőbeli emberek ilyen emberként nőnének fel, ilyesmit sokszoroznának meg, míg végül minden embert kicserélnének.

Természetesen én világosan láthatok minden problémát a világban, az emberiség minden kérdését tisztázhatom. Most nem az emberi társadalom ilyen kérdései miatt jöttem terjeszteni a Fát. Avégett magyaráztam el mindezt, hogy a művelők valóban megkaphassák a Fát és megemelkedhessenek. Ez a célja ennek a dolognak, amit tenni szeretnék.

Az imént elmagyaráztam egy kérdést, most pedig egy konkrét dologról beszélek. Léteznek némelyek közöttünk, akik a művelésnél ragaszkodnak a ragaszkodáshoz, és nem akarják elengedni, úgyhogy a konfliktusok még markánsabbá váltak, és a vizsgák nagyobbak lettek a művelésüknél, úgyhogy nem tudnak többé túljutni a vizsgákon. A jelenlevők között már léteznek ilyen emberek. Így az ellenkezőjébe vált át, úgyhogy haragszik a Dáfára és még rám is. A többiek miért nem olyanok hát, mint te? Ez a több mint 100 millió ember mind ostoba? Miért nem gondolkodsz el azon, hogy mi okozta ezt? Némelyek tanulták a Dáfát; én azt mondtam neki, hogy nyitott és őszinte embernek kellene lennie, jó embernek, és semmi rosszat sem kellene tennie, ám csakúgy, mint mindig elmegy szerencsejátékot játszani. Ha pénzt veszített, haragszik a Dáfára. Mondtam én neked, hogy pénzért kellene játszanod? Éppen ellenkezőleg, azt mondtam neked, hogy nem kellene pénzért játszanod és ilyen rossz dolgot tenned.

Léteznek még olyan emberek, akik Dáfát művelnek, amikor hirtelen megsérülnek, haragszanak a Dáfára. Utánagondoltál-e te egyszer ennek? Én a Zhuán Fálunban is megneveztem egy ilyen példát: Létezik egy ember, aki tanulta a Dáfát. Egy nap hirtelen ágynak esett, egy agyvérzés tünetét mutatta, a fél teste nem tudott rendesen mozogni, és a fél agya megbénult. De másnap fel tudott állni és járni, egy héttel később már alapvetően nagyon jól felgyógyult. Aztán azt mondta a tanulóknak a gyakorlóhelyen: „A Fálun Dáfá gyakorlása miatt fél oldalamra megbénultam, már nem tudok tovább gyakorolni.” Gondoljátok csak át, ha nem gyakorolt volna Fálun Dáfát, a féloldali bénulása meggyógyulhatott volna olyan gyorsan? Mindannyian tudjátok, milyen a féloldali bénulás állapota, ő a Dáfára haragudott. Némelyeknek közülünk igazán el kellene gondolkodniuk ezen, ha te egy ilyen nehézségbe ütközöl, azt mondod, hogy a Tanár nem védett meg téged. Tudod te azt, hogy ha én nem védtelek volna meg, akkor nemcsak a végtagjaid és a tested sérülnek meg, hanem nagyon valószínűen az életednek árt³? Tudod te ezt? Már eddig a mértékig eltávolítottam és lecsökkentettem számodra, és te ellenkezőleg még fel is akarod róni a Dáfának. Ilyen tudatlanságban éppenséggel nagyon nehezen válthatók meg az emberek. Ő nem szeretné visszafizetni a tartozásait, amelyekkel a világegyetemben adósodott el. Azt szeretné, hogy egyáltalán ne legyenek nehézségei, és én viseljem el azokat számára, avégett hogy ez kényelmes maradjon. Ez művelés? Meg lehet így emelni a xinxingedet? Ha te ilyen problémákba ütközöl, és nem tudod őszinte gondolatokkal kezelni őket, hogyan tudod művelni magad? Hogyan akarod hát tovább járni az utat a jövőben? Már olyan sokat tettem meg számotokra, de te még felrovod ezt a Dáfának és nekem, sőt szidsz engem. Természetesen senkinek sem teszek szemrehányást, én csak a Fá-alapelveket magyarázom el nektek, egy alapelvet. Még ha szidsz is engem, nem fogok szemrehányást tenni neked, mivel az én szívem nincs a hétköznapi embereknél. Ha ti azt mondjátok, hogy én jó vagy rossz vagyok; ha istenségnek vagy embernek tekintetek engem, a szívem mozdulatlan marad, mert egy emberi szív sem ragadhat magával engem. Ha elérhetitek ezt az én állapotomat, akkor már nem vagytok messze távol a művelésen keresztüli beteljesüléstől.

Én ezt csak példaként vettem. A művelésnél őszintének kellene megtartanotok a szíveteket. Természetesen, ha azt mondom, hogy a szívedet őszintének kellene megtartanod, nem is fogod tudni feltétlenül őszintének megtartanod. Már meg tudod tartani őszintének, miután mondtam egy szót? Az egyetlen és legalapvetőbb dolog, ami rávihet téged arra, hogy őszinte gondolatokat hagyjál keletkezni, és felfelé műveld magad, az ez a Fá. Mi kerek 100 millió emberrel rendelkezünk, aki műveli magát, az nem lehetséges, hogy én ezt egyiknek a másik után elmagyarázzam, úgy, ahogyan ti ma itt ültök, ez lehetetlen. De én már nyilvánosan terjesztettem a Fát, még viselnem kell értetek a felelősséget. Avégett hogy valóban felfelé művelhessétek magatokat, egy módszert használtam, nevezetesen, mindent, amit adhatok nektek, és ami segíthet nektek, belepréseltem ebbe a Fába. Csak saját magadon múlik, hogy meg akarod-e kapni. Ezért mondtam nektek, ha ti nem láttok engem, akkor tekintsétek a Fát mesterként, tartsd a Fát a Mesternek.

Most beszélek még egy apró dologról. Némely tanulók a végletekbe mennek a művelésnél. Hirtelen felismert valamit: „Ó! Ez a dolog ragaszkodást okozhat nálam, nem akarom bírni többé és eltávolítom”; „Ó! Ez a munka ragaszkodást okozhat nálam, nem csinálom többé, ó, én kitérek mindenkinek az útjából⁴.” Gondoljátok csak át, ez művelés? Ez nem a végletekbe menés? Gyakran mondtam, hogy mi a hétköznapi emberek között műveljük magunkat, és lehetőleg a hétköznapi emberek formájának megfelelően kellene művelnünk magunkat. Ez nem csak egy egyszerű mondat, azt sem jelenti, hogyha te tovább végzed a munkádat, akkor már elérted ennek a szavamnak a kritériumát. Gondoljatok csak igazán utána, ez minden tekintetben megmutatkozik a műveléseteknél. Ha te nem tudod úgy művelni magad a hétköznapi emberek között, mint egy hétköznapi ember, akkor szabotálod az emberi társadalomnak ezt a formáját. Az emberi társadalom ugyan nem jó, de ezt is a kozmikus Dáfá teremtette az emberi szinten levő élet számára. Pontosan azért, mivel nem jó, lehetővé teheti az embereknek, hogy itt műveljék magukat. Vajon összeolvadsz-e az embereknek ezzel a rosszaságával, vagy kijutsz-e innen, mint a lótuszvirág, amelyik az iszapból nő ki, ámde viszont nagyon tiszta és szentséges. Semmi esetre se menj a végletekbe, semmi esetre se ismerd fel a Fát eltérülően! Ha a végletekbe mész, és nem akarod többé ezt vagy azt, vagy ha le akarsz mondani a munkádról, valójában te már egy másik ragaszkodás kellős közepén vagy. Félsz a ragaszkodástól, maga ez is már ragaszkodássá vált, nevezetesen, ez az a ragaszkodás, hogy te félsz a ragaszkodástól.

Ennyit ehhez, mert ezután még a tanulók beszámolói következnek a tapasztalataikról. Tudom, hogy a jelenlevők között létezik egypár újságíró, aki szintén egy távoli utat tett meg, hogy idejöjjön, én megértelek benneteket. Én, Li Hongzhi, nem a hétköznapi emberek között szeretnék híressé válni, én csak ezekért a tanítványaimért és tanulóimért, akik a Dáfában művelik magukat, szeretném viselni a felelősséget. Annak, hogy Ausztráliába jöttem, az a célja, hogy megválaszoljam a kérdéseiket, amelyekkel a művelésnél rendelkeznek, úgy, hogy megemelkedhessenek. De ti eljöttetek, én sem szeretném, hogy üres kézzel távozzatok. Korábban olyan elvárásom volt, hogy egy újságírót sem fogadok, ha nem olvasta végig a Zhuán Fálunt. Csupán akkor beszélgethetek veled, ha tudsz valamit rólunk. Mert az, amit én terjesztek, nagyon nagy, egyáltalán nem magyarázható el világosan pár szóval. Minden, amit te tudni akarsz, az emberi társadalom kérdései, nem szívesen szeretem megválaszolni azokat, mert most egyáltalán nem törődöm a hétköznapi emberek dolgaival, egyáltalán nem törődöm a társadalom dolgaival. De ti már eljöttetek, remélem, hogy ma itt ülhettek, és teljes nyugalomban meghallgathatjátok a tanulók beszámolóit, és két nap hosszán át követhetitek az egész Fá-konferenciát. Aztán majd fogadlak benneteket, és tehettek fel kérdéseket. A konferencia közben semmi esetre sem fogadok valakit, mert nagyon sok elintéznivalóm van. A konferenciánk célja az, hogy odajuttassa a tanulókat, hogy valóban megemelkedjenek, semmi esetre sem egy formalitás, és semmi esetre sem rendezték meg azért, hogy megmutassák az embereknek. (taps)

Jó, akkor a tanulók fogják tovább vezetni a konferenciát. Ennyit mára. Holnap délután átfogóan meg fogom válaszolni a kérdéseiteket, most én is meghallgatom a tanulók beszámolóit.

* * * * * *

Ide nyújthatjátok be a cédulákat. Ma délután főképpen a Fát fogom magyarázni nektek, és azokat a kérdéseket megválaszolni, amelyeket feltettetek. A művelés egy ideje után sok kérdésre már a könyvben megtalálhatjátok a választ. De némely kérdéseknél mindig azt hiszitek, hogy az a biztos, ha megkérdeztétek a Mestert, mindenkinek megvan ez a gondolata. Akkor teljesítem a kívánságotokat, megpróbálom lehetőleg megválaszolni a kérdéseiteket. Jó, most kezdjünk neki.

Kérdés: Egy embernél a művelése kezdete óta felmerülő nehézségeket mind elrendezték, vagy ez az emberkéz tényezőin múlik?

Mester: A művelésnél a művelési utat elrendezték, ha az ember nem ment át jól a vizsgán, akkor az az emberkéz tényezőin múlik. Mert a művelés nagyon bonyolult dolog. Az sem lehet, hogy minden dolog egyforma legyen, az sem lehet, hogy annak, ami nálad felmerül, nála is fel kell merülnie. Az sem lehetséges, hogy ugyanazt a dolgot ugyanúgy kezeljék, mert hát az ember a ködben műveli magát. Ha minden egyforma lenne, akkor a rejtély megoldódna. Akkor mindannyian tudnák, hogyan kellene cselekedniük: „Ó! A többiek így csinálták és jól csinálták, akkor én is úgy csinálom. Akkor ezt nem hívják többé művelésnek. Alapvetően a megpróbáltatásokat a saját karmád hozta létre; a karma, amelyik életről életre összegyűlt, akadályozza a műveléseteket, és akadályoz benneteket az eredethez való visszatérésnél és a megemelkedéseteknél, ez pontosan ennek a karmának a hatása. Én eltávolítottam ebből egy részt, és egy részt rád hagyok, hogy saját magad távolítsd el. Mert ebben a világegyetemben létezik egy alapelv, nevezetesen, ha valaki tartozik, azt vissza is fizeti. Ha rosszat tett, a karma össze fog gyűlni, mindegy, hogy melyik életből van, aztán visszafizeti a következő életben vagy a mostani élet valamelyik időszakában. Ezért pontosan ezek a dolgok azok, amik itt hatnak, én megpróbáltatásoknak nevezem ezeket. Tulajdonképpen a hétköznapi embereknek is megvannak ezek. Ha a hétköznapi emberek egy szenvedő állapotban találhatók, az életükben előforduló betegségek vagy nehézségek tulajdonképpen szintén az ő megpróbáltatásaik. A gyakorlók számára ez csak úgy van, hogy én felosztom őket a művelésetek különböző szintjeire, és a xinxingetek megemelésére használom őket a vizsgákon való átjutás és a művelés közben, ilyen szerepet játszanak. És a hétköznapi emberek csak azért egyenlítik ki a karmát, hogy visszafizessék a karmát, ezért ez nem is tartalmazza a művelés tényezőit, azonkívül a hétköznapi embereknek pontosan olyan sok karmát kell visszafizetniük, amennyivel rendelkeznek. Itt nálunk karmát távolítanak el, mivel az ember művelni akarja magát, mert ha a nehézségek túl nagyok, egyáltalán nem tudod többé művelni magad. Természetesen létezik egy előfeltétel, ti már tudjátok ezt, ebben a Fában ezt már nagyon világosan elmagyaráztam, többé nem szeretném megismételni.

Kérdés: Ha az ember egyedül tanulja a Fát, a tempó más, mint amikor egy csoportban tanulja, számít ez valamit?

Mester: Az egyedüli Fá-tanulásnál, ha te állhatatosan és szilárdan tovább tudod művelni magad, az szintén nagyszerű. De tudjátok, az nem lehetséges, hogy nagyon szorgalmasan tanuld a Fát otthon, az sem lehetséges, hogy ne legyen kapcsolatod az emberi társadalommal. A mai emberi társadalomban az emberek már mindent megtesznek, amit akarnak, ez olyan társadalom, amelyben az emberek minden lehetséges rossz dolgot meg mernek tenni, nevezetesen már nem léteznek semmiféle erkölcsi szabályok és semmiféle erkölcsi korlátok, ilyen a mai emberiség. Akkor azok az emberek, akikkel kapcsolatba kerülsz a társadalomban, mind ilyen emberek a hétköznapi emberek társadalmában. Amit mesélnek, mondanak, gondolnak és tesznek, az mind az, amit a mai emberiség tesz. Ha te saját magad műveled magad, és nincs jó környezeted, és csak ilyen környezettel kerülsz érintkezésbe, akkor alapvetően az ilyen környezet befolyása alatt állsz, nagyon nehéz számodra a megemelkedés. Azt mondtam, hogy sok tanuló jónak tartotta saját magát, mielőtt művelte magát; ők jó embernek tartották saját magukat. Miután nekifogtak, hogy valóban műveljék magukat, észrevették, hogy egyáltalán nem ez az eset áll fenn. Ő jónak tartja saját magát, mivel a mai emberiséggel hasonlította össze saját magát, amelyik már nem jó, nem a világegyetem tulajdonságaival hasonlította össze saját magát, vagy az abban az időben élt emberekkel, amikor az emberi erkölcs a legjobb volt.

Amikor együtt végzitek a gyakorlatokat, amit mondotok, gondoltok és tesztek, az jóságos gondolatokból van. Amikor tesztek valamit, ti mindannyian lehetőleg tekintettel tudtok lenni másokra, ez egy nagyon tiszta környezet és egy harmonikus tiszta föld. Egy ilyen környezetben művelőként egy ilyen könyörületes erőnek a befolyása alatt vagyunk, ez biztosan így van. Ezért szántszándékkal mondtam nektek, hogy közösen kellene végeznetek a gyakorlatokat. Mindazok az emberek, akikkel kapcsolatba kerültök ebben a környezetben, jó emberek, amit ők mondanak és tesznek, és ahogyan viselkednek, az éppenséggel más, mint az emberi társadalomban élő embereké. Ezért nem szabad elveszíteni ezt a környezetet. De szintén léteznek némely területek, ahol nincs olyan sok ember, aki Dáfát tanul, akkor hát tanulja egyedül vagy kettesben az ember, neki nincs olyan jó környezete, ebben az esetben aztán csak rajta múlik. Valóban léteznek ilyen tanulók, akik csendesen tanulnak egyedül, és csendesen művelik magukat, sőt ők nagyon szorgalmasak, valóban nagyszerű! Itt én azt mondtam, hogy az a környezet, amelyben közösen művelitek magatokat, nélkülözhetetlen és nagyon jó, nem kellene elveszítenetek ezt a környezetet, ebben a környezetben meg is acélozzák az embereket.

Kérdés: A tanulókkal való tapasztalatcserénél úgy találom, hogy a férfi gyakorlók több hangsúlyt fektetnek arra, hogy racionálisan ismerjék fel a Dáfát, és a női tanulók több hangsúlyt fektetnek arra, hogy érzékileg ismerjék fel a Dáfát. Ha ez egy általános jelenség, hogyan lehet megtanulni egymástól a tapasztalatokat, hogy gyorsabban emelkedjünk?

Mester: Itt viszont nem értek egyet. Azok a tanulók, akik jól megértették a Fát, mindannyian racionálisan tudják felismerni a Fát; csak azok fogják a Fát könnyen érzékileg megérteni, akik keveset olvasták a Fát, nevezetesen azok, akik nem szorgalmasak, vagy azok, akik éppen elkezdték tanulni. Ebben a tekintetben nem létezik különbség férfi és nő között. A mai időben a nők is nagyon rendkívüliek, mélyenszántó gondolataik vannak, és képességekkel is rendelkeznek. Ezt nem lehet így megnézni. Azonkívül a női tanítványok velük született alapját és képességét nem lehet megkülönböztetni az emberi kinézetükön keresztül.

Kérdés: Hogyan értendő a kétszeres művelés a világi Fában?

Mester: Ez azoknak a megjelenéseknek az egyike, amelyet a tanulók különböző helyzetei határoznak meg, hogy hogyan kellene művelniük magukat, ez lehet nyolcszoros vagy tízszeres is. Mert ha neked csak az arhát szintjén kellene eljutnod a beteljesüléshez, akkor ez azt is jelenti, hogy már elegendő, ha egyszer műveled magad a világi Fában. Ha még magasabb szintekre műveli magát az ember, akkor a művelésnél ismételten és folyamatosan kell művelnie magát. Némelyek valamivel érzékenyebbek, némelyeknél ez talán valamivel világosabb, és valamivel többet tudnak.

Kérdés: A Fá-tanulás közben az embernek tisztában kellene lennie a Fá-alapelvekkel, de ne jusson a tudásszomj ragaszkodásába, hogyan lehet ezt helyesen mérlegelni?

Mester: Ha te a Fá szemszögéből ismerted fel a művelés értelmét, már tisztában leszel ezzel. Csak ha többet olvas az ember, akkor ismerheti fel a Fát a Fá szemszögéből. Ez a mi Dáfánk minden rejtélyt megoldhat, minden emberszívet helyreigazíthat, ameddig te a Dáfá-könyveket olvasod, már meg lehet oldani. Mihelyt az az érzésetek, hogy sok probléma számára nem létezik megoldás, az valójában úgy van, hogy te saját magad egy megoldást sem akarsz. Mert ha olvasod a könyvet és tanulod a Fát, minden problémát meg lehet oldani. Mindannyian tudjátok, most hivatalosan elismerik, hogy 100 millióan vagyunk. Ha mindenki kérdéseket tenne fel nekem, és velem válaszoltatná meg azokat, erre egyáltalán nem létezne esély. Az ausztráliai gyakorlók, akik jelen vannak itt, még láthatnak engem, a Kínában élő gyakorlók egyáltalán nem láthatnak engem. Tulajdonképpen gyakran vagyok a szárazföldi Kínában, ők nem láthatnak engem, mert nekem nem szabad látnom őket. Ha egy helyen a gyakorlók megtudták volna, hogy hol vagyok, akkor a tanulók az egész országban megtudnák ezt, akkor mindannyian jönnének, hogy meglátogassanak. Ez a társadalom Kínában más, mint a többi társadalom, az emberek nem értenek meg bennünket, ez károkat okozhatna a Dáfának, ezért nem találkozhatok veletek. E körülmény alatt viszont én szeretném viselni a felelősséget érted. Hogyan viselem hát a felelősséget? Tegnap azt mondtam még: én mindent belepréseltem ebbe a Fába, amit adhatok nektek, ameddig te olvasod a könyvet, mindent megkaphatsz. Némely tanulók már több mint 200 alkalommal elolvasták a Zhuán Fálunt, ők még mindig olvassák. Minden alkalommal, amikor olvassák, ez más, mivel ez a művelésre való könyv, és különböző szintek tartalmával rendelkezik. Azok a kérdések, amelyek az első alkalommal való olvasásnál merültek fel, megoldódnak, amikor a második alkalommal olvasod, így tisztában vagy velük. De miután elolvastad a második alkalommal, megint új kérdéseid lesznek, ha aztán a harmadik alkalommal olvasod, ugyanúgy megoldódnak. Ha te ezen a módon szakadatlanul műveled magad, és tovább olvasod, akkor folyamatosan jutsz szorgalmasan előre. Ehhez jönnek még a Dáfá gyakorlatai segédeszközként, akkor te már az emelkedésnél vagy. Némelyek gyakran kérdeznek engem: „Tanár, eljuthatok a beteljesüléshez?” Akkor szeretnélek megkérdezni: „Tudsz-e úgy cselekedni, ahogyan éppen most mondtam?” Tulajdonképpen saját magát kellene megkérdeznie az embernek, hogy eljuthat-e a beteljesüléshez.

Kérdés: Ha az ember nagyon magas szintre művelte magát, a test minden sejtjét nagyenergiájú anyagok helyettesítik, akkor nem megy végbe többé anyagcsere, ez azt jelenti, hogy aztán nem szükséges többé enni és inni?

Mester: De akkor úgy kell lennie, hogy az egész emberi test már teljesen átalakult nagyenergiájú anyagokká, akkor lehet ezt elérni. Ha a test felszíne még nem érte el ezt, akkor nem megy. Ti mindannyian tudjátok, hogy a qigong-gyakorlásnál qit lehet gyűjteni és leadni. Ha az ember valóban magas szintre műveli magát, akkor ez nem qi többé, nem lett qi, egyfajta magas szintű energia fog létezni, én ezt gongnak nevezem. Alapvetően esszenciális anyagok, amelyek még mikroszkopikusabbak. Ilyen esszenciális anyagok raktározódnak el a testedben, a tested mindegyik sejtjébe ilyen nagyenergiájú anyagok raktározódnak el. A még mikroszkopikusabb anyagoknak természetesen megvan a hatásuk. Idővel egyre több ilyen nagyenergiájú anyag lesz, és egyre telítettebbé válik, akkor nem hasonultatja a testedben levő sejteket? Ha minden sejtedet ilyen nagyenergiájú anyagok hasonultatják, akkor a tested még ugyanolyan, mint egy hétköznapi emberé? Egy ilyen test akkor más dimenziókból összegyűjtött nagyenergiájú anyagokból áll, létezik-e még akkor olyan anyagcsere, mint a hétköznapi embereknél? Nem létezik többé. Akkor elboldogulhatsz evés és ivás nélkül, ez viszont nem jelenti azt, hogy te nem ehetsz vagy ihatsz. Amikre valóban szükséged van, azok nem az ebben a mi dimenziónkban levő dolgok. Ha emberi dolgokat adnak neked, már nem szereted enni azokat. Mihelyt látod azokat, rosszul leszel. Amikre szükséged van, azok más magas szintű dimenziókból való anyagok.

Kérdés: Minden guangzhoui⁵ gyakorló Önre gondol! Minden guangzhoui gyakorló üdvözli Önt!

Mester: Köszönöm mindnyájatoknak! (taps)

Kérdés: Az ausztráliai gyakorlók általánosságban alacsony szinten vannak?

Mester: Én nem mondtam ilyesmit. A művelés tőled saját magadtól függ. Tulajdonképpen most ti mindannyian nem tudhatjátok, hogy melyik szintre műveltétek már magatokat. Mihelyt tudjátok ezt, nagyon erős ragaszkodással fogtok rendelkezni, ez olyan akadállyá válik, amelyik a művelésetek útjában áll. Ezért, ha nem tudjátok ezt, nincs is meg ez a ragaszkodásotok.

Kérdés: A „Esszenciális dolgok további előrelépésekhez Ⅰ”⁶ című gyűjteményben a Mester megemlítette, hogy a művelés komoly⁷, ez nem olyasmi, mint az általános önvizsgálat és megbánás a hétköznapi embereknél. Nekem az az érzésem, hogy én az önvizsgálat és megbánás szakaszában tartózkodom, és egyre nem tudok átjutni. Azt kérdezem, mi a különbség a befelé keresés és az önvizsgálat között?

Mester: A művelésen keresztüli megemelkedést nem lehet egy sorba helyezni az önvizsgálattal és megbánással. De ha te meg tudod vizsgálni saját magadat, és meg tudod bánni, önmagában ez is a művelés egy szemlélete, ilyen az összefüggés.

Tudjátok, hogy én gyakran mondtam, a kereszténységben és a katolicizmusban ugyan nem beszélnek a művelésről, ám ez is művelés. Jézus és Jehova csak a kulturális különbség miatt nem beszélt a két kifejezésről – művelés és gyakorlás –, mert az ő kultúrájukban nem léteznek ilyen fogalmak, a gondolkodásmód is más. Akkor gondoljátok csak át, ők a művelésnél vannak? Ha valaki templomba megy, nagyon ájtatos szíve van az Urával szemben, meggyónja Jézus előtt, hol csinált valamit hibásan vagy nem jól, a jövőben jobban fogja csinálni, aztán a jövőben jobban fog viselkedni. Ha aztán újra hibákat fedezett fel, újra meggyónja, és még magasabb kritériumok szerint cselekszik. Gondoljátok csak át, hiszen a művelésnél alapvetően egy ember szívét művelik, ez akkor nem a szív művelése? A végén egyre jobbá válik, és egyre jobban cselekszik, nem érte el akkor azokat a kritériumokat, amelyeket a mennyországa megkövetel? Ez nem beteljesülés? Csak a kulturális különbség miatt nem beszélnek a gongról, nem magyarázzák el olyan kiadósan, mint a keleti kultúrában, ezért némely fogalmak valamivel egyszerűbbek, a követelmények is valamivel egyszerűbbek, csak a hitről beszélnek, nevezetesen az Istenben való szilárd hitről.

Kérdés: Létezik egy gyakorló, aki éppen az élet és halál vizsgáját éli meg, viszont nincs tiszta⁸ állapotban, hogyan kellene viselkedniük a művelőtársainak?

Mester: „Létezik egy gyakorló, aki éppen az élet és halál vizsgájánál van”, ez a megfogalmazás nem egészen helyes; még csak tiszta állapotban sincs, akkor nem lehet azt mondani, hogy műveli magát. Valójában ő nem szorgalmas, az érzéki megértések és az emberi érzelem szerint gyakorol, nem igazán értette meg a Fát racionálisan, és nem művelte magát szorgalmasan és szilárdan, ami nem igazi művelés. Tudjátok, a művelés komoly, egy ilyen embert nem ismerhetek el művelőként. Semmi sem létezik a világon, ami komolyabb, mint a művelés dolga. Egy karmával teli ember, akinek az agyát piszkos gondolatokkal töltötték tele, egy nagy megvilágosulttá akar válni és eljutni a beteljesüléshez, milyen komoly ez a dolog? Milyen nagyszerű egy művelőnek az a folyamata, amelynél minden emberi dolgot elenged! Megy az akkor, hogy ti ne tudjátok komolyan kezelni ezt a dolgot⁈ Megy az, hogy ne tudjatok jól átjutni minden vizsgán⁈ Eljuthat egyvalaki a beteljesüléshez, ha közömbös marad, néha hisz, és néha nem hisz, néha műveli magát, és néha nem, és nem visel felelősséget saját magáért⁈ Ez így van? Az nem megy, ha az ember nem a Dáfá xinxing-követelménye szerint cselekszik. A hétköznapi emberek éppenséggel betegek lehetnek, születés, öregedés, betegeskedés és meghalás a hétköznapi emberek törvényszerűségei.

Kérdés: Hogyan maradhat egyetemistaként szorgalmas az ember a művelésnél? Léteznek olyan gyakorlók, akik úgy vélik, hogy nem szükséges tovább tanulni, hanem dolgozni kellene menni, talán ezáltal jobb környezete van az embernek a művelésre.

Mester: Én azt mondom, ez viszont teljesen hibás. Meg tudom érteni, hogy meg fogja indítani az embert⁹, ha látta az igaz alapelveket. Kiváltképpen azért, mivel ma a nyilvánosság előtt terjesztettem a Dáfát, és olyan sok mennyei titkot mondtam ki. Ha az ember éppen megkapta a Fát, fel fogja izgatni magát, könnyen odajut, hogy nem kezeli helyesen a viszonyt a művelők és a hétköznapi emberek között. Lehetőleg az emberi társadalom formájának megfelelően kellene művelnie magát, ez viszont nem csak egy egyszerű szó, ez bizony a Fá! Minden szempontot összeköt. Én tudom, hogy a jövőben még több ember fog létezni az egész világon, aki a Dáfát tanulja, néhány milliárd ember fog létezni, aki tanulja. Amikor elkezdtem terjeszteni ezt a Fát, már tudtam, hogyan néznek ki a következmények. Olyan sok ember fog jönni és fogja tanulni, ha senki nem dolgozna többé, és nem menne többé az iskolába, mehetne az? Ezért már gondoltam erre a lépésre, még mielőtt terjesztettem ezt a Fát. Az nagyon fontos kérdés, hogy az ember hogyan hagyja művelődni az embereket az emberi társadalomban. Ezért a munkád, a vállalkozásod, a tanulmányod, mindez nem fogja befolyásolni a művelésedet. Neked tovább kellene dolgoznod vagy tanulnod. A munkád vagy a tanulmányod semmi esetre sem művelés, de művelőként a megemelkedett xinxinged meg fog mutatkozni a munkádnál és a tanulmányodnál, ilyen a kapcsolat. Ezért az emberek azt fogják mondani, hogy Dáfá-tanulóként valóban jó ember vagy, mindegy, hogy hol tartózkodsz, ez az az állapot, amelyben az ember lehetőleg az emberi társadalom formájának megfelelően műveli magát. Ha ezt nem érted el, az azt jelenti, hogy nem az én szavaim szerint és nem a Mester követelménye szerint cselekedtél. Ha még csak meg sem hallgatod, amit mondtam, miért nevezel még Mesternek? Én nem foglak rossz útra vezetni benneteket. Ha már a nyilvánosság előtt terjesztettem ezt a Fát, kell viselnem érte a felelősséget. Valójában én még jobban becsüllek benneteket, mint ti saját magatokat, mivel ti együtt léteztek a Mesterrel, ti vagytok a jövőbeli legnagyszerűbb istenségek, a példakép az új világegyetemben és az emberiség reménye a jövőben. Semmi esetre sem kell föladnotok a hétköznapi emberek dolgait, mihelyt a Fát tanuljátok. Ha te nem csinálod azt, amit a Dáfá nem enged meg, akkor az azt jelenti, hogy neked jó megvilágosodási képességed van. Ha viszont te nem végzed többé a hétköznapi emberek normál munkáját, akkor ez probléma, ez az örömérzet okozta ragaszkodásból fakad.

Kérdés: A leshani kis gyakorlók üdvözlik a Mestert! A pekingi Dáfá-tanulók nagyrabecsülésüket fejezik ki a Mesternek! A dalian-i gyakorlók üdvözlik a Mestert!

Mester: Köszönöm mindnyájatoknak! (taps)

Kérdés: Ön a Zhuán Fálun 8. fejezetében az „Aki gyakorol, az kap gongot”¹⁰ cím alatt azt mondta: „A tested minden információjánál, minden intelligens lényénél, a sejtjeidnél nő a gong”¹¹, mire gondolt ezekkel az információkkal és intelligens lényekkel?

Mester: A sejtjeid mindegyike felveszi a te saját alakodat, a mikroszkopikusig és még mikroszkopikusabbig. Ezt a kérdést nem csak a Fá szempontjából magyarázom el, manapság az emberiség is felismerte ezt. Amikor a tudósok kisállatok szövetmintáit vizsgálták, és az eredményt számítógépre vitték át, felfedezték, hogy a képernyőn megmutatkozó sejtek ugyanazzal az alakkal rendelkeztek, mint ezek a kisállatok, pontosan ugyanazzal. De felszínesen nézve ez egy sejt. Ez azt jelenti, hogy miközben a gyakorlatokat végzed, minden megváltozik a testedben, ők akkor nem intelligens lények? Bizonyosan azok. Azonkívül mindannak, amit kiműveltél, élete van, bezárólag a gongoddal és a gongod mindegyik részecskéjével, a különböző Fá-eszközökkel, a gongnengekkel és az isteni képességekkel. Nem csak ez, ha egy ember el fog jutni a beteljesüléshez, meglehetősen tartalmas dolgokkal kell rendelkeznie, úgy válhat csupán egy nagy megvilágosulttá. Ezért ők mind élők, és élettel és képességekkel rendelkeznek, ilyen a jelentése.

Kérdés: Az ikreket két fő-ősszellem újraszületése hozta létre?

Mester: Természetesen. Semmi esetre sem lehet, hogy egy szellem részekre osztódjon szét.

Kérdés: Afrika némely területein az a rendszer érvényes, hogy egy férfi több nőt vehet feleségül, lehet terjeszteni nekik a Fát?

Mester: Igen, mindenki tanulhatja. A különböző társadalmi rendszerek miatt az embereknek különböző megértéseik vannak az erkölcs, értelem és nézetek számára, így nagyon nagy különbségek léteznek, ennek mind nincs befolyása a művelésre. Mindegyik ember művelheti magát mindegyik környezetben, minden társadalmi rétegben. Csak azon múlik, hogy műveli-e magát.

Kérdés: A mi emberi testünk ebben a dimenzióban csak egy részecske a világegyetem óriási testében. De a részecskék különböző nagyságúak, különböző dimenziókat képeznek, így mindegyik dimenzióban létrejön egy tested, de ez a dimenzió nem tartozik egyedül hozzád, hanem a világegyetem egy része.

Mester: Igenis! Ez a megértés helyes. Ámbár te egy egyedi élőlény vagy, te még egy részecske vagy az egész világegyetemben, egy része az egész életnek. Ahogyan az előbb mondtam, te egy egyedi élőlény vagy, azt is lehet mondani, az egész élet ezen a szinten. A testedben mindegyik sejt egy független részecske formájával rendelkezik, amelyik a te alakoddal rendelkezik, ő is az egész test egy része.

Kérdés: A Mester azt mondta, hogy Kína ősi koraiban a társadalom állapota és az emberek jobbak voltak, mint a maiak. De hogyan kellene megérteni az ősi Kína történetét? Az úgy van, mint ahogyan Konfuciusz mondta, hogy az ősi társadalom a Hadakozó fejedelemségek¹² előtt, nevezetesen a Három király és öt császár¹³ idejében, jó volt?

Mester: A régi korokban a társadalmak mind jobbak voltak, mint a modern társadalom, mindegy, hogy melyik korszakban. Ez egy embereknek emberekkel való összehasonlítása, valójában az embereknek ez a dimenziója nagyon rossz. A világegyetem bármelyik olyan dimenziójából nézve, amelyik magasabb, mint az emberi szint, itt az embereknél ez nem jó, ez a legpiszkosabb, innen lehet a legkevésbé is látni a világegyetem igaz arculatát. Ez már amúgy is rossz, így a mai emberek még rosszabbak, mivel a mai emberek nézetei fordítottak. Ezzel nem arra gondolok, hogy az emberek más dimenziókhoz képest ellentétesek, ezt a menny határozza meg. Úgy vélem, a korábbi emberekhez képest a mai emberek fordított nézetekkel rendelkeznek, a jó és a rossz ráadásul megfordul. Emiatt egy mai ember már nem tudja többé, hogy valami rosszat tesz, amikor éppen rosszat tesz, azt hiszi, hogy valami jót tesz. Ha te azt mondod, hogy csak nyereséget hajszol, akkor ő azt mondja, hogy ez egy képesség. Léteznek emberek, akiket megloptak, ők nem azt mondják, hogy a tolvaj rossz, hanem azt mondja, hogy ő saját maga nem vigyázott. Az nincs úgy, hogy a nézeteket elferdítették? A modern emberek azt mondják, hogy a régi korok nem voltak jók, ez tulajdonképpen onnan jön, hogy a modern emberek a mai rosszabbá vált nézetekkel ítélik meg a régi korok embereit. Nézz csak meg sok hongkongi filmet, az azt mutatja, hogyan öltek és ütlegeltek az emberek a régi korokban, az csak műalkotás és művészi túlzás. Az ezernyi évek hosszú történelmében az ilyen dolgoknak nem volt jelentősége. Mindannyian tudják, hogy a művészet jobban túloz, mint ahogyan az valóban van az életben.

Korábban azt mondták az emberek, ha valakit meg akar ütni az ember, nem kellene az arcába ütnie. Ez a mondat nagyon egyszerűnek hangzik, még a harc közben is tudott uralkodni magán az ember, úgy, hogy ne tegyen meg mindent, amit akar. De manapság, ha az ember megüt valakit, kimondottan az arcába üt. Az ember gonosz, alattomos és rosszindulatú, és nem fékezi magát, az emberek másmilyenek lettek. Természetesen, miért léteztek hát háborúk a régi korokban? Én mondom neked, ezt a menny határozta meg. Mert a kozmikus alapelvek pontosan azt rögzítették le az ember e dimenziója számára, hogy a világot katonai erővel kell meghódítani, a győztesnek kell kormányoznia az országot, és az erősebb hős lesz. Magasabb dimenziók szempontjából nézve mindezek a dolgok nem jók, de az emberek fordított alapelveiben ezek megfelelnek az embereknek, és a kozmikus alapelvekhez képest fordítottak. Évek ezrei óta játszanak szerepet az emberiség társadalmában. Ha az embereknek sok karmájuk van, akkor a karmát el kell távolítani. Emiatt létezhetnek katasztrófák, szerencsétlenség és háború.

Kérdés: Ha a Zhuán Fálunt olvassa az ember, vagy az Ön más helyeken való Fá-magyarázatát hallgatja, feltétlenül meg kell érteni azokat a kifejezéseket és fogalmakat, amiket nem értett meg, mint például „természetes úton és módon” és „elkerülhetetlen”¹⁴?

Mester: A felszínes kifejezéseknél normális módon az ugyanaz, mint ahogyan megérti őket az ember. Nem kell ilyen szőrszálhasogatásba belemenni. Semmi esetre sem kellene szőrszálhasogatásba belemennetek, olvassátok egyszerűen tovább. De az embernek tudnia kell, hogy a Fát olvassa, és mit olvas. A Fá tartalma nem mutatkozik meg a felszínen. Ha te ebből a mondatból valami mást vagy valami magasabbat ismertél fel, akkor az a Fá-alapelvek tartalmának a megnyilvánulása, a Fá megmutatkozott.

Kérdés: Akupunktúrás orvosként a tűk beszúrásánál meg kell érinteni a páciens bőrét; a szívókezelésnél¹⁵ is sok piszkos dolgot szívnak ki a páciens bőréből. Ennél a két terápiánál a karmát át lehet vinni, szabad egy művelőnek továbbra is ilyen foglalkozást gyakorolnia?

Mester: Ne legyetek olyan túl óvatosak, mert a társadalomban létező minden tevékenységnél ti hétköznapi emberekkel kerültök érintkezésbe. Például te le akarsz ülni egy székre, ahol éppen ült valaki, ráülsz-e arra, vagy sem? Megérinted-e azokat a tárgyakat, amiket mások megérintettek, vagy sem? Az ilyen közvetett érintkezés is érintkezés. Ez a társadalom éppenséggel piszkos, ez mármost így van. Egy művelőnek nem kellene félnie ettől vagy attól, úgy, hogy egy másfajta ragaszkodás keletkezzen, nevezetesen az a ragaszkodás, hogy fél ettől vagy attól. Műveld magad nyíltan és őszintén, amit a tested kisugároz, az az ortodox Fá fénye. A Dáfá-tanítványok közül sokan foglalkoznak tudományos kutatásokkal. A baktériumokkal való kísérletnél felfedezték, hogy a baktériumok mind elpusztultak annak a helynek a közelében, amelyet megérintett a kezük. Már nagyon sok ilyen példa létezik, ez azt jelenti, hogy Dáfá-tanulóként már amúgy is megvan a képességed, hogy baktériumokat ölj. Mivel te nem a qigong módszerével gyógyítasz, hanem a hétköznapi emberek gyógymódszerével, az nem tesz semmit. Még ha érintkezésbe is kerülsz egy picike karmával, az csak egészen kevés, annak nincs befolyása. Ha qigonggal gyógyítasz, akkor az más, az nyilvánvalóan egy csere másokkal, te elfogadod a betegségeket, és valami jót adsz másoknak. Emiatt mondom én, hogy a hamis qigong-mesterek tulajdonképpen azon vannak, hogy saját maguknak ártsanak, mert nem művelték magukat, csak pénzt akarnak keresni ezzel, ők halálosan ártanak saját maguknak. A pénz miatt az emberek mindent meg mernek tenni, ők még csak azt sem tudják, hogy saját maguknak ártanak.

Kérdés: Én már két éve művelem magam, és szilárdan hiszek a Dáfában, bizonyos megértéseim is vannak, de a csoportos tapasztalatcserénél nem tudom, mit kellene mondanom. A szívemben tudom, de nem tudom kimondani, így nem is szeretném többé elmondani. Ez azon múlik, hogy már születésemtől fogva gyenge kifejezőképességgel rendelkezem, vagy azért van, mert nem értettem meg eléggé a Fát?

Mester: Ez nem múlik feltétlenül a Fá megértésén, mindenki más állapottal rendelkezik a művelésnél.

Kérdés: Mi a különbség azok között, akik korábban kezdték el művelni magukat, és azok között, akik később kezdték el?

Mester: Nem létezik különbség. Én nem mondtam, hogyan van azoknál, akik korábban kezdték el, vagy hogyan van azoknál, akik később kezdték el. A Dáfá még azon van, hogy terjesszék, mihelyt megkaptad, akkor műveled magad. Ha nem érhetnéd el, hogy beteljesülj, akkor nem hagynának téged művelődni. Az, hogy milyen magas a szint, nem azon múlik, hogy korábban vagy későbben jutott be az ember, hanem a saját művelésén múlik.

Kérdés: A meditációnál azt veszem észre, hogy a fejem akaratlanul folyamatosan ide-oda mozog és forog, úgyhogy a meditációnál nem juthatok nyugalomba. Ez ráadásul nyugtalanságot okozott a szívemben, mi a baj?

Mester: Két eset létezik. Egyik eset az új tanulóknál van, akik még nem váltak igazi művelőkké. Talán korábban valami mást tanultál, vagy korábban felajánlottál valamit a családban, vagy imádtál valamit, de az sem kizárt, hogy valami rosszat tettél a hétköznapi emberek között, és azáltal előidéztél valamit. A gyakorlásnál aztán, ha te valóban állhatatosan műveled a Dáfát, el fogom távolítani azt. Létezik még egy eset, nevezetesen, ha valaki műveli magát, a teste a kezdeti szakaszban található, és korábban valamelyik testrésze beteg volt, akkor könnyen meglehet, hogy ez az ilyen karma eltávolításának a reakciója. Ez a két ok létezhet. De lehetőleg ne hagyd magad ettől a mozgástól magával ragadni. Ha valóban nehezen ellenőrizheted magad, akkor gyakorolj nyitott szemmel. Miért nem mozogsz most? Akkor maradj a gyakorlat során a mostani állapotban, amíg nem mozog többé, csupán azután hunyd be a szemed. Ha a művelőknél fel van nyitva a nagy égi kör, szintén ingadozni fognak.

Kérdés: Minden gyakorló az USA-beli Pittsburgh-ből köszönti a Mestert!

Mester: Köszönöm nektek! (taps)

Kérdés: Ha egy felnőtt a meditációs gyakorlatot végzi, az rendben van, ha a gyermek mellette alszik? Ebben az esetben milyen befolyása van ennek a gyermek fő-ősszellemére és mellék-ősszellemére?

Mester: Te arra gondolsz, hogy a gyermek kaphat-e gongot, de nem akarod ezt közvetlenül kimondani, mivel ragaszkodás rejlik mögötte. Nem megmondtam, hogy az egész család hasznára válik, ha egy ember műveli magát? Legalábbis az energiamező, amit hordozol, minden családtagod számára előnyös, mivel te egy ortodox Fá szerint műveled magad, az együttérző és harmonikus erő, amit hordozol, minden helytelen állapotot kijavíthat.

Kérdés: Némelyek azt mondják, ha az ember egy bizonyos szintre művelte magát, és gyakran mesél másoknak a korábbi művelési folyamatáról vagy a karma-eltávolítás tapasztalatáról, akkor újra az akkori szintre fog esni.

Mester: Hogyan lehetne hát ez⁈ Művelőként az ember mesél a művelési folyamatáról, avégett hogy saját maga vagy más Dáfá-tanítványok jobban átjuthassanak ugyanazokon a vizsgákon, ennek semmiféle befolyása sem lehet a szintre. Ha ennél érvényesülési vágya van az embernek, akkor az valami más, meglehet, hogy némely tanulók nem szívesen hallgatják, ha elmeséli azt.

Kérdés: Tegnap Ön azt mondta, hogy az anyag és a szellem egy. Mi köze ennek a Fá-tanulásunkhoz?

Mester: Aki ezt a cédulát benyújtotta, az még nem tanulta, még nem értette meg azt a Fát, amit elmagyaráztam, én a te kérdésedet is megválaszolhatom. Mert itt művelésről van szó, ahogyan éppen most te is világosan hallottad. A művelésnél egy ember testét meg lehet változtatni. Mindezek a változások egy művelő xinxingjének és gondolatainak a megemelkedésén keresztül történnek a művelése közben. Normális módon azt hiszik, hogy a xinxing a szellem kategóriájába tartozik, és hogy a szellemnek és az anyagnak semmi közük egymáshoz. Szintén léteznek némelyek, akik azt gondolják, mi köze hát a szellemnek ahhoz a gonghoz, amelyet gyakorolnak? Hiszen mi csak a gongot gyakoroljuk, minek magyaráznak el ilyen alapelveket? Ez az alapvető oka annak, hogy sok embernél a gyakorlás ellenére sem nő a gong. Ha megértetik veled az alapelveket, az ahhoz vezethet, hogy a gondolataid és a szinted megemelkednek, még magasabb alapelveket fogsz megérteni, ez éppen az a gondolati látókör, amelyik szerint megemelkedtél, és a gondolati látóköröd helyzete. Csupán akkor növekedhet felfelé a gongod, ha elérted ezt a kritériumot, ilyen az alapelv. Ha nem érted meg azt az alapelvet, még akkor sem növekedhet a gongod, ha minden nap reggeltől estig is végzed a gyakorlatokat, anélkül hogy ennél és innál. De ha azt mondod: „Én csak a könyveket olvasom, anélkül hogy végezzem a gyakorlatokat”, akkor sem lehet azt mondani, hogy te olyan tanítvány vagy, aki a Dáfá szerint műveli magát, mivel te ezt elméletként tanulod. A művelésnél, ha az ember saját maga akarja művelni magát, és olyan kívánsága van, hogy elérje a beteljesülést, egyidejűleg valóra váltja a művelést, csupán akkor hívják azt művelésnek. Ezzel szintén csak felületesen magyaráztam el neked, alapvetően a szellemi megemelkedés pontosan a gong megemelkedése, mivel a szellem és az anyag egy.

Kérdés: Amikor átolvastam a Zhuán Fálunt, pár alkalommal ugyanaz az állapot merült fel nálam, nevezetesen az átolvasásnál a fejem hirtelen nagyon nehéznek érződött, nagyon fáradt voltam, de nem aludtam el. Az az érzésem volt, mintha a szemem egyre ugyanazon bekezdés körül forogna, hirtelen egy másik bekezdés jelent meg a könyvben, amelyik nem tartozott a Zhuán Fálunhoz.

Mester: Ez pontosan a gondolati karmád, amelyik nagyon erősen akadályoz téged, nem hagy téged tanulni a Fát. Hagy téged fáradtnak lenni, és aludni hagy téged, avégett hogy elveszítsd az őszinte gondolataidat és az őszinte megvilágosodást¹⁶. Ha türelmetlen lesz, ráadásul meg fog jelenni, hogy zavarjon téged, még az is lehet, hogy szavak bukkannak fel a gondolataidban. Azok a démonok is tudnak ilyesmit csinálni, akik a Dáfát akarják szabotálni, ha türelmetlenek lesznek, akkor még veszekedni vagy beszélni is fognak veled gondolatban, hogy visszatartsanak a tanulástól. Ez hát nem világos? A gondolati karma vagy a kinti zavarások játszanak szerepet, nem hagynak megemelkedni. Mert a megemelkedésed el fogja távolítani őket, hiszen megmondtam, hogy a karmát el fogom távolítani számotokra. Ha valóban eltávolítom, akkor tényleg fel fog oszlani. Megengedheti ezt? Ezért védekezik minden erejével. Ha te az ilyen dolgokat mind saját magadnak tekinted, akkor nem is kaphatod meg a Fát többé, mert a Fát neked adják, semmi esetre sem adják annak a karmának! Ezért le kellene győznöd, bármilyen fáradt is legyél, neked el kellene nyomnod és távolítanod azt. Amikor áttörted ezt az akadályt, akkor itt az ideje, hogy eltávolítsák.

Kérdés: Nekem az az érzésem, hogy sok esetben már hibázok, mihelyt mondok vagy teszek valamit, ezért már semmit sem merek mondani és tenni. De a környezetemben sok ember úgy véli, hogy túl óvatos vagyok.

Mester: Ezt én is úgy látom. Tulajdonképpen ez az az állapot, miután az ember felismerte az igaz alapelveket, felismerte, hogy az emberek között levő alapelvek alapvetően hibásak. Ez annak a folyamatnak egy megjelenése, hogy művelővé válik az ember. De ennek ellenére az embernek nyíltan és őszintén egy művelőnek kellene maradnia, és nyíltan és őszintén kellene művelődnie. Csak meg fog mutatkozni egy művelő szintje, amit tesz az ember, az magasabb kritériumoknak felel meg, anélkül hogy ennek tudatában lenne. Nem kellene egy másfajta ragaszkodásba jutnotok, hogy féltek attól, hogy valamit hibásan csináltok. Ez a félelem is ragaszkodás. Az nem probléma, ha lehetőleg nyíltan és őszintén cselekszik az ember.

Kérdés: Megmondhatná Ön nekünk, mi az oka a hiúságnak?

Mester: Emberi érzelem. Te szereted, hogy mások jót beszéljenek rólad; te szereted, hogy mások dicsérjenek és magasztaljanak téged; te szereted, hogy mások tiszteljenek téged; te félsz mindentől, ami árthat a tekintélyednek. Ha egy ilyen szívállapot keletkezik, akkor ez hiúság, ez persze ragaszkodás. Az a szív, hogy hangsúlyt fektetnek a látszatra, nagyon is erős az embereknél. Ha az ember elengedi azt, és sok dolgot nem vesz olyan komolyan, akkor tulajdonképpen még gyorsabban művelheti majd magát.

Kérdés: A művelési folyamat során sok vizsgát könnyen le tudok gyűrni, mihelyt összeszorítom a fogaimat, már át is jutok. De az emberi érzelem vizsgája nagyon nehezen gyűrhető le, már egypárszor nem sikerült, hogy túljussak a vizsgán. Különösen azoknál van ez így, akik gyengébb jellemmel rendelkeznek, vagy szentimentálisak. Mert én már két éve műveltem magam, időközben éppen a barátomhoz fűződő érzelem miatt néhány hónapra félbeszakítottam a gyakorlatokat. Ha most újra elkezdek gyakorolni, törődni fog még velem a Mester?

Mester: A Dáfánál most még nyitva van az ajtó, még egyre léteznek új tanulók, akik azért jönnek, hogy tanulják, még egyre léteznek új tanulók, akik bejutnak. Ha műveled magad, minden saját magadtól függ. De az nem megy, ha mindig így maradsz, az már elegendő, ha az ember egyszer megtanulta a leckét. Az „emberi érzelem” szót valóban nehéz elengedni. Én mondom nektek, minden ember azt hiszi, hogy a saját gondolataik és érzéseik a testük egy része volna, olyasmi volna, ami a gondolatokból jött létre, az egyáltalán nincs úgy. Az „érzelem” éppenséggel a legészszerűtlenebb reakció. Mihelyt az érzelem magával ragad benneteket, egyáltalán nem tudtok észszerűek lenni. Igazán gondolkodjatok el egyszer azon, ha ti ide-oda cipeltek magatokkal egy dolgot, vagy felmérgelődtök egy dolgon, akkor lényegében az érzelem ragad magával benneteket. Némelyek meghibbannak, vagy tele vannak lelkesedéssel, amikor szokatlan hangulatban vannak, akkor az érzelem ragadja magával őket, úgyhogy észszerűtlenek. Némelyek nem tudnak megválni egymástól az érzelem miatt¹⁷. Ha nem tudják tiszta szívükből elengedni ezt, úgy az érzelem ösztönzése alatt olyan passzívak, mindez az érzelem hatására vezethető vissza. Valójában ez az érzelem egy istenség a három világkörnek ebben a dimenziójában, őt az emberek számára teremtették meg, ő egy istenség, aki az emberekért, a három világkörben levő összes élőlényért létezik. Ha nem létezne egy érzelem se, minden ember hideg és érzéketlen lenne; ha az embereknek nem lenne többé egy érzelmük se, még gonoszabbak lennének, akkor az emberiségnek egyáltalán semmi értelme sem lenne többé. Pontosan azért, mivel létezik érzelem, értik meg az emberek az örömöt, dühöt, szomorúságot és vidámságot; pontosan azért, mivel létezik érzelem, léteznek az embereknél az érzelemmel teli kapcsolatok a szülők és gyerekek között; pontosan azért, mivel létezik érzelem, lehet családot alapítani; pontosan azért, mivel létezik érzelem, lehet szeretni és óvni a saját gyerekeket, ilyen hatása van az emberi érzelemnek az emberekre. De a gondolatok helytelen irányítása révén az emberi érzelem helytelen magatartást vagy helytelen gondolkodásmódot okozhat az embereknél. Mihelyt egy ember a világra jött, már belemerül az érzelembe, behatol minden sejtedbe, behatol a három világkör összes molekulájába és sejtjébe, ezért a művelésnél nagyon nehezen lehet megszabadulni tőle. Művelőként, ha te nem tudod elengedni az emberi érzelmet, akkor minden, amit teszel, az emberi viselkedéshez tartozik. Ha olyan fontosnak veszed az emberi érzelmet, akkor tulajdonképpen azon vagy, hogy megőrizd az emberi érzelmet, akkor hétköznapi ember vagy. Ha el tudod engedni, akkor nem tartózkodsz többé benne, akkor istenség vagy. Ilyen az alapelv.

A buddhák, bódhiszattvák, arhátok és istenségek nem tartózkodnak ebben az emberi érzelemben. A három világkörön kívüli istenségek nem rendelkeznek ezzel az emberi érzelemmel. Ha viszont nincs emberi érzelmük, ez nem jelenti azt, hogy nem gondoskodhatnak szeretetteljesen a többi emberről. Ők valami magasabbal rendelkeznek, azt együttérzésnek hívják, az még nemesebb, még nagyobb és még szebb. Az emberi érzelem egy tényező a három világkörben.

Kérdés: A fuzhoui tanulók megkértek telefonon, hogy adjam át az üdvözletüket a tisztelt Mesternek.

Mester: Köszönöm nektek! (taps)

Kérdés: Szingapúr egy többnemzetiségű társadalom, angolul beszélnek, 3,2 millió lakosa van, ebből 76% kínai származású. De most csak kevesen léteznek azokból, akik a Dáfát tanulják. A legtöbben közülük angolul tanultak, kínaiul is értenek, de nehézségeik vannak, ha kínaiul olvasnak. Más okokon kívül ez is egy akadály és egy nehézség számukra, hogy megkapják a Fát. Én is angolul tanultam, meg tudom érteni a nehézségeiket. Mester, hogyan terjeszthetnénk mi még több ilyen embernek Szingapúrban?

Mester: Más területeken is ugyanez a helyzet. Itt Ausztráliában is léteznek kínaiak vagy kínai származású emberek, akik más országokból jönnek, ők viszont teljesen a nyugati kultúrában nőttek fel, ezért nem tudnak kínaiul. De ez azt jelenti, hogy ők nem tanulhatják a Fát? Ők olvashatják a Zhuán Fálun angol változatát. Ha más nyelveken tanulja az ember a Zhuán Fálunt, akkor is megkaphatja a Fát, az nem probléma.

Kérdés: A Mester azt mondta, hogy a Földön élő mostani embereknek mind nem emberként kellett volna megszületniük.¹⁸ Érthetem-e így? Nevezetesen, amikor ezek az emberek akkoriban lejöttek, nem egyszerre váltak rosszá, úgyhogy leestek, hanem kockázatot vállalva jöttek le. De mihelyt az embervilágban tartózkodtak, már a ködben voltak, és aztán nagyon sok karmát hoztak létre. Némely emberek túl sok karmát hoztak létre, ők teljesen elvesztek, úgyhogy egyáltalán nem tudják többé művelni magukat. De még ha így is van, a Mester az akkori szándékukat veszi figyelembe, hogy ők azért akartak lejönni, hogy megkapják a Fát. Mihelyt egyvalakinek ma megvan az a gondolata, hogy művelni akarja magát, tehát bejutott ezen az ajtón, a Mester meg fogja őt váltani, mindegy, hogy kicsoda az.

Mester: Nagyjában és egészében véve ez bizony így van. De nem mindannyian jöttek le őszinte gondolattal. Léteznek olyanok is, akik leestek. De ha a Dáfá váltja meg az embereket, mindnyájukat egyformán kezeli. Én már olyan szélesre tártam az ajtót, hogy már ajtó sem létezik többé, ez csak az emberszíven múlik. Azonkívül azt mondtam, hogy a mostani emberek a világon nem azért jöttek, hogy emberek legyenek, de nem is azért jöttek mindannyian, hogy buddhák, daók és istenségek legyenek, ez azt jelenti, nem mindannyian jöttek azért, hogy műveljék magukat. De ők mindannyian a Dáfá miatt jöttek, a Dáfáért vannak itt, és erre teremtették őket, közöttük léteznek olyan emberek is, akiknek negatív hatásokat kellene kifejteniük¹⁹.

Kérdés: Amióta a Fálun Dáfát tanultam, álmomban kétszer láttam Önt ebben az alakban. Én angolul tanultam, és félvér vagyok, miért nem láthatom az Ön fashenét, hanem a rész-testét?

Mester: Mindegyik gyakorlónak a folyamata más, nem szeretnék valami túl konkrétat mondani nektek. Némely tanulóknál a helyzet más, ők sem láthatják a fashenemet. Ti mindannyian tudjátok, hogy a fashen a Buddha alakjával rendelkezik, kék haja van, és sárga kasaját visel. Ha az ember nem érte el egy buddha szintjét, nem szabad megpillantania a Buddha megjelenését, ez a probléma. Avégett hogy ne zavarja meg a megemelkedéseteket, nem beszéltem sokat a konkrét helyzetetekről. Szintén léteznek némelyek, akik láthatják, ha ők látják, már megint örömérzet keletkezik náluk, ezért folyvást nem beszéltem a konkrét helyzetről, mindig is léteznek emberek, akik erről kérdeznek. Léteznek velük született tényezőkkel rendelkező emberek is, úgyhogy ők láthatják, meglehetősen sok ilyen ember létezik. Mert én azt mondtam, hogy az emberek mind nem azért jöttek, hogy emberek legyenek, ez az ok, ami ehhez vezetett. De szintén léteznek némelyek, akik nagyon jól művelték magukat, nekik gyors áttörésre van szükségük, nem is hagyják őket látni, úgyhogy ők nem láthatnak. Egy vallás vagy művelési módszer sem válthat meg téged arra a szintre, amelyik magasabb, mint az istenségüké, de a mi Dáfánk minden élőlényt megválthat, ez teljesen a művelőn múlik. Mert ez egy kozmikus Fá, ez teremtette meg az összes lény létkörnyezetét a világegyetemben, hagy téged visszatérni az eredeti pozíciódba. De egyidejűleg a követelmények is magasak lesznek. Némely tanulóknak nagyon magas szintekre kellene művelniük magukat, ha ők utalásokat kapnak a felismeréseik számára, akkor sohasem tudják elérni azt a szintet.

A művelés útját mindenki számára külön határozzák meg, ez mindenkinél más. Némelyek nagyon tisztán láthatnak, ma ezt látják és holnap azt. Némelyek éppenséggel semmit sem láthatnak. Nem kellene azt hinni, hogy azok alacsony szinten vannak, ha semmit sem láthatnak. Azt sem kellene hinni, hogy azért, mivel láthat, az jól művelte magát. Az, hogy az ember magas vagy alacsony szinten van a művelésnél, azon múlik, milyen magas a xinxingje, ez abszolút. A történelemben a művelés egyik fajtájánál sem tekintették a gongnenget mérceként a xinxing és a szint magasságára, ez még sohasem létezett.

Kérdés: Mindent a de-ből alakítanak át, ha akkor a Mestertől kapott valamit az ember, de-t fog veszíteni?

Mester: Egyvalamit megmondtam, azt mondtam, hogy ti mindnyájan művelők vagytok, mindnyájatoknak szigorú követelményeket kellene felállítanotok magatokkal szemben. Közületek mindenkinek így kell cselekednie, mert ti a művelésnél vagytok. Ezek a követelmények a művelésetek számára. De én nem vagyok művelő. A Mester azért jött, hogy megváltson benneteket, nektek tisztában kell lennetek ezzel. Ezért sohasem kellene összehasonlítanotok magatokat velem.

Kérdés: A Mester azt mondta, hogy mindegyik tanítvány művelési útját elrendezi a beteljesülésig, de a Zhuán Fálunban ez áll: „annak, amit maguknál hordoznak, és a tűrőképességüknek a kombinációja meghatározott”²⁰?

Mester: Ez nem ellentmondás. Nekem mindenki számára el kell rendeznem, hogy eljusson a beteljesüléshez, de nem feltétlenül fog mindenki ugyanazon a szinten eljutni a beteljesüléshez. Az nem ez az alapelv? Ezért az, amit te saját magad hordozol, a türelmed, a szenvedések elviselésére való képességed, hol van az eredeti pozíciód, mindez másmilyen.

Kérdés: „Már nagyon alacsony szinten felnyílik a gong és a bölcsesség.”²¹ Mi értelme van a beteljesülésig elrendezni az utat az ilyen emberek számára?

Mester: Te értelmetlennek találod, a többiek viszont úgy találják, hogy van értelme! Azok, akik nem művelik magukat, már mindannyian elégedettek, ha egy picike sikerük van a hétköznapi emberek között. Ők úgy találják, hogy nagyon sok értelme van, élvezik és még ízlelgetik is az életet. Ez nem egy ilyen alapelv? Annak, hogy melyik szinten jutnak el különböző művelők a beteljesüléshez, számukra éppen hogy van jelentősége!

Kérdés: A tanítvány már egy éve tanulja a Fát és végzi a gyakorlatokat, de minden alkalommal a mozgásgyakorlatoknál²² szakadatlanul ásít és folynak a könnyei. Ennek valamilyen ragaszkodás az oka, amelyet nem engedett el?

Mester: Nem. Az ásítás egy művelés közbeni állapot, ami gyakran bukkan fel a művelés kezdeti szakaszában, de nem kell mindenkinél felbukkannia. Az ilyen állapot nem stabil. Ha a kezdeti szakaszban a testben létrejövő qi az agyba emelkedik, és ki kellene tolni, akkor ásítani fog az ember. Ez nem rossz dolog. A kezdeti szakaszban is felbukkanhat egy ilyen állapot a test szabályozása közben és akkor, amikor eltávolítják az agyban levő betegséget, ez mind a művelési folyamatnál előforduló jelenség.

Kérdés: Ha arra kerül sor, hogy egy dolog miatt mindenki kitart a saját véleményénél, hogyan lehet különbséget tenni a ragaszkodás és a saját véleménynél való kitartás között? Ha például egy dolognál különböző vélemények léteznek, és csak egy módszert szabad alkalmazni, és minden vélemény a Fá megtestesülése különböző szinteken, akkor az embernek a saját megértése szerint kellene cselekednie, vagy a csoport követelménye szerint kellene cselekednie? Mi által mutatkozik meg, hogy mindegyik tanítvány a Fát szemléli mesterként?

Mester: Ha a probléma kezelésénél különböző vélemények léteznek, akkor a megbeszélés után a Dáfát kellene az első helyre tennie, nem kellene túl nagyon kihangsúlyoznia a saját véleményét. Ha a végén egy döntést hoznak, akkor együtt kellene jól csinálni. Ha mindegyik a saját véleményéhez ragaszkodik, akkor tartós vita keletkezik, és ez nem jut közös nevezőre, így ennél a Fát szabotáló démonok vagy a démontermészet már kihasználta az embert. Ha az ember makacsul kitart a saját véleményénél, már az egójához ragaszkodik.

Kérdés: Egy ember véleménye egy dologról kialakíthat egy saját nézetet. A művelők különböznek a hétköznapi emberektől, mivel más magatartással rendelkeznek a saját nézetük iránt. A hétköznapi emberek makacsul ragaszkodnak a saját véleményük helyességéhez, úgyhogy remélik, hogy a többiek osztják a véleményüket, a művelőknek csak saját véleményeik vannak, ők azonban nem kényszerítik rá másokra a véleményeiket. Lehet ezt így érteni?

Mester: Nem teljesen helyes. Mert egy művelő nem fog olyan könnyen nézeteket kialakítani a hétköznapi emberek között, mindegyik dolognál a Fát tekinti a legfontosabbnak, a rejtélyt a Fá oldja meg, áttöri a hétköznapi emberek nézeteit, a Fával ítél meg mindent. Kivéve, hogy megerősíti az őszinte gondolatait és megőrzi a Fát, törekvés nélkül végzi a dolgot a hétköznapi emberek között. Hogy ez megvalósul-e vagy sem, ahhoz nem ragaszkodik. Még kevésbé kellene nézetekkel rendelkeznie.

Hogyan kezeli egy Dáfá-tanítvány a vitával járó dolgot? Őszinte gondolatokkal kezeli? Különösen akkor, ha heves konfliktusok merülnek fel, kellene saját magánál utánanéznie az embernek, hogy hol áll a szíve, százszázalékosan a Fában van az ember? Mi a kiindulópontja a saját véleményedhez való ragaszkodásodnak? Feltétlenül meg kellene néznie ennek a gondolatnak az alapvető dolgát.

Kérdés: Nálunk létezik egy gyakorló, aki pesszimista. Azt mondta, hogy ő talán a három világkörön belüli élőlény lenne, és mindegy, hogy milyen szorgalmasan műveli magát, talán nem művelhetné ki magát a három világkörön túl. Helyes a gondolata?

Mester: Ki mondta neki, hogy ő a három világkörön belüli élőlény? Én senkinek sem mondtam, hogy nem művelheti magát. Én azt mondtam, mindegy, ki vagy te, és mindegy, honnan jöttél, ha azért is jöttél eredetileg, hogy szabotáld a Fát, én meg foglak váltani téged. (taps)

Tudjátok ti azt? Ma a Dáfá-tanulók száma valóban nagyon nagy. Ha mi saját magunk nem cselekszünk jól, az szörnyű lenne egy ilyen nagy embertömeg számára, akkor a kormány néhány hatósága felfigyelne erre. Valójában mindig léteznek olyan emberek, akik érdeklődnek, némelyek, akik hivatásos ügynökök, együtt is gyakorolnak a tanulókkal, megfigyelik és nézik, hogy mit csinálnak ott. Tudjátok, hogyan gondolkodok én? Mindegy, hogy milyen hivatása van, ő az összes élőlény egyike, mindenekelőtt egy élőlény. Ami őket illeti, úgy azt gondolom, hogy ők csak a hétköznapi emberek egy másik munkájával rendelkeznek. Mindegy, hogy milyen szívből kifolyólag jöttek a környezetünkbe, én könyörületes gondolatokkal kezelem őket. Ameddig művelni akarja magát, viselni fogom érte a felelősséget. Ezért a kormány hatóságaitól sok ilyen ember, aki azért jött, hogy a Dáfáról érdeklődjön, valóban elkezdte tanulni a Dáfát, miután látták, hogy nekünk semmi rejtegetnivalónk sincs, és semmi rossz sem létezik nálunk, sőt úgy találják, hogy a Dáfá valóban nagyon jó. Később azt mondta a tanulóknak: „Tudjátok, ki vagyok én? Pontosan egy olyan valaki vagyok, akit beküldtek ide. Én úgy találom, hogy ti valóban nagyon jók vagytok. Most szeretném tanulni ezt!” (taps)

Én mondom, mi nem félünk attól, hogy valaki jön és érdeklődik rólunk. Mindenki a tanulóink közül és mindenki, aki segít nekünk, ezen a módon cselekszik: „Te tudni akarod. Én mindent tudatok veled, amit tudni akarsz. Bármit akarsz megnézni, én mindent kihozok és megnézetek veled.” Nekünk semmi rejtegetnivalónk sincs, nyíltak vagyunk, és őszinték. Mert ez egy egyedülálló tiszta föld az embervilágban. A mai emberek már nem hiszik többé, hogy még létezhetnének jó emberek, mielőtt megismerték a Dáfát. Ha ő semmit sem tud rólunk, ha nem jön ebbe a környezetbe, valóban nem fogja elhinni, hogy még léteznek ilyen jó emberek ezen a világon.

Kérdés: Az agyam egy része gyakran olvas kívülről némely bekezdéseket a Zhuán Fálunból, miután éppen felébredtem, vagy a járásnál. A főtudatom viszont eközben a hétköznapi emberek dolgaira gondol. A készre művelt oldal volt az, amelyik kívülről olvassa?

Mester: Igen. Létezhet egy ilyen állapot. A jól művelt oldal világos elméjű, aggódik a nem jól művelt emberi oldalért, amelyik nem halad előre szorgalmasan.

Kérdés: A férjem egy kérdést²³ tett fel a New York-i Fá-konferencián az USA keleti partján²⁴. A Tanár bátorította őt, hogy térjen meg a jobbhoz, változzon meg alapvetően, és váljon új emberré. Ő is tudja, hogy szilárdan kellene²⁵ művelnie magát a Tanár szavai szerint, de a férjem egyre a mély sajnálatban és önkritikában ragad le, és nem jut ki onnan. Azonkívül még heves démoni zavarásai vannak. Már négy hónapja ennek.

Mester: A férjed főtudata túl gyenge, nem tud tiszta fejjel ura lenni az énjének. Megmondtam neki, hogy ez hibás volt, így ugyancsak egyfajta önkritikába jutott, ő már megint ragaszkodik egy másik végletbe esve. Akkor a démonok újra kihasználják ezt a helytelen szívet, azért hogy zavarják.

Kérdés: Művelheti még magát?

Mester: Ezt tőle saját magától kell megkérdezned. Miért mondtam én, hogy az elmebetegek nem művelhetik magukat? Tudjátok, ezt a mi Dáfánkat a főtudatodnak adjuk, azért hogy művelje magát, nevezetesen neked saját magadnak adjuk. Neked tisztában kellene lenned ezzel és saját magadat művelned. Minden korábbi művelési módszernél, bezárólag minden korábbi vallással, a mellék-ősszellemet művelték. Miután az ember meghalt, akkor a fő-ősszellem – úgy, mint korábban – újraszületett a reinkarnációnál. Az a rész, amelyik elérte a mércét, a mennyországba megy, ő azonban nem az igazi Te, hanem a mellék-ősszellem. Ez egy örök titok volt, korábban nem volt szabad kiszolgáltatni. Ma én minden élőlénynek elmondtam az ilyen örök titkokat, a titkok titkait, a mennyei titkok mennyei titkait, azért hogy terjesszem ezt a Fát, és avégett hogy valóban meg lehessen váltani téged. Ha te nem művelheted saját magadat, és nem vagy világos elméjű, kinek kellene adnom ezt a Fát? Kit kellene hagynom, hogy megkapja ezt? Ezért úgy kell lennie, hogy a fő ősszellemed világos elméjű legyen. Az nem megy, hogy ne legyél világos elméjű. Ezért mondtam nektek újra és újra, hogy észszerűen, nyíltan és őszintén kellene művelnetek magatokat.

Kérdés: Ülhet az ember egy párnán az ülőmeditáció közben, hogy megtámassza a hátát?

Mester: Átmenetileg ez megy, végtére is engedélyezünk neked egy folyamatot. Később nem megy, mert később biztosan jól is tudsz majd gyakorolni.

Kérdés: A Mester egy álomban azt mondta nekem, ha én az igazat hamissá és a hamisat semmivé műveltem volna, akkor már a sikerhez műveltem volna magam.

Mester: Ezt két oldalról kell megnézni. Először is az istenségek szemében a valóság itt, az emberi társadalomban nem igaz. Azonkívül ez egy utalás az igazhoz való ragaszkodásodra, egy utalás arra az oldalra, amihez ragaszkodsz. Én így mondhatom neked. Te nem magyaráztathatod el velem újra azokat a szavakat, amelyeket utalásként mondtam neked. Minek adtam neked az utalást?

Kérdés: Milyen különleges jelentése van a Zhen, Shan, Ren sorrendjének?

Mester: Ez harmonizáló. A „Zhenben” létezik Zhen, Shan, Ren; a „Shanban” is létezik Zhen, Shan, Ren; és a „Renben” is létezik még Zhen, Shan, Ren.

Kérdés: Amikor a Tanár a Zhuán Fálun könyvben a buddhista és a taoista művelési iskolát említi, a taoista iskola gyakran áll a buddhista iskola előtt. Ennek a Zhen, Shan, Ren sorrendjéhez van köze?

Mester: Neked nem kellene ilyen dolgokra összpontosítanod a figyelmedet. Itt nem létezik semmilyen különleges összefüggés. Buddha, dao és istenség, számomra ez így folyékonyan mondható ki. Én mondhatom: Dao, buddha és istenség, így ez nehezen mondható ki. Istenség, dao és buddha, az ember nem találja mindig olyan folyékonynak. Milyen folyékony hát a Zhen, Shan, Ren! Fordítva is elmegy, ám nem mondhatók ki olyan folyékonyan. Ahogyan én mondtam ki őket, úgy kellene nektek is kimondanotok.

Kérdés: Én olyan ember vagyok, aki lelkiismeretes, elővigyázatos és türelmetlen. Úgy találom, hogy ez a szívállapot már akadállyá vált a művelésnél.

Mester: Ez valóban akadály. Te fel tudod ismerni, ez éppenséggel nagyon jó.

Kérdés: Ezt a megszerzett nézetek és a karma okozza? Vagy ezt a veleszületett sajátosság okozza?

Mester: A nézetek. Ezek pontosan ilyen tipikus nézetek, és hosszú időn keresztül alakultak ki. Mihelyt beleütközöl valamibe, már ezekbe a nézetekbe jutsz. Az alaptulajdonságaik pontosan az úgynevezett elővigyázat, lelkiismeretesség és türelmetlenség. Kialakult valami, ami szokássá vált. Ezeket mind el lehet engedni.

Kérdés: A Mester azt mondta, hogy az valóban nagyszerű, ha valaki még művelni akarja magát egy ilyen keserves környezetben. Úgy találom, hogy a világ túl keserves és túl unalmas, csupán ebből az okból kifolyólag akarom magam feltétlenül művelni. Úgy van, hogy én túl kevés szenvedést tudok elviselni?

Mester: Ez viszont nincs így. Amit elmagyaráztam, az az, hogyan látom én és az összes istenség az embereket. És a te érzésed az emberek normál érzése a világon. Az emberi társadalom valóban nagyon keserves. Az élőlények mindegyik dimenzióban ide-oda repülhetnek, vagy ide-oda lebeghetnek, nagyobbak vagy kisebbek lehetnek, mindent nagyon szabadon csinálnak. Csak az emberiségben és a héj dimenziójában van ez így. Mihelyt megszülettél, már minden korlátoz téged ebben a dimenzióban. A járásnál fáradt leszel; ha semmit sem eszel, éhes vagy; ha semmit sem iszol, szomjas vagy; ha túl kevés ruhát veszel fel, fázni fogsz, és így tovább. Ez az a keserűség, amelyik természetes módon idéződik elő az ebbe a dimenzióba való belépésnél. Természetesen még léteznek a xinxing emberek közötti súrlódásai, a karma kihatása, és az ember tudtán kívül szakadatlanul karmát hoz létre. Létezik még olyan keserűség, amit nem lehet észrevenni, megmagyarázhatatlan keserűség; pontosan ezért keserves az emberiségben.

Kérdés: Egy tanulónak van egy kérdése, nevezetesen minden alkalommal, amikor fémmel kerül érintkezésbe, a keze elektromosságot süt ki, már egy év telt el azóta. Én a Mestert kérdezem – kérem –, ő még mindig ugyanazon a szinten maradt?

Mester: Nem. Minden energia, amelyet egy ember művelése közben hoznak létre – tehát a gongod és a tested változása az emberek szempontjából nézve –, ebből sok hordoz magával elektromosságot. Az emberek az elektromosság összetevőivel szemben a legérzékenyebbek. Az elektromosság tulajdonképpen az energia egyik megjelenése. Másfelől, ha valaki némely tekintetben nem elég szorgalmas a művelésnél, vagy némely tekintetben még nem cselekedett jól, akkor ezen keresztül egy utalást adnak ennek a tanulónak. Egy másik eset az, hogy amikor az ember megemeli a szintjét a művelésnél, a test felszínén is fognak áttörések létezni. Ha az elektromossággal szembeni védelem nem tudja tartani a lépést, akkor ilyen jelenség is előfordulhat. Ezek mind csekélységek, és nincs jelentőségük, de mindent jól fognak szabályozni.

Kérdés: Sydney-ben létezik egy ember, aki a Dáfát támadja. Némelyek azon a véleményen vannak, hogy az esetet törvényszék elé kellene vinnünk. Én azon a véleményen vagyok, hogy ez egy hétköznapi emberek közötti harc emberi módszerrel. Helyes ez a vélemény?

Mester: Mindenekelőtt igazolom ezt a tanulót, hogy a szíve, hogy megóvja a Dáfát, nem hibás. Attól függ, hogy milyen szabotázs ez. Ha egy bizonyos kihatást okozott a Dáfá számára, az sem hibás, hogy jogi úton oldjátok meg ezt a problémát, ha ezt azoknak a tanulóknak a szemszögéből nézzük, akik a Fát védelmezik. Természetesen lehetőleg nem akarunk ilyen dolgokkal rendelkezni. Ha jogi úton kell megoldani, akkor annak is mennie kell. Azonban az emberek megváltásáról van szó. Legalább egy utat nyitva kellene hagynunk az embereknek és egy esélyt adnunk nekik. Még ha egyszer nem szándékosan szabotálta is a Fát, neki is engedélyezni kellene egy folyamatot a felismerésre. Lehetne egyszer beszélni vele. Ha még mindig úgy csinálja tovább, akkor annak is mennie kell, hogy jogi intézkedésekhez folyamodjon az ember. Mert az Ausztráliai Dáfá Egyesület egy bejegyzett törvényes közösség, a törvények szempontjából törvényes, nem is szabad tetszőlegesen megtámadni. De ennél sok ilyen dolognak a saját műveléshez van köze, az embernek nem kellene eltekintenie saját maga fölött, akár a saját ragaszkodása okozta, akár abban rejlik, hogy az el nem engedett ragaszkodás tényezője hatott ennél.

Kérdés: Az én kérdésem az, hogy a művelésnél állapotok ezrei léteznek, hogyan tudjuk mi saját magunk megítélni, hogy helyesen kezeltük-e ugyan a művelésnél levő állapotot?

Mester: Ami egyes érzéseket és az állapot megjelenéseit illeti a személyes művelés közben, mindezeket normális állapotoknak kellene tekinteni a művelés közben. A személyes művelésnél mindenki szeretne jól átjutni mindegyik vizsgán, és azt is szeretné tudni, hogy tulajdonképpen jól jutott-e át a vizsgán. Valójában, ha a személyes előnyöknél megingathatatlan tudsz maradni, te már átjutottál. Ha a konfliktusoknál saját magadnál tudod keresni az okot, és saját magadat igazítod helyre először, akkor már átjutottál. Ha a különböző vizsgáknál el tudod engedni a ragaszkodásokat, te már átjutottál. Mennyiben jutott át az ember, az természetesen szintén különböző. Némely tanulók mindent el tudnak érni; némelyek csak felszínesen érték el, a szívükben viszont még nem engedték el; bár némelyeknél ez jól néz ki, a szívükben még rosszul érzik magukat egy picikét, ez azt jelenti, hogy ők még megtartottak egy picikét. Ezt nem nehéz megkülönböztetni.

De ez azt jelenti, hogy nektek minden vizsgán jól kell átjutnotok, és ha nem jutottatok át rajta, akkor nem értétek el a mércét? Azt jelenti, hogy nem megy többé veled? Ez nincs így. Én mondom nektek, a művelésnél pontosan a szívet művelik. Bármilyen világosan is magyarázom el, a szívedet meg fogja érinteni, ha személyes előnyök előtt állsz, ha bosszúságba ütközöl, és ha az emberek közötti konfliktusok közepette állsz. Ha te valóban megingathatatlan tudsz maradni, úgy azt mondom, az valóban nagyszerű! Minden alkalommal, amikor nem jutottatok át jól egy vizsgán, azt fogjátok gondolni: „Ha nem jutottam át jól ezen a vizsgán, az azt jelenti, hogy többé nem megy velem?” Nem. Némelyeknek valamivel magasabb felismeréseik vannak, és némelyeknek valamivel alacsonyabb felismeréseik vannak; némelyek jól jutottak át ezen a vizsgán, és némelyek valamivel kevésbé jól, némelyek egyáltalán nem jól jutottak át rajta. Ti mindannyian meg tudjátok ezt bánni, és bosszankodtok azon, hogy nem értétek ezt el, akkor eltökéltséggel kellene megpróbálnotok, hogy a következő alkalommal jól jussatok át rajta, azért hogy kijavítsátok ezt a hiányosságot. Ha újra felbukkan a vizsga egy próbája, eltökéltek lesztek, hogy jól jussatok át rajta, valójában ez művelés. Ha az ember minden vizsgán átjuthat, úgy azt mondom, akkor az már nem művelés. Akkor az azt jelentené, hogy mesterként nem teljesítettem volna a kötelességeimet, túl könnyű nehézségeket készítettem volna neked, ezek nem emelhették volna meg a xinxingedet, nem igaz?

Kérdés: A japán tanítványok üdvözlik a Mestert!

Mester: Köszönöm nektek! (taps)

Kérdés: Én már több mint három éve művelem magam. Az édesanyám a múlt év márciusában halt meg, addig ő is három évet művelte magát. Gyakran vagyok letört a sok gyengeségem miatt, amelyik felerősítette a nehézségeit. Saját magamat bírálom, mivel nem ismertem fel tiszta fejjel a Dáfá komolyságát, úgyhogy nem tudtam segíteni neki a Fá szempontjából, amikor az élet és halál vizsgájában tartózkodott.

Mester: Nem létezik ott semmi az önbírálathoz. Ha az ember sokat bírálja saját magát, akkor az is ragaszkodás. Mindegyikőtök a művelésnél van, és még hibásan is csinálhat valamit, ennek azonban nincs abszolút hatása másokra, különösképpen, ha a másik is művelő. A művelés mindenki számára személyes ügy. Ha ti nehézségek előtt álltok, és megingathatatlanok maradtok, uralkodni tudtok magatokon, akkor az csupán művelés! A másik nem csinálta jól, túl keveset segített neki az ember, ha egy művelőnő mások segítségére szorul, akkor ez nem jelenti azt, hogy ő saját maga műveli magát. Ezért semmi sem létezik az önbírálathoz. Ha léteznek gyengeségek, akkor le kellene vonni egy tanulságot ebből, úgy, hogy még jobban csinálhassa az ember. Ha ezt több oldalról nézed meg, talán nem is olyan rossz, ahogyan elképzeled magadnak. Mindenki, aki a Dáfát tanulta, talán nem is tanulta hiába, talán a jövőben való beteljesülésed megváltja őt.

Kérdés: Elmagyarázhatná egyszer Ön az anyag szerkezetét nekünk?

Mester: Ez viszont egy nagy kérdés! Melyik szintről való anyag szerkezetét hát? Melyik anyag szerkezetét hát? Ez nagyon bonyolult. A mai tudomány már felismerte a molekulák felületi elrendezését. Ha az anyag teljes szerkezetét akarja elmagyarázni az ember, nem éri el, hogy mindent elmagyarázzon, ha egypár napon át is magyaráznám, nem tudnám teljesen elmagyarázni. Miközben a világegyetem fogalmát magyarázom, lehetőleg emberi megértéssel, emberi gondolkodásmóddal és emberi szavakkal magyaráztam el nektek. Ez nagyon-nagyon korlátozott és nagyon pontatlan. Még ha így is van, én a világegyetem egyfajta anyagi létformáját magyaráztam el összefoglalva. Azonkívül az emberi nyelv rendkívül hiányos és korlátozott, mert az emberiségnél nem létezik ilyen nyelv és szavak arra, hogy leírjam ezt.

Kérdés: Hogyan mutatkozik meg az ebben a mi dimenziónkban zajló események időbeli lefolyása abban a dimenzióban, ahol nem létezik időfogalom? Ez közvetlenül az éveken keresztül mutatkozik meg?

Mester: A minap egy fiatalember megkérdezte tőlem, hogy az „egy meg egy az kettő” egy igaz alapelv-e. Azt mondtam, hogy a hétköznapi emberek között ez egy igaz alapelv, azt mondtam, hogy ezen a dimenzión kívül ez nem az igaz alapelv. Az időtér másik állapotában ez éppenséggel nem egy igaz alapelv. Ez azt jelenti, hogy az időtér különböző állapotában nem tudod megítélni emberi fogalommal azt, nekik szintén megvan a számításfajtájuk az idő számára, a létformájuk, és annak a rendje és módja, ahogyan megértik a dolgot, teljesen más. A jó és a rossz vagy a pozitív és a negatív megértése is más, mint az embereké.

Kérdés: Mindenkinek megvan a saját visszafizetendő karmája, a saját karmájáért az ember saját maga viseli a felelősséget, más embereknek nem szabad tetszőlegesen beleavatkozniuk. Ha viszont valaki életveszélyben található, művelőként hogyan kellene ezt kezelnie az embernek?

Mester: Ezt már többször elmagyaráztam. A művelők ugyan nem avatkoznak bele a hétköznapi emberek dolgaiba, de ha te látod, hogy valaki gyilkosságot, illetve gyújtogatást követ el, és hagyod azt megtörténni, akkor ez a xinxing kérdése. A tétlenség, amiről én beszélek, azt jelenti, hogy nektek nem kellene feltétlenül ragaszkodással kutatnotok valami után, hogy mi a teendő.

Kérdés: A hongkongi tanulók üdvözlik a Mestert!

Mester: Köszönöm nektek! (taps)

Kérdés: A „Zhuán Fálun” olvasása közben más vad gondolatok jönnek fel egyidejűleg a fejemben. Hogyan lehet helyesen megérteni ezt a problémát?

Mester: Mindez teljesen természetes, ez mindenkinél felléphet. De neked feltétlenül le kell gyűrnöd ezt. Ezt az állapotot azok a gondolatok és nézetek okozzák, amelyek a születés után keletkeztek, és az a karma, amelyik a gondolataidból jött létre. Zavarnak téged a művelésnél és a Fá megkapásánál. Taszítsd el őket, „én feltétlenül eltökélten a Fá olvasására és tanulására akarok összpontosítani”, miközben ezt teszed, ez önmagában eltávolítja őket. Mert hát ez a Fá, ha te a Fát tanulod, ez azon van, hogy eltávolítsa őket, neked semmi esetre sem kellene hagynod, hogy befolyásoljanak. Ámbár a szemed a könyvre szegeződik, ha viszont a gondolataid nincsenek ott, és nem látod az összefüggést az egyes szavak között, úgy az nem megy, akkor hiába olvastál.

Kérdés: Egy xinxing-vizsgánál nekem minden alkalommal úgy tűnik abban a pillanatban, hogy átmentem a vizsgán. De ha utána visszapillantok, megállapítom, hogy nem mentem át olyan jól a vizsgán, vagy egyáltalán nem mentem át. Ez egy olyan érzés, ami azáltal jött létre, mert a szint megemelkedett?

Mester: Úgy van. Ha a művelésen keresztül megemelted a szintedet, és visszapillantasz, ez az érzésed lesz. Valójában a mérce magasabb lett, és ennek megfelelően a követelmények is magasabbak.

Tartsunk egy tízperces szünetet, rendben?

Tanulók ajándékoznak virágokat a Mesternek, és a legszentségesebb tiszteletüket fejezik ki a Mesternek! (taps)

Mester: Köszönöm mindnyájatoknak! (taps) Ezek a virágok meglehetősen drágának tűnnek! Nem szükséges pénzt kiadnotok erre, mi nem fektetünk hangsúlyt az ilyesmire, de nagyon köszönöm nektek. (taps)

Kérdés: Némely tanulók korábban más iskolákat gyakoroltak. Két-három óra hosszat tudnak ülni, és mindig jobbnak érzik magukat azoknál, akik nem tudnak ülni. Nem ügyelnek a Fá-tanulásra és a xinxing művelésére. Kérem a tisztelt Mestert, adjon nekünk egy útmutatást.

Mester: Mindegy, hogy milyen veleszületett testi kondíciója van az embernek, ha valóban belépett a Dáfába, az más lesz. Némely tanulóknak, akik korábban sportolók voltak, némely tanulóknak, akik táncosok voltak, nagyon puha²⁶ lábuk van, azonnal meg tudják csinálni a teljes lótuszülést, nagyon könnyű nekik. De hát ez a gyakorlatok végzése? Nem. Ha ő valóban műveli magát, be fogja látni, hogy ez másképpen van. Egy táncos lábai, előfordul, hogy a lábakat nem lehet egymásra fektetni, azonkívül fáj. Mert egy művelő ülésének semmi esetre sem szabad mechanikus üléssé válnia. Mivel ez művelés, neked mindened felelősséggel tartozik a megemelkedésedért, bezárólag az üléssel. Az ülésnek valóban hozzá kellene járulnia ahhoz, hogy csökkentsd a karmádat, és megemeld a xinxingedet, hatással kell rendelkeznie. Mit használ az, bármilyen sokat is ülhet az ember, ha nem csökkentheti a karmát, ha nem lehet semmilyen hatása a művelésben? Mit használ az, hogy az ülés kedvéért üljön az ember, még ha hosszabb ideig is tudna ülni? Ez hát így van. Senkinek sem teszek itt szemrehányást, én a Fá-alapelveket magyarázom. Sohasem mondtam, hogy egyvalakinek magasabb szintje lenne és jól művelte volna magát, mivel hosszabb ideig tud ülni. Ha te korábban egy másik iskolát tanultál, illetve táncoltál vagy sportoltál, korábban nem voltak fájdalmaid az ülésnél, ha ez mind marad a régiben, és nem léteznek változások, az hát nem csekélység többé! Neked nem szabad hagynod, hogy a Dáfá elmenjen melletted! Ha nem tanulod valóban a Dáfát, nem tudhatod, milyen értékes a Fá. Azoknak sem szükséges aggódniuk, akik nem tudják egymásra fektetni a lábukat, az is akadály lenne, ha ebből itt ragaszkodás alakult volna ki. Azon fáradozzon az ember, hogy lassan egyre jobban üljön, először gyakorolja a féllótusz-ülést, végül majd ülhet. Olyan emberek, akik 80 év felettiek, és sohasem végezték a lótuszülést, szintén meg tudták csinálni a teljes lótuszülést. „Miért nem tudom akkor én megcsinálni?” Mindenki meg tudja.

Kérdés: Én már több éve tanulom a Fát, és úgy érzem, hogy még nagyon messzi távol vagyok a minden titokba való mélyreható betekintéstől.

Mester: Én megmondom neked, hogyan van ez valójában. Nálad az az ember, aki nem művelte jól magát a felszínen, az, aki tájékozódni akart az istenségekről. Azonkívül a megszerzett nézetek és a gondolati karma az, amelyik előidézte ezt a ragaszkodást. Hogyan lehet tájékoztatni ezeket a dolgokat az istenségekről? Te viszont nem tudod világosan megkülönböztetni, mik valóban a te őszinte érzületeid. Ha a művelési folyamatban vagy, miközben a „Zhuán Fálun”-t olvasod, és hirtelen megértettél egy Fá-alapelvet, akkor már ezen a szinten vagy. Máskülönben ennek a szintnek a Fá-alapelvét egyáltalán nem lehet megvilágosítani neked. Miért nem tudhatsz viszont mindent egyszerre? Mivel az emberi, nem jól művelt oldaladnak semmi esetre sem szabad tudomást szereznie istenségekről és buddhákról, miközben persze azt az oldalt, amelyik már jól művelt, leválasztották róla. Te csak a Fá-tanuláson keresztül értheted meg lassanként még magasabb szintek alapelveit, ami számodra már egyfajta megvilágosodás. De a jól művelt oldalon a művelő pillanatnyilag el fogja érni a mércét, a jól művelt rész azonnal megértette a világegyetem összes alapelvét azon a szinten, amelyiken tartózkodik. Némely tanulók nem tudnak többé kérdéseket feltenni, mihelyt meglátnak engem, úgy tűnik, mintha neked semmi mondanivalód sem lenne többé. Valójában ti már mindent megértettetek, a jól művelt oldal azonnal élénk lett, mihelyt meglátott engem. Tehát az emberi test még nem jól művelt felszínes bőre is megértette. Mivel az ember nem jól művelt oldalának mindig vannak kérdései, mihelyt elhagyott engem, az emberi felszínnek hirtelen kérdések jutnak az eszébe: „Ó – nekem volt egy kérdésem, hogyhogy nem kérdeztem meg a Tanárt?” Sokaknál létezik egy ilyen állapot.

Kérdés: Én szándékosan kutatom a tényezőket a művelési folyamatban, amelyek a bátor, folyamatos előrehaladást befolyásolják a Buddha-Fá művelésében, avégett hogy még jobban műveljem magam.

Mester: Nem létezik semmi kutatnivaló, ez pontosan a ragaszkodás kérdése. Én olyan világosan elmagyaráztam nektek a Fá-alapelveket, világosabban már nem lehetne. Korábban mindenre felismerésen keresztül kellett jutni; én ezt szavakban fejeztem ki. Semmi esetre sem kellene azzal a szándékkal tanulnod a Fát, hogy a Dáfát akard kutatni. Mihelyt kérdésekbe ütközöl, pontosan a gondolataidban kutass a probléma után; a probléma biztosan ott rejtőzik. Távolítsd el a ragaszkodásodat; akkor garantáltan átjuthatsz ezen a vizsgán, és jól csinálhatod a dolgot; tehát felfelé is emelkedhetsz.

Kérdés: Azért hogy egymással tapasztalatokat cseréljünk és beszélgessünk, gyakran jövök össze azokkal, akiknek hasonló megértéseik és felismeréseik vannak a Fáról, mint nekem, és némely kérdéseknél ugyanolyan felismeréseket értek el. Ez is egyfajta ragaszkodás?

Mester: Ez azon múlik, hogy az olyan gondolataitokban, hogy szívesen találkoztok azokkal a tanulókkal, akikkel jóban lehettek, játszanak-e szerepet más emberi érzületek. Ha nem, akkor nincs jelentősége. Ha viszont létezhetnének tényezők, amelyek nem helyesek, az akkor egy akadály lehetne a folyamatos előrehaladás számára.

Kérdés: A Fáról való különböző megértéseknél vagy egy dologról való különböző felismeréseknél, hogyan távolíthatja el az ember a saját merev nézeteit, és emelkedhet jobban felfelé?

Mester: Művelőként az nem lehetséges, hogy te és mások egyidejűleg emelkedjetek fel ugyanarra a szintre, ezért alkalmasint más tanulókkal szemben neked különböző nézeteid és különböző felismeréseid lesznek a Fá-alapelvekről. A Fá megértésének minden parányi eltérése, amelyet a különböző szintek határoznak meg, pontosan egy különbség. Mindegyik tanuló a továbbhaladásban található, a folyamatos előrehaladásban, de nektek alkalmasint különböző megértéseitek vannak a Fáról. Mindegy, hogyan van ez, nektek minden kezdeményezésnél, bezárólag a Dáfá-munkákkal, – olyan messzemenően, mint lehetséges – a Dáfát kellene a legfontosabbnak tartanotok, a Dáfá igazolását és a világban élő emberek megmentését kellene a legfontosabbnak látnotok, az első gondolatotoknak a Dáfá megőrzésének kellene lennie. Ha a hétköznapi emberek között terjesztitek a Fát, akkor a viselkedés szempontjából érthetőnek kellene lennetek a hétköznapi emberek számára, nektek a Fá legfelszínesebb alapelvei szerint kellene megmutatnotok ezt a hétköznapi embereknek. A még magasabb alapelveket, amelyeket felismertél, bármilyen magasra is művelted magad, nem tudod szavakban kifejezni, csak a szívedben foghatod fel azokat. Neked nem is szabad rendkívüli alapelvekkel végezned a munkát a hétköznapi emberek társadalmában²⁷, de nem is szabad teljesen egy sorba helyezned magad a hétköznapi emberekkel.

Kérdés: A Mester egyszer azt mondta, hogy más dimenziókban az élőlények nem rendelkeznek a hétköznapi embereknek ezzel a testével, mint mi²⁸.

Mester: Helyes, nekik mindnyájuknak nincs ez az emberi, a molekuláknak ebből a rétegéből kialakított testük. De a három világkörön kívüli nem egészen magas szinteken léteznek kivételek, egészen csekély számban létezik ez a helyzet.

Kérdés: Ezért nem lesznek betegek, és nem is létezik a születés, öregedés, betegség és halál kérdése, és így nem is létezik ez a fajta szenvedés. A más dimenziókban levő emberek tudnak lebegni, nincs súlyuk, ami nagyon szép és csodálatos.²⁹ De azok, akik meghaltak, és az emberi test héját is levetették, miért szenvedhetnek még ennek ellenére?

Mester: Az okból kifolyólag, mivel az ember a halál után nem hagyta el a három világkört. A három világkörön belül élő embereket mind embereknek hívják, ők mindannyian szenvednek. Csak minél magasabb az a szint, amit az ember elér a három világkörön belül, annál jobban megy neki az alacsonyabb szinteken levőkhöz képest. A világban az ember még nem a leginkább szenvedő, valójában még léteznek azok az élőlények, akik alacsonyabbak, mint az ember. Azonkívül még létezik a pokol, léteznek még sokan, akik még alacsonyabb szinten vannak, mint a pokolé. Az istenségekhez képest az emberek a leginkább szenvedők. A születés, öregedés, betegség és halál kérdése mindenütt létezik a három világkörön belül, nem csak az embereket érinti. Amikor egy ember fő-ősszelleme elhagyja az emberi testet, ő nem hagyta el a három világkört, még mindig a három világkörben található, a halál után felfelé reinkarnálódik. A három világkörben levő különböző szinteken, amelyek magasabbak, mint az embereké, aztán sokkal kevesebb szenvedés létezik összehasonlítva az emberek szenvedéseivel. Ha ő még csak olyan sem, mint az ember, és az ember alatti szinteken található, akkor a szenvedései még nagyobbak, mint az emberekéi. A három világkörön belüli különböző szintek embereit összefoglalóan emberként nevezik meg. De a mennyben élő emberek bennünket, a földön élő embereket embernek neveznek, a mennyben élő emberek égi embereknek nevezik magukat.

Kérdés: A nankingi tanítványok üdvözlik Önt!

Mester: Köszönöm nektek! (taps)

Kérdés: Minden shenzheni tanuló üdvözli a Mestert!

Mester: Köszönöm nektek! (taps)

Kérdés: Egy évvel ezelőtt ismertem meg a Dáfát, én jónak találom. De hiszek a vallásban, és nem szeretném feladni. A Dáfá követelménye szerint nem kellene második iskolának léteznie, én nehezen tudok dönteni a Dáfá és a vallás között, mit kellene tennem?

Mester: Ámde az jobb, ha saját magadat kérdezed meg, mit akarsz. A saját szavad számít. De a Fá-alapelvek vonatkozásában én már mindent tisztán és világosan elmagyaráztam, ámbár te az utat saját magad járod, én viszont elmagyaráztam nektek a művelési kör tényleges helyzetét is. Amikor akkoriban Kínában terjesztettem az utat, mihelyt itt elkezdtem egy tanfolyamot, akkor ott, nem messze tőlem, garantáltan létezett egy hamis qigong-mester, aki szintén elkezdett egy tanfolyamot, az ember saját maga dönt az őszinte vagy az eretnek mellett. Ma nálunk itt zajlik le a Fá-konferencia, nincs ott egy vallási közösség is, amelyik ott tart konferenciát? A gonosz régi erők mindenesetre kihasználják a kölcsönös hatás és ellenhatás alapelvét, hogy megzavarják a világon élő embereket a megváltás közben. A látszat szerint az ember könnyen megkaphatja a Fát, de valójában az nem könnyű. Most az összes ortodox vallásnak nincsenek többé olyan istenségei, akik törődnének velük. Azok az emberek, akik a vallásokban vannak, mindannyian azon vannak, hogy pénzért és hírnévért harcoljanak. Az egy nagy kérdés, miért hisznek az emberek a vallásokban, ezeket az elveket már nagyon világosan elmagyaráztam nektek. Hisz vagy nem, és mi mellett dönt az ember, az a te saját dolgod; amit művelni akarsz, azt műveled aztán; ha nem akarod művelni magad, akkor nem műveled magad. Nálam itt csak az emberszívet nézem meg, nem léteznek más dolgok, amik a formasághoz tartoznak.

Kérdés: A Dáfá-tanítványok testénél két állapot létezik a beteljesülésnél, egyrészt nagyenergiájú anyagok helyettesítik a testet, másrészt a yuanying (ősgyermek) helyettesíti a testet. Helyes ez a megértés?

Mester: Ma a legjobbat akarom adni nektek. Mindazonáltal mindenki különböző állapotokkal rendelkezik, némelyik még akkor sem akarja a hús-vér testet, ha az ember nekiadja. Mert amikor visszatér a világába, ha a hús-vér testével tér vissza, az ottani istenségek furcsának fogják érzékelni, akkor ő mégsem akarja! Ha viszont némely tanulók azt szeretnék mondani, hogy én ezt mind akarom, valójában ti emberi gondolatokkal gondolkoztok ezekről a dolgokról. Ha ezt felfogtátok, és eljutottatok a megvilágosodáshoz, egyáltalán nem ezen a módon látjátok. Mert abban az időben többé már nincsenek emberi gondolataitok, és teljes egészében abból az állapotból indultok ki, amikor elgondolkodtok valamin. A Dáfá művelésénél valójában mindent ki fogtok művelni, azt fogjuk adni, amire a tanulóknak szükségük van, mert ez a világegyetem alapvető Fája.

Kérdés: A tanítványok védőistenségeit mind a Mester rendelte el?

Mester: Az őszinte Fá művelésénél létezik a Mester és sok istenség, valamint mennyei katona általi védelem. De nem kellene más vallásokból származó szavakat és fogalmakat használnotok, különben az tisztátalan tényezőket fog magával hozni. Nem beszélve arról, hogy ti a Dáfát művelitek, sok embernél, aki piszkos ruhát hord és szutykos, egy régi, kopott takarót hurcol ide-oda magával, és mindenhol lefekszik, te látod, hogy ő pontosan egy koldus, de a közelében azoknak a mennyei sárkányoknak a nyolc szállása létezik, akik a Fát őrzik. Tudják az emberek, hogy ki ő? Az emberek nem is tudják, az emberek pontosan emberi szemmel néznek meg dolgokat. Miért lesznek bátrabbak némely tanulók, mihelyt művelik magukat? Korábban nem mert a sötétben járni; mióta a Dáfát műveli, megvan hozzá a bátorsága. Ezek az okok.

Kérdés: Minden tanuló a Jiangxi tartománybeli Jingdezhenből üdvözli a Mestert!

Mester: Köszönöm mindnyájuknak! (taps)

Kérdés: Hétköznapi emberként én egy fogyatékosnak az emberi társadalomban törvényileg szabályozott előnyében részesülök. Talán nem kellene tovább élveznem ezt az előnyt, miután megkaptam a Fát? Félek, hogy nem fizethetem többé vissza a karmámat, ha az előnyben részesülök.

Mester: Ennél a kérdésnél kétféleképpen kell figyelembe venni a dolgokat. Ha te fogyatékos vagy, nem tudsz dolgozni, és nem keresed meg a létfenntartásodhoz szükséges dolgokat, miközben az államnak megvan ez a szabályozása, véleményem szerint minden rendben van. Mert amit én elmagyaráztam neked, az az, hogy műveld magad, miközben – olyannyira, mint lehetséges – megfelelsz a hétköznapi embereknek. Én nem is ügyelek az ilyen formákra, én csak az emberszívre ügyelek. Most az emberi társadalom pontosan ilyen. A törvényben ezt így rögzítették le, a társadalom megengedi neked, akkor ebben a pontban – olyannyira, mint lehetséges – felelj hát meg neki. Ha a fogyatékosságnak ez a betegsége a Dáfá művelésén keresztül már elmúlt, és te még mindig részesülsz ebben az előnyben, és ezt nem közlöd a kormányzattal, akkor ez a xinxing kérdése, ezt pontosan így látja az ember. Más típusú segélypénzeknél is, ameddig a helybenhagyásnál ti megfeleltek a hétköznapi emberek társadalma követelményeinek, ez nem probléma.

Kérdés: A gyakorlatok közben gondolati karma vagy más információk általi zavarások bukkannak fel. Még mielőtt eltávolítom őket, már megtörténtek.

Mester: Ha egyvalaki számára ez túl gyorsan megy ahhoz, hogy reagáljon rá, ez nem jelenti azt, hogy az ember nem művelte jól magát. Ha viszont valakinek világos, hogy ez hibás, és ennek ellenére tetszőlegesen hagyja jönni, akkor ő nem művelte saját magát. Ha az ember tetszőlegesen megengedi, hogy irányítsa a viselkedését, akkor ő pontosan egy hétköznapi ember. Valójában, mihelyt te tudatában lettél ennek, akkor tudatában lehetsz annak, hogy nem te saját magad vagy az, ha tudatában lettél, hogy ezek a gondolatok nem helyesek, valójában te éppen azon vagy, hogy eltávolítsd őket. Ha az alap, amit a Fá-tanuláson keresztül fektettél le, még valamivel szilárdabb lesz, akkor sokkal jobb lesz. Egy hétköznapi ember nem műveli magát, ő egyáltalán nem is lehet tudatában ilyesminek, azt gondolja, hogy minden gondolat ő saját maga lenne. Végül azok a nézetek irányítják az embereket minden viselkedésüknél, amelyeket a hétköznapi emberek között alakítottak ki. Az emberek viszont azt gondolják, hogy ezt mind ők saját maguk tették volna meg. Az embert saját magát viszont ebben a pillanatban már elfedték és elrejtették, és nem fejt ki többé egy funkciót sem, ő már egyáltalán nem saját maga az. A társadalomban az emberek ma mindannyian így élnek. Úgy érzi, hogy mások nagyszerűnek tartják őt, ez az ember nehezen kaphat hátrányokat, és nem könnyen bocsátkozik bele véletlenekbe, ennek az embernek vannak képességei, és tapasztalt az emberi társadalomban. Véleményem szerint ő teljes egészében ostoba, ebben az életben nem saját maga élt, átengedte magát más dolgoknak, amelyek érte éltek, a testét más dolgok irányították.

Kérdés: Ugyan alkalmaztam azt a módszert, hogy világosan megkülönböztessem saját magamat tőle, de nem tudom teljesen elkerülni azt.

Mester: Ha azt mondod, hogy nem akarlak téged, és akkor meghal, ez túlságosan könnyű lenne. Miközben világosan meg tudod különböztetni azt, az éned ugyanakkor egyre erősebb lesz, az éned akkor azon van, hogy éber legyen, az éned akkor azon van, hogy áttörje a korlátait, és egyre erősebb lesz, a többi dolog akkor egyre gyengébb lesz, egyre kevesebb, míg végül eltávolítják, egy folyamat fog létezni.

Kérdés: Ez rossz dolgokat fog hozzáadni a gonghoz?

Mester: Nem. Mert az őszinte gondolataid játszanak szerepet. Ha nem vigyázol, kihasználja a hiányosságot, de ez nem zavarja meg a gongot, mert a Mester törődik ezzel. Sok Fát tanuljon az ember, őszinte gondolatokat őrizzen meg, a problémáknál tudjon saját magában keresni, így már szörnyen megijed, tudja, hogy el fogják távolítani, és a végét fogja járni, ha napvilágra hozzák.

Kérdés: Ha az életem idején még mindig nem tudom a beteljesüléshez művelni magam, mehetek karmával a paradicsomba? És művelhetem magam tovább a Fálun világban úgy, mint a Szukhávatí világban?

Mester: A világegyetemben helyreigazítják a Fát³⁰, az égitest újjá áll össze, a Fá-helyreigazítás után minden a legjobb lesz, azok, akik nem érték el a mércét, nem lehetnek többé azoknak a szinteknek az élőlényei, amelyek magasabbak, mint az ő mércéik; ahol a mérce áll, ott található ő. Valójában, én mondom nektek, korábban léteztek ilyen helyzetek a Szukhávatí világban, viszont a Fá-helyreigazítás után ez aztán nehezen mondható meg. Az, hogy karmával megy a paradicsomba, nem olyan, mint ahogyan azt az emberek elképzelik maguknak, ez egy emberek által elérzelmesített és elemberiesített elképzelés. Mit jelent hát az, hogy karmával megy a paradicsomba? Én mondom nektek, hogy az, aki valóban karmával mehet a paradicsomba, valójában már elérte a mércét az állhatatosság és meggyőződés tekintetében. Az a vizsga, amin a legnehezebb átjutniuk az embereknek, és amin feltétlenül át kell jutnia az embernek a művelésnél, pontosan az élet és a halál elengedése. Persze nem mindenkinél kell feltétlenül úgy lennie, hogy megvizsgálják az élet és a halál elengedésének a tekintetében, de ez sem teljesen kizárt. Mindenki, aki a saját legnagyobb nehéz vizsgáján megy át, és le tudja vetni a legnagyobb ragaszkodást, ennél valójában mindig megvizsgálják, hogy túljuthat-e ezen a lépésen. Aki elengedte az életet és a halált, az akkor istenség, aki nem tudja elengedni az életet és a halált, az pontosan ember. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy valóban meghal. Amit művel, az az, hogy eltávolítsa az emberi érzületet. Egy művelődő embernek a halálnál egyáltalán nincs félelemérzete a haláltól, elérheti ezt egy hétköznapi ember? Hamarosan meg fog halni az ember, milyen szívállapot ez! El tudná-e ezt fogadni a művelés bármilyen alapja és gondolati alap nélkül? A művelődő ember egyáltalán nem fél a haláltól, röviddel a halál előtt még a buddháról beszél, nemcsak hogy nem fél, a buddha nevének a kimondásánál még egyfajta vidám érzület emelkedik föl benne, ő ilyen, a buddhára irányuló örömmel megy el. Mondd csak, mehet netalán a pokolba ez az ember? Az állhatatos őszinte gondolatok miatt ő elengedte az életet és a halált, ez többé már nem emberi viselkedés, hogyan létezhetne olyan valaki az embereknél, aki nem fél a haláltól! Tehát ő a buddháról beszél, ha a buddha egy ilyen embert lát, hogyan tudná nem elvinni őt? Az biztos, hogy neki még van karmája, hiszen nem művelte magát folyamatosan, még van ragaszkodása, amelyet nem vetett le, mi a teendő? Ezután egy olyan helyre viszik, amelyik nagyon közel van a Szukhávatí világhoz, ott fogja tovább művelni magát. Több tízezer éven át, több százezer éven át műveli magát, amíg eléri a mércét, akkor mehet csupán a Szukhávatí világba. Miért kell olyan hosszú ideig művelnie magát? Mert ott már nincs szenvedés, nem fájdalmas, akkor hát lassan megy a művelés. Miért megy a művelés az embereknél itt olyan gyorsan? Egy néhány tucatnyi évig tartó életben már készre művelheti magát az ember? Az én Dáfá-tanítványaimnál ez aztán még gyorsabban megy, mert itt az emberek között ez szenvedéssel teli. Mindenki az anyaméhből születet, ez mindenkinél ugyanolyan, a szenvedésmenteshez való összehasonlítás nélkül az emberek aztán nem is érzik magukat szenvedéssel telinek. Valójában az istenségek szemében az ember nagyon szenved. A Dáfá művelésénél ez nem lehet teljesen hiábavaló. A személyes művelés szakaszában némelyek nem haladtak előre folyamatosan, illetve ő nem haladt előre elég folyamatosan, a megvilágosodási képessége valamivel gyengébb. Mihelyt befejezed az életedet, felér azzal, hogy te is kapsz valamit, ezt már bizonyosan elrendezik.³¹ Ha az embernek megvan a kívánsága, hogy a következő életében tovább művelje magát, akkor mindaz, amit művelt, nem lesz hiába, nem gyakorolt mindent hiába, és azt, amit kapott, magával fogja vinni a reinkarnációba. Az újraszületés után tovább műveli magát, fog létezni ilyen helyzet. Némelyiknél úgy tűnik, hogy ő valóban nem tudja többé művelni magát, akkor a következő életében úgy rendezik el számára, hogy mindezt szerencsés viszonzássá változtatják át. Végül is szenvedéseket viselt el, ő adott. Amit kapott, ámbár ő nem juthat el a helyes gyümölcshelyzethez, azt szerencsés viszonzássá változtatják át, a következő életében magas rangú hivatalnok lesz, és nagy gazdagságot kap. Természetesen ez nem az, amire mi, művelők törekszünk, de ha ő nem tudja magát tovább művelni, akkor ez pontosan így van.

Létezik még egy pont, egy művelő fia a beteljesüléshez művelte magát, ő is művelte magát, de nem művelte magát a beteljesüléshez, a fia a beteljesüléshez művelte magát. Akkor azt gondolom magamban, az is lehet, hogy a fia közönséges élőlényként viszi őt a világába, de neki nincs gyümölcshelyzete. A közönséges élőlényekhez tartozik, ez azt jelenti, az egyszerű emberekhez, egy buddha világában más élőlények is léteznek. Ámde ő viszont nem a földön élő piszkos embereknek ez a fajtája, hanem egy égi ember, aki elérte a szint mércéjét.

Kérdés: A changchuni tanítványok üdvözlik a tisztelt Mestert!

Mester: Köszönöm nektek! (taps)

Kérdés: Az „én”-hez való ragaszkodás egy olyan érzület, amely a legnehezebben vethető le, nem igaz?

Mester: Ez hát természetes. Mindegyik ember a saját felelősségében³² él a világon, ebből sok önző érzület keletkezik. Mihelyt önzéssel rendelkezik, akkor könnyen megindítják az érzelmek. A művelésben ez azáltal mutatkozik meg, hogy minden mindenütt nehezen tehető félre és nehezen bontható le. A művelésnél akkor nehezen tud ragaszkodásokat levetni. Néha, amikor a Dáfá számára tesz valamit az ember, az is megmutatkozik, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy megőrizze a saját beosztását³³, megőrizze a saját hírnevét, megőrizze a saját preferenciáit. A hétköznapi embereknél ez aztán még összetettebben mutatkozik meg, ő saját maga ragaszkodik ahhoz, hogy hivatalnok legyen, ragaszkodik ahhoz, hogy javítsa a családja és az ősei hírnevét, ragaszkodik ahhoz, hogy mások jónak tartsák, ragaszkodik ahhoz, hogy sok pénze legyen, ragaszkodik ahhoz, hogy egy fokkal magasabban legyen a többiek fölött. A saját preferenciáinak a megőrzése az érzelmek és az önzés kifejezése, ezért bontható le a legnehezebben. Az embernek irgalmasnak kellene lennie minden emberrel szemben, bármilyen problémáknál a saját okok után kellene kutatnia. Még ha mások szidtak vagy meg is ütöttek bennünket, mi mindig saját magunknál keresünk: „Vajon ezt az okozta, mert valahol nem viselkedtem helyesen?” Így az ember megtalálhatja a konfliktusok alapvető okát, ez szintén a legjobb módszer arra, hogy saját magánál eltávolítsa az ego ragaszkodását. Tedd a szíved olyan naggyá, hogy te minden embernek megbocsáthass a személyes művelésben, bezárólag az ellenségeiddel. Mert azok az ellenségek, akikre te gondolsz, olyan ellenségek, akiket az emberek határoltak be, az emberek a saját érdekeik alapján határolták be őket, ami viszont nem az istenségek viselkedése. Ezért hát a követelmények is magasak, hogyan tarthatnának az istenségek embereket ellenségnek? Tehát a művelés folyamatában minden alkalommal először más emberekre kellene gondolnunk. Ha másoktól kapok valamit, szintén másokra kellene gondolnom, milyen károkat okozhat ez neki, ha ő elveszíti ezt a dolgot, hogy a szívében nagyon nehéz-e neki. Minden alkalommal először mindig másokra gondoljon az ember, először más embereken gondolkodjon el, csupán aztán gondoljon saját magára. Én mármost azt akarom, hogy ti az őszinte Fában az őszinte megvilágosultak beteljesüléséhez műveljétek magatokat, aminél mások saját magatok előtt állnak. Ez pontosan az önzés eltávolítása, ezzel le lehet vetni az „én”-t. A jól művelt részetek garantáltan olyan, ahogyan éppen most leírtam, minden olyan. Ezért ennek az oldalnak a szempontjából nézve a problémáknál ti saját okok után kutathattok, többet gondolhattok más emberekre, az éneteket művelhetitek, befelé kereshettek, kevesebbet tekinthettek mások gyengeségeire, minden dolognál aszerint cselekedhettek, ahogyan megmondtam, valójában ti pontosan azon vagytok, hogy folyamatosan haladjatok előre.

Kérdés: Az utóbbi években mindig közreműködök a buddhista templomban levő dolgoknál. Amióta megtanultam a Fát, egy konfliktust érzek. Nem tudom, hogyan lássam ezt³⁴. Tudom, hogy le kellene vetnem a ragaszkodást, de nehezen tudom félretenni a kötelességemet. Kérem, tanítson meg, hogyan lássam³⁵ ezt.

Mester: Valójában ez rendkívül egyszerű. Miért nem tudod ezt félretenni? Te azt állítod, hogy nem tudod félretenni a kötelességet, ami a hétköznapi emberek mércéje, mi köze ennek a buddhává való műveléshez? Amiket nem tudsz levetni, azok a hétköznapi emberek érzelmei. A kötelesség olyasmi, amit értékelnek a buddhák? Kiért viseled hát a felelősséget? A vallásért önmagáért? Vezethet-e ahhoz a kötelességed, hogy mások eljussanak a beteljesüléshez? Vezethet-e ahhoz a kötelességed, hogy te saját magad eljuss a beteljesüléshez? Ha ezáltal nem juthat el az ember a beteljesüléshez, akkor minek ragaszkodsz hozzá? Talán nem azért kellene viselned a felelősséget, hogy te saját magad valóban eljuss a beteljesüléshez? A te úgynevezett kötelességed miatt élethossziglan ragaszkodó akarsz lenni és a Dáfá szélén elmenni mellette, vagy inkább meg akarod ragadni ezt az esélyt és viselni a felelősséget azért, hogy te saját magad valóban műveld magadat, és elérd a valódi beteljesülést? Ez talán nem egy rendkívül egyszerű dolog? Szándékos tettek, ő semmi esetre sem juthat el a beteljesüléshez. Még ha a templomban is műveled magad, és a te úgynevezett kötelességedet, az ilyen érzületet nem veted le, a megpillantásánál a buddha is rosszul érzi magát. Nem kellene azt gondolnod, hogy a buddha számára az egy mérce lenne, mert te ott valami felelősséget viseltél. A buddhák nem ismernek el egy vallást sem, hanem csak az emberszíveket. A vallásokat emberek csinálták³⁶, Jézus nem csinált³⁷ vallást az ő idejében, Sákjamuni sem csinált³⁸ vallást az ő idejében, ők csak a művelésnél levő emberszíveket ismerik el. Minden bizonnyal, ha a művelőknél létezik egy közös művelési környezet, az természetesen még jobb, ami a beteljesüléshez való igazi művelést és a helyes gyümölcshelyzet elérését állítja az első helyre. A környezethez való ragaszkodás, és a valláshoz és magához a közösséghez való ragaszkodás talán nem szándékkal teli? Némelyek azt gondolták: „Én olyan sok templomot építettem, olyan sok buddha-szobrot építettem, akkor később el kellene juthatnom a beteljesüléshez.” Véleményem szerint te nem juthatsz el a beteljesüléshez. A hétköznapi emberek között is sokan léteznek, akik buddha-szobrokat építenek, ez egyáltalán semmi, ez semmi további, mint munka, ez szándékkal teli. A szándékkal teli Fá olyan, mint az illúzió és a légbuborékok, ahogyan Sákjamuni buddha mondta. A gondolataid nem emelkedtek meg valóban. Ha egy hétköznapi embert, akinek a feje tele van gondolati karmával, és a fejében gyakran jönnek fel rossz gondolatok, a buddhákhoz helyeznek, az olyan, mint egy szemétkupac, amit az istenségek és a buddhák elé helyeznek, meg lehet ezt engedni? Ezt hát egyáltalán nem engedik meg. Nektek pontosan ezért kellene megszüntetnetek ezeket a piszkos, rossz dolgokat a művelésben és elérnetek egy tiszta és takaros testet, tiszta gondolatokat, még magasabb szintek gondolatait; csupán akkor tudsz te erre a helyre menni. Ha még mindig nem tudsz lemondani minderről, és nem tudod levetni ezeket a szándékos tetteket, az nem túlságosan ostoba dolog⁈

Kérdés: Hány évig fogja Ön még tovább magyarázni a Fát?

Mester: Az embervilágban történő Fá-helyreigazítás végéig.

Kérdés: A könyvben szereplő „emberek”, „emberiség”, „hétköznapi emberek” szavak talán különböző tartalommal rendelkeznek?

Mester: Nincsenek különbségek. Ezek csak különböző környezetekben használt formák, a tartalom ugyanaz. A hétköznapi emberek mármost emberek, még magasabb szinteken ez még az égi embereket is magába zárja, nevezetesen a három világkörön belüli égi embereket. Emberiség, ez bizony az ember, azok tehát, akik nem művelik magukat, hétköznapi emberek.

Kérdés: A művelés folyamatában rendkívüli alapelveket ismer fel az ember, nem tudja, hogy ezek helyesek-e, mit csináljon akkor?

Mester: A rendkívüli alapelvek felismerésénél biztosan egy szentséges, felemelő érzése van az embernek, jóravaló érzületekkel, amelyek megfelelnek a Dáfá alapelveinek. Még magasabb szintek alapelvei csak a szívvel érzékelhetőek. A régi korokban az emberek a szívben való érzékelésről és a lélek általi megértésről beszéltek, a saját gondolataiban megértette az ember, az viszont nagyon nehéz, hogy emberi szavakkal fejezze ki. Mihelyt kifejezted, észreveszed, hogy az teljesen normálissá és hétköznapivá vált, pontosan olyan, mint a hétköznapi emberek alapelvei. Mihelyt emberi nyelvvel fejezik ki, akkor másképpen ízlik. Ámde miért? Mert a magas szintek alapelveit csak a magas szintek gondolkodásmódján és nyelvén keresztül lehet elmondani, ezért a tanulóknak a hétköznapi emberekkel való viselkedésükben még kevésbé szabad megmutatkozniuk azon a viselkedési módon keresztül, amelyet magas szinteken ismertek fel, és amelyik magasabb, mint az emberek viselkedési módja. Az emberek mármost emberek, az emberek nem érthetik meg azokat az alapelveket és viselkedési módokat, amelyek magasabbak.

Igazodjatok ahhoz, hogy a legmagasabb mértékben a hétköznapi emberek társadalma állapotának megfelelően műveljétek magatokat. A még magasabb Fá-alapelvek, amelyeket felismertél, azt jelentik, hogy a művelés közben te megemelkedsz, de nem avégett hogy a hétköznapi emberek között mutasd meg ezeket az állapotokat. Miközben te Fá-alapelveket értettél meg ezen az oldalon, más dimenziókban nagyon nagyok a változások. A testnek abban a részében, amelyet mikroszkopikus részecskék alkotnak, a változások viszont nagyon hevesek. Azonkívül az ember mármost hirtelen mindent megértett annak a szintnek az alapelveiből.

Kérdés: A művelés közben más dimenziókból származó dolgokat vagy élőlényeket lát az ember. Hogyan lehet megítélni, hogy ezek jók vagy rosszak?

Mester: Olyan emberként, aki a művelést csupán most kezdte el, nagyon nehéz ezt megítélnie, nehéz világosan megkülönböztetnie. Azonkívül sok istenség szökött le a magas szintek dimenzióiból, azért hogy megmeneküljön a Fá-helyreigazítástól. Ehhez jön még, hogy a három világkörön belüli különböző dimenziókban sok istenség nem ismeri azoknak a szinteknek a dolgait, amelyek magasabbak, mint ők. Ezért bizonyos mértékben ők is a rejtélyben tartózkodnak. Tehát a viselkedésük az emberek számára még viszonylag jó, az emberek nézőpontjából ez jószívűség. De a maga szintjén ő már eltérült a mércétől, csak az emberek nézőpontjából jobbak még ők, mint az emberek. Ezért ez könnyen ahhoz vezethet, hogy egy kevés tanuló a ragaszkodásában összezavarodik és nincs tisztában vele. Mi a teendő? Én arra tanítottalak téged, nincs második iskola, senki se szenteljen figyelmet neki, a szív maradjon mozdulatlan, teljesen mindegy, bármit is lát az ember. Tehetsz úgy, hogy nem beszélsz vele, tehetsz úgy, hogy egyáltalán nem szentelsz figyelmet neki, hogy egyáltalán nem látod, te csak így tehetsz. Mindent elkerülsz tőle, mindegy, hogy mit mesél neked, nem hallgatod meg. Talán körül fog hízelegni téged, avégett hogy majd hallgass rá, megmondja neked, melyik lottószámok nyerőek a következő napon, nagyon valószínűen ilyesmit tehet. Természetesen az ilyesmi sem véletlen, ezek is a művelésedben rejlő nehézségek, azért hogy megvizsgálják az emberi szívedet. Ezért nektek feltétlenül ügyelnetek kellene az ilyen dolgokra, egy probléma sem fog létezni, ha te határozott vagy, hogy nem lépsz kapcsolatba velük. Mert most ti nehezen tudjátok megkülönböztetni ezt.

Kérdés: A művelők kisgyerekeinek szükséges orvoshoz menniük?

Mester: Ha egy nem-művelőnek orvoshoz kellene mennie, akkor orvoshoz kell mennie, mert ha egy hétköznapi ember beteg, akkor pontosan orvoshoz kellene fordulnia. Akikről itt beszélek, azok az igazi művelők, a te tested is buddha-testté fog átváltozni, ez olyasmi, amit egy orvos nem tud elérni, bárhogyan is kezeljen téged. De azok között, akik a Dáfát művelik, gyakran sok családnak vannak gyermekei, ők nagyon valószínűen nem normál gyermekek. A születése előtt ő már tudta: „Ez a család később a Dáfát fogja tanulni, úgy én ebben a családban akarok megszületni”, ők nagyon valószínűen különleges származásúak. Ami ezeket a gyermekeket illeti, miközben a felnőttek a gyakorlatokat végzik, ők már a gyermekek számára gyakoroltak, addig az időpontig, amikor ő saját maga tud gyakorolni. Sokaknál létezik ilyen helyzet, ezt neked, felnőttként akkor jól kellene kezelned. Ha azonban nem tudod megállapítani, hogy ez az eset-e, akkor talán nem is számít hibának, ha kórházba viszed. Mindazonáltal ezenközben a szívedet is megnézik, különböző gondolatok és szívállapotok is napvilágra fognak kerülni. Lehet tehát úgy mondani, ha te állhatatos Dáfá-művelő vagy, fel tudod majd fogni, hogy mindegyik embernek megvannak a maga sorsmeghatározásai, azoknál, akiknél egy problémának sem kellene felmerülnie, nem hagynak egykönnyen problémát felmerülni. Ezek a gyermekek, akik magas szintekről jöttek, amint éppen most említettem meg, többnyire azért jöttek, hogy megkapják a Fát; neki egyáltalán nincs karmája, egyáltalán nem lehet beteg. Mindent, amit elvisel, nagyon valószínűen számotokra, felnőttek számára visel el, sokaknál létezik ilyen helyzet. Mindazonáltal ez sincs abszolút így, konkrét eseteknél ezt nektek saját magatoknak kellene kezelnetek.

Kérdés: A szingapúri tanulók üdvözlik a Mestert!

Mester: Köszönöm nektek, mindnyájatoknak! (taps)

Kérdés: A Jiangsu tartománybeli tanítványok üdvözlik a Mestert!

Mester: Köszönöm nektek, mindnyájatoknak! (taps)

Kérdés: A nagy Lingshan buddha-szobrot a Jiangsu tartománybeli Wuxi városában minden nap emberek tízezrei keresik fel és tisztelik. De mi azt hallottuk, hogy a buddha-szobornak futija van, a hasába még sok halotti urnát helyeztek be. A tanítványok azon vitatkoznak, hogy kellene-e terjeszteni ott a Fát, mi világos útmutatást kérünk a Mestertől.

Mester: A Fá-terjesztésnél az embereket célozzák meg, de nem őt. Gondoljátok csak át, az emberek ráadásul halotti urnákat helyeznek a Buddha hasába, ők valami jót vagy valami rosszat tesznek? Miért tesznek a szerzetesek ilyesmit? Mert a halottak családtagjai pénzt fizettek, és a pénz miatt a szerzetesek még a Buddhát is elárulták! Ma pontosan ilyen kaotikus idő van, kit tisztel hát egy ember, miközben a Buddhát tiszteli? Talán a halotti urnákat tiszteli⁈ Ez bizony nevetséges helyzetté vált. A halott nagyon bűnös lesz az emberek tettei által, a családtagok és a család ősei is érintettek lesznek.

Kérdés: Amikor Fálunokat és más dolgokat láttam, tapasztalatot cseréltem más Fálun Gong-gyakorlókkal, minden jelenet és Fálun azonnal eltűnt, valami rosszat tettem?

Mester: Ezt két oldalról kell megszemlélni. Ha te örömérzettel meséled el ezt másoknak, akkor lehet, hogy eltűnik, és nem hagynak téged többé látni. Mert a szentséges jelenetek, amelyeket hagytak téged látni, nem vezettek ahhoz, hogy neked még jobb és tisztább érzületeid keletkezzenek a Dáfában való állhatatos műveléshez, ahelyett ez ahhoz vezet, hogy nálad létrejön az örömérzet, akkor bizonyosan nem hagynak téged többé látni, ennek felelősnek kell lennie a művelésedért. Ha viszont a látás után nálad nem keletkezett örömérzet, illetve érvényesülési vágy, és úgy találod, hogy ez igaz, megvan az a gondolatod, hogy más tanulók megerősíthetik az őszinte gondolataikat, úgy te elmeséled ezt másoknak, ez akkor egyáltalán nem probléma. Ez nem jelenti azt, hogy nem szabad elmesélnie az embernek, csak akkor lenne rossz, ha ragaszkodással meséli el az ember.

Kérdés: Ha mi jól műveljük magunkat, talán még fiatalok vagyunk, amikor a művelésnél eljutunk a beteljesüléshez. Akkor még tovább kellene teljesítenünk a kötelességünket a családunkkal szemben?

Mester: Ha te nem veted le az ilyen ragaszkodást, akkor egyáltalán nem fogsz eljutni a beteljesüléshez. Te a hétköznapi emberek gondolataival gondolkozol az ilyen dolgokról. Én mondom nektek, hogy nem csak a karmát szüntetem meg számodra, nem csak gondodat viselem, ha te a helyes gyümölcshöz művelted magad, a világod is gazdag lesz, nagyon sok dolgot kell megtennem számodra. Ha te korábban másoknak az életeddel maradtál adós, az élőlényeket, amelyeket megöltél, minden gonosztettet és minden haragot meg kell majd oldanom számodra, sok dolgot kell megtennem számodra. Ha te ilyen kérdésekhez ragaszkodsz, az pontosan egy nagy akadály a művelésben való előrelépésednél. Engedd el ezeket az emberi érzületeket, és egyszerűen műveld magad. Mielőtt eljutnál a beteljesüléshez, családtagként neked teljesítened kell majd a kötelességedet, ez magától értetődő.

Kérdés: A „Bibliában” az áll, hogy Jézus azokon mérgelődött a templomban, akik uzsorát űztek,³⁹ de a Fálun Dáfá követelményei szerint nekünk nem kellene mérgelődnünk. Ha Jézus egy buddha, hogyan kellene ezt megértenie az embernek?

Mester: A „Bibliát” nem Jézus írta személyesen. Az emberek leírása Jézus viselkedéséről teljesen pontatlan. Ha neki valamivel keményebb magatartása volt azok irányában, akik uzsorát űztek, az bizony lehetséges. Ő gyűlölte a gonoszt, kemény volt azokkal az emberekkel szemben, akik rosszat tettek, de nem tudott volna valóban mérgelődni.

Kérdés: A sanghaji tanítványok üdvözlik a Mestert! Óhajtjuk, hogy a Mester Sanghajba jöjjön!

Mester: Köszönöm nektek, mindnyájatoknak! (taps)

Kérdés: Hogyan kellene jobban megértenünk a forma nélküli Nagy Útnak a megtestesüléseit a különböző szinteken? Mert amikor az asszisztensi munkát végzem, némely viták merülnek fel a tanulóknál, mivel az Egyesület illetékesei és az asszisztensek mindannyian különböző szinteken találhatók, és a Fá-terjesztés munkájában nehezen tudnak egyeztetni. Ez időbe és erőbe kerül, úgy tűnik, hogy bizonyos mértékben ennek mind a megértéseikhez van köze.

Mester: Ami szokásos, az az, hogy a szárazföldi Kínában sok asszisztens már éretté vált, ha problémákkal találkozik, akkor először tud arra gondolni, hogy nála saját magánál léteznek-e problémák, ezért ő alapvetően egészséges művelésben található. De szintén léteznek olyan asszisztensek némely területekről, akik nem sokáig tanulták a Fát, vagy nem haladtak előre folyamatosan, és ahelyett többet foglalkoztak a munkával, ezért hajlanak a veszekedésre, és nem keresnek a saját szívükben, ha problémákkal találkoznak. Ha érzed, hogy valami nincs rendben, utánagondolsz, hogy te saját magad nem vagy-e rendben. Az, hogy az ember meg tudja-e ezt tenni, a Dáfá-tanulók megmérésére szolgáló mérce. Ha megállapítod, hogy a saját kiindulópontod még sincs rendben, akkor nyugodt és harmonikus hozzáállással megmondod ezt a másiknak, ha a konfliktusban résztvevő felek mind ilyenek lennének saját magukhoz, hogyan létezhetnének még konfliktusok? Min veszekednének még? Ámbár én ezt így mondtam, még fognak létezni veszekedések a művelésben, amelyeknek a ragaszkodás eltávolítására kellene szolgálniuk, néha ráadásul még hevesen is. Mert ti azon vagytok, hogy műveljétek magatokat; vannak olyan ragaszkodásaitok, amelyeket nem vetettetek le, léteznek pillanatok, amikor nem vagytok tudatában ennek, léteznek pillanatok, amikor csak elfelejtitek, hogy saját magatokban keressetek. Magatartásokhoz ragaszkodtok, saját nézetekhez ragaszkodtok, ez mind veszekedésekhez vezethet.

Kérdés: Hogyan értse meg az ember a forma nélküli Nagy Útnak a megtestesüléseit különböző szinteken?

Mester: A forma, amivel a Dáfá rendelkezik ma a társadalomban, az a forma nélküli Nagy Út. A hétköznapi emberek társadalmának az összes formája nem méltó a Dáfá terjesztésére. Ezért sehol sem állítottam fel formát. Ma azért jössz, hogy tanulj, aztán tanulsz, ha nem jössz, akkor egyszerűen menj el, ahogyan akarod. Természetesen, ha te valóban tanulni akarsz, nekünk viselnünk kell érted a felelősséget. De ennek a fajta felelősségnek a viselése megint olyasmi, amit a hétköznapi emberek nem láthatnak, a hétköznapi ember dimenziójában ez forma nélküli. Nem létezik iroda, pénzt vagy anyagi javakat sem gyűjtenek össze. Közületek mindenki a hétköznapi emberek társadalmának egy tagja, és megvan a munkája vagy iskolába jár a hétköznapi emberek társadalmában, és különböző környezetben él. Az egyetlen dolog, ami megkülönböztet benneteket a hétköznapi emberektől az, hogy ti saját magatokat művelitek, te saját magad tudod, hogy művelő vagy. Egy hétköznapi ember nem műveli magát, és néha nem tudja majd megérteni a művelőket. Amikor a tanulók a Zhongnanhai-ban található Államtanácshoz mentek, miért jöttek hirtelen ezek az emberek? Hirtelen megint elmentek? Mert ők a társadalom tagjai; nem létezik egy forma sem, csak ő egy művelő, a népből jött, miután kinyilvánította azt a véleményét⁴⁰, visszatért a néphez. Nem léteznek szervezeti formák. De minél inkább így van, azok az emberek, akik hozzászoktak, hogy szervezzenek, és a nép, amelyik hozzászokott, hogy megszervezzék, ők nem tudják megérteni az ellenkezőjét, szigorúan szervezettnek tartanak benneteket. Azt, amit a művelők tesznek, a mai kínaiak nehezen érthetik meg, némely emberek ráadásul egyáltalán nem hiszik, hogy ma még olyan sok ember létezik, aki azon fáradozik, hogy jó emberré váljon.

Kérdés: A fehérek az utolsó civilizációból maradtak vissza, de a sárga emberek és más fajok…

Mester: Akkoriban, az utolsó civilizációban a kontinentális tömbök másmilyenek voltak, mint a maiak. De körülbelül Dél-Amerika és Észak-Amerika területén éltek a sárga emberek. Az indiánok, akik ma ott vannak, a sárga emberekhez tartoznak. A sárga embereknek, akik Kína területén tartózkodtak, akkoriban Kazahsztánban volt a legközpontibb területük. Az özönvíz után vándoroltak aztán a xinjiangi nagy sivatag vidékére, akkoriban az termékeny föld volt. Később egyre tovább vonultak kelet felé. Szigorúan véve az indiaiak, az egyiptomiak, a perzsák, a sárga emberek, a fehér emberek és a fekete emberek a hat nagy faj a jelenlegi földön, a maradékok keverékek.

Kérdés: Úgy találom, hogy a Mester Fá-magyarázatai válaszok a „Zhuán Fálun”-ra, megoldják a rejtélyt. Ha én olyan hosszú távon hallgatom a Mester különböző helyeken adott Fá-magyarázatait, azok még a saját felismeréseim a „Zhuán Fálun”-ról?

Mester: Én őszintén megmondom nektek, egy ember nem méltó arra, hogy az én Fá-magyarázatomat hallgassa. (taps) Csak arra, hogy az embereknek magyarázza el a Fát, elegendő, ha egy tathágata-buddha jön a világba. Miközben én a Fát magyarázom, némelyek a jelenlevőink közül láthatják azt, hogy az élőlények rétegről rétegre, a különböző égitestekben rétegről rétegre mindannyian hallgatják, én nem csak azért teszem ezt, hogy az embereknek magyarázzam el a Fát. De a művelésben garantáltan fognak dolgok megmaradni a művelésetek számára. Te attól félsz, hogy nem is lenne semmi több, amit művelhetnétek, ha a Fát mind elmagyaráztam volna, világosan elmagyaráztam volna. Nem is számított volna többé, nem így gondolod? Nem ez az eset áll fenn, hagynak meg nektek művelni való dolgokat.

Kérdés: A Xinjiang tartománybeli Ürümcsi⁴¹ város tanulói üdvözlik a Mestert!

Mester: Köszönöm nektek! (taps)

Kérdés: Ez azt jelenti, hogy ahol az eredeti gyümölcshelyzete található, oda művelheti magát az ember?

Mester: Ami azokat illeti, akik magas szintekről jöttek, nagyjában és egészében véve így van. Mindazonáltal tudod te, hogy ki vagy? Magas szintekről jöttél? Még ha magas szintekről is jöttél, nem azért estél le ide, mivel bűnöket követtél el? Te egyáltalán nem tudod, honnan jöttél ide. Még azoknál is, akik fentről jöttek, miután ők több ezer éven át reinkarnálódtak, hosszú-hosszú idő után a karmájuk olyan nagy lett, hogy teljes egészében elveszítették a velük született eredet összes tulajdonságát. Ne tegyél fel ilyen erős emberi érzületekkel rendelkező kérdéseket.

Kérdés: Mesélne Ön valamit saját magáról, az életéről és így tovább?

Mester: Te most még hétköznapi ember vagy, és egy hétköznapi ember kérdéseit teszed fel. Én semmit sem szeretnék mesélni saját magamról. Amiket én az embereknek adok, azok ezek a Fá-alapelvek. Nektek egyszerűen egy teljesen normál emberként kellene szemlélnetek engem. Én pontosan olyan valaki vagyok, aki minden emberi megjelenési formával rendelkezik, és itt beszél hozzátok, azonkívül még az emberi nyelv segítségével. Ami a képességeimet illeti, nem is fogom megmutatni őket, ti sem láthatjátok. Ha viszont te műveled magad, felelősséget tudok viselni érted, képes is vagyok arra, hogy felelősséget viseljek érted. A tanulók ezt meg is élték a gyakorlatban. Ehhez nem is szükséges sokat mondanom. A jövendő emberek nem fognak tudni a létezésemről. Ha a mai tanulók mind eljuthatnak a beteljesüléshez, akkor nem az embereknek magyaráztam el a Fámat, hanem istenségeknek. Az, aki nem műveli magát, egy másik élet után, egy új reinkarnáció után semmiről sem fog tudni többé. A jövendő embereknek semmit sem szabad tudniuk rólam, amiket hátrahagynak, azok is csak mondák és legendák. Ezért semmit sem szeretnék hátrahagyni az embereknek. A saját életutamról, erről és arról saját magamat illetően, nem szeretnék sem beszélni, sem másokat hagyni, hogy írjanak róla. Tanítványokként a jövőben ők tudni fognak rólam, a beteljesülés után világosan fogják tudni, hogyan áll a dolog velem. (taps)

Kérdés: Minden új-zélandi tanuló üdvözli a tisztelt Mestert!

Mester: Köszönöm nektek! (taps)

Kérdés: A xinxing megemelkedése nagy eltérésekkel rendelkezik a Fá-alapelvekről való felismerésekhez képest. A Fáról való felismerések mindig az élen vannak, és magasabb állapotban találhatók, miközben a xinxing megemelkedése a tényleges művelésben mindig mögöttük található, és néha még nagyon rossz is. Félek, hogy azok az alapelvek, amelyeket ilyen állapotok között ismer fel az ember, tévesek lehetnének.

Mester: Önmagában, mivel te fel tudod fogni ezt a pontot, már nem művelted rosszul magad. A hétköznapi emberek mind nem tudják belátni a saját hibáikat, miközben te fel tudod fogni a művelésben létező különböző állapotok eltéréseit. Valójában nincs is úgy, mint ahogyan elképzeled magadnak. A Fá-alapelvek felismerésénél ez legtöbbször könnyen felfogható, de a különböző érdekekhez és érzelmi kötelékekhez való ragaszkodások, amelyekkel egy ember a társadalmi gyakorlatban rendelkezik, ha a Fá-alapelvek megértése után ezeket azonnal egyszerre eltávolítják, akkor neked nem szükséges többé művelned magad vagy vizsgákon átjutnod. Ha az ember ragaszkodik valamihez, és a Fában kutat kifogások után, az biztosan hibás. Ha törekvés nélkül tanulja a Fát, amit ezáltal ért meg, az biztosan őszinte felismerés.

Kérdés: A pekingi és az USA-beli tanulók üdvözlik a Mestert!

Mester: Nagyon köszönöm nektek, mindnyájatoknak! (taps)

Kérdés: A művelésben nálam néha a nemi vágyak karmája kerül napvilágra, hogyan lehet ezt eltávolítani?

Mester: Amivel álmotokban találkoztok, az vizsgáknak minden fajtája, hogy lássák, hogy a művelésnél máskülönben ti stabilan műveltétek-e a szíveteket, és hogy jól helytálltatok-e a vizsgán, vagy sem. Ez egyfajta próba, hogy lássák, vajon át tudsz-e jutni ezen a vizsgán, és hogy stabilan művelted-e magad. Mert ezt csak ebben a pillanatban lehet valóban megmutatni, mivel pillanatnyilag minden takargatásra és rejtegetésre való érzületed elaludt. Ha nem csináltad jól, figyelmet kellene szentelned erre, végül is nem viselkedtél jól. Ha máskülönben jól művelted magad a mindennapokban, biztosan jól fogsz viselkedni álmodban, és átmehetsz rajta.

Kérdés: Én megállapítom, hogy amikor történik valami, vagy amikor elgondolkodom a dolgokon, mindig arra összpontosítok, hogyan áll a dolog velem saját magammal. Úgy tűnik, hogy létezik egy olyan gyökér, amely nem hagyja eltávolítani magát, ezért nagyon aggódom. Miért nem maradhat az ember egy őszinte megvilágosult állapotában?

Mester: Valóban jó! Én láttam az óhajodat, hogy ezt eltávolítsd. Ez művelés. Az, hogy a saját önző érzületedet, a gyökeret teljesen eltávolítsd, mindazonáltal egy folyamatot igényel, mert ez a fél életutad folyamán alakult ki. Biztos vagyok benne, hogy el tudod távolítani a művelésben, ez a legalapvetőbb önző dolog. Az nagyon jó, hogy te tudatában lehetsz ennek, és erőfeszítéseket tudsz tenni a művelésedben, azért hogy ezt eltávolítsd. Ez a művelés!

Kérdés: Mindig úgy érzem, hogy nem vagyok kitartó, és nem tudok elég szenvedést elviselni, a kitartási képességem nem elég. Léteznek módszerek arra, hogy megerősítsem azt a képességemet, hogy szenvedéseket viseljek el?

Mester: Olvass többet, azért hogy lassanként megerősítsd az akaratodat a művelésre, akkor minden más legyőzhető. Nem létezik rövidebb út, a művelésnél pontosan így kell művelődni. Az nagyon jó, hogy ezek a dolgok tudatosultak benned. Az, hogy mindezt fel tudod ismerni, mind olyasmi, amit egy hétköznapi ember nem tud megcsinálni. A saját magaddal szemben való elégedetlenséged valójában azon van, hogy műveljen téged. Fokozatosan ez megerősödik a képesség szempontjából.

Kérdés: Ez alkalommal, amikor tudomást szereztem a Kínán kívüli média hamis beszámolóiról a Mesterről és a Fálun Dáfáról, ugyan teszek valamit, hogy megvédjem a Dáfát, mindazonáltal a szívemben azt gondolom, hogy a viselkedésük nem méltó figyelemre. Helyes az állapotom?

Mester: Ha más emberek megtámadják a Dáfát, és te azt gondolod, hogy ők nem téged támadnak meg, akkor te nem vagy részestárs a Dáfában. Miért ment olyan sok ember Pekingben a Zhongnanhai-ban található Államtanácshoz, hogy kérvényt nyújtson be? Úgy találták, hogy a tianjini esemény mintha ellenük irányult volna, és úgy találták, mintha őket saját magukat tartóztatták volna le, miközben a rendőrök elfogták a Dáfá-tanítványainkat. Mert ő is a művelés egy részestársa, mindannyian ugyanazt a Fát művelik, a tianjini tanulók elleni üldözésnél más tanulóknak talán nem kellene jó szándékkal előterjeszteniük a helyzetet az illetékes hatóságoknak? Ami a média hamis beszámolóit illeti, mondd el neki, hogy ez nem helyes, mesélj neki a mi igaz körülményeinkről. A Dáfá elleni rosszindulatú üldözéssel szemben ezt hát nem hagyhatja annyiban az ember, az nagy dolog lenne, ha ez befolyásolná a világban élő embereket abban, hogy megkapják a Fát. Mert a beszámolókat átvehetik egymás között, mihelyt te beszámoltál róla, más újságok átvehetik ezt. A saját személyes tapasztalataitokon keresztül nektek sokkal több meggyőző erőtök van, mint nekik. Én nem veszem a szívemre, ha rólam, Li Hongzhi-ről jót mesélnek, én éppen úgy nem veszem a szívemre, ha rosszat mondanak rólam. Hétköznapi emberek nem indíthatják meg a szívemet. Mindazonáltal művelőként ti megvéditek a Dáfát, ez olyasmi, amit meg kellene tennetek. De nem szabad használnotok a gonosz oldalt és veszekednetek velük. Nektek jószívűséggel kellene elmagyaráznotok neki a valódi helyzetet, ez a Fá megóvása.

Kérdés: Minden shenzheni tanítvány üdvözli a Mestert!

Mester: Köszönöm nektek! (taps)

Kérdés: Első kérdés, a Fengguo-templomban található hat ős-buddhán levő fashenek a végérvényes szintjeiket testesítik meg vagy a művelés közbeni szintjeiket?

Mester: A buddhák azok bizony már buddhák, náluk akkor nem létezik a művelés és a szint egy kérdése sem. Hogyhogy ilyesmit kérdezel? Ez nem a Dáfában levő dolog, és semmi köze sincs a műveléshez és a megemelkedéshez.

Kérdés: Második kérdés, a hat ős-buddha, ők azok az ősi élőlények, akikről Ön beszélt?

Mester: Az ő címeik már az effajta buddhák különleges megszólításaivá váltak. Az, hogy őseredetiként nevezik meg őket, a cím idejére vonatkozik, a változásnál ők már nem feltétlenül ezek az első őseredeti élőlények. Az „őseredeti” szóról különböző szinteken és különböző látókörön különböző felismerések léteznek. Az emberek számára az olyanok, akik túlmennek az emberiség civilizációjának a történelmén, illetve több ezer évesek, úgy tűnnek, hogy már őseredetiek lennének. Mindazonáltal egy buddha meglátásában az csak egy szempillantás. A magas szintek élőlényei számára ők aztán már nem annyira őseredetiek.

Kérdés: Harmadik kérdés, miért néznek Sákjamuni buddha szobrai nyugat felé?

Mester: Netalán a buddhista vallást műveled vagy sem, és a buddhák dolgairól szeretnél megkérdezni engem? Én a Dáfát magyarázom, aminek semmi köze sincs a buddhista valláshoz. Az a te sorskapcsolatod, hogy itt ülhetsz. Én megválaszolhatom a kérdésedet. Az építésnél egy templomot minden irányba lehet irányozni, léteznek templomok, amelyek kelet felé néznek, vagy azok, amelyek nyugat felé néznek, vagy azok, amelyek dél felé néznek. Amerre a nagycsarnoka néz, biztosan arra néz a buddha-szobor is. Ez semmitmondó, és mindent emberkéz csinált. A buddhák igaz, nagyszerű megvilágosultak, miközben te csak a nagy agyagszoborról beszéltél. Ha buddhává szeretné művelni magát az ember, akkor a saját valódi megemelkedésére kellene összpontosítania, csupán úgy helyes az. Minden szándékos tett vagy a buddhista valláshoz való ragaszkodás önmagában nem művelés, hanem akadály.

Kérdés: A Zhen, Shan, Ren szuperanyagúak? Ők őseredeti élőlények? Vagy szuper-őseredeti élőlények?

Mester: Még mindig a buddhista vallásról van szó. Ha te már bejutottál, ez is sorskapcsolatot jelent, így hát még szeretnék válaszolni neked. A Zhen, Shan, Ren minden világegyetem tulajdonságai, a kozmikus Fá a Zhenből, Shanból, Renből származik. Minél mélyebben megy lefelé, annál összetettebb lesz a Fá, és annál magasabbak és nagyobbak lesznek a követelmények, úgy, mint egy piramis. A Dáfá teremtette meg a világegyetemben levő összes élőlény számára a különböző szintek létkörnyezeteit. Különböző szintek buddháit, daóit, istenségeit, valamint démonait és más élőlényeit teremtette meg, bezárólag a mennyekkel, földekkel és minden anyaggal. A világegyetem olyan összetett, hogy nem írható le emberi nyelvvel. Vannak még más különböző állapotai, amelyek minden élőlénynek különböző szinteken való létezéshez kínálnak tényezőket, mint például kölcsönös támogatás és gátlás, yin és yang, és így tovább és így tovább, nagyon sok dolgot. Ezek mind a kozmikus nagy Fából fejlődtek ki. (taps)

Kérdés: A konferencia előtt illetékesekkel vettem fel a kapcsolatot telefonon, hogy tájékoztassanak a konferencián való részvétel feltételeiről. Az, akivel beszéltem, megkérdezett, hogy Fálun Gong-tanítvány vagyok-e, hirtelen nem tudtam válaszolni, mert én ezt saját magam tanultam, már több mint egy éve. Kérem Li mester, mondja meg nekem, hogy az Ön tanítványa vagyok-e?

Mester: Ameddig valóban tanulod, akkor az vagy, teljesen mindegy, hogy te ezt saját magad tanultad, vagy sem. (taps) A változásaid és az utalások, amiket a mindennapokban adtam neked, nem mondták-e meg már ezt neked? Mivel neked hiányzik az a környezet, ahol mindannyian közösen gyakorolnak, sok dolgot nem ismertél fel, de ez nem jelenti azt, hogy te nem művelted magad. Gyakorolj hát többet más tanulókkal együtt, úgy még gyorsabban tudsz megemelkedni.

Kérdés: Tanár, Ön arról beszélt, hogy 1992 óta az összes vallás istenségei nem törődnek többé az embervilágban levő dolgokkal. Nekem rossz megvilágosodási képességem van, és nem értem a jelentést. Kérem a Mestert, hogy magyarázza el ezt egyszer.

Mester: Ezt a kérdést már elmagyaráztam a különböző korábbi Fá-magyarázatokban⁴². Ez alkalommal nem azért magyarázom el nektek a Fát, hogy egészen egyszerűen embereket váltsak meg, hanem a világegyetemben történő Fá-helyreigazításról van szó, ami kapcsolatban áll az emberiséggel. Más szóval, még azok az istenségek is, akikben korábban hittetek, újólag helyezkednek el e közben a Fá-helyreigazítás közben, az emberekre ugyanez érvényes. Hogyan törődjenek még az emberiség dolgaival?

Kérdés: A következő helyekről való Dáfá-tanítványok: az Anhui tartománybeli Hefei, Shenyang, Yanbian üdvözlik a Mestert!

Mester: Köszönöm nektek! (taps)

Kérdés: Ha valaki rossz szavakat mond a Dáfáról, és én vitatkozom vele azon, az azt jelenti, hogy nem tartom magam az „Elnézéshez” a Dáfá Zhen, Shan, Ren tulajdonságaiból? A valakivel folytatott vita is ragaszkodás?

Mester: Jószívűséggel magyarázd el neki az alapelveket, te elmeséled ezt neki, ha ő valóban nem akarja meghallgatni, akkor hagyd. Tulajdonképpen neked még nem világos, hogy te a Fát magyarázod neki, és a Fát adod tovább neki, miközben te a Dáfá Fá-alapelveiről beszélsz vele. Te azon vagy, hogy segíts neki, és megváltsd őt! Ha nem akarja hallani, az a saját választása, miért vitatkozol vele? Jobb hatása lesz, ha jószívű gondolatokkal nézel szembe mindennel.

Kérdés: A Fá-tanulás közben néha felismertem egy Fá-alapelvet. De mihelyt kifejezésre szeretném juttatni, úgy találom, hogy ez a felismerés már nem helyes. Az ilyen érzések egyre világosabbak lesznek.

Mester: Ez bizony igaz! Nem pontosan ezt magyaráztam már el? Ezt csak a szívvel lehet érzékelni és a lélekkel felfogni, de nem lehet szavakkal kifejezésre juttatni. Mihelyt a hétköznapi emberek nyelvével mondtad ki, azonnal a hétköznapi emberek alapelveinek a szintjére esik.

Kérdés: A gyakorlók között több nő van, mint férfi?

Mester: Úgy tűnik, hogy a mai nők még gyorsabban ismerik fel a Dáfát, ez valóban jó dolog.

Kérdés: Eredetileg nagyon szeretem a gyerekeket, és szívesen szeretnék gyerekeket. De amióta érintkezésbe kerültem a Dáfával, azt gondolom: „Az emberiség olyan alacsony szinten található, és az emberiség erkölcse olyan romlott, miért kellene még a gyermeket a világra hoznom, úgy, hogy egy tiszta szív beszennyeződjön?

Mester: Én megmondom neked, nem te teremtetted azt az élőlényt, hanem az az élőlény válik emberi embrióvá, és jut a reinkarnációba. Akár van karmája, akár nincs, azt saját maga hozza magával. Ha nem rajtad keresztül jön a világra, akkor más helyeken ugyanígy jön a világra. Te Dáfá-tanulónő vagy, és még félsz, hogy a gyermek beszennyeződik?

Kérdés: Én nemzetiségi óvodapedagógus-nő vagyok. A munkám az, hogy minden óvodába elmenjek, hogy terjesszem a kínai kultúrát és hagyományt. Nagyon szívesen szeretném továbbadni a gyermekeknek az öt gyakorlatot a Mestertől, szabad ezt tennem?

Mester: Nagyon jó. Némely óvodákban az igazgatótól kezdve a tanítókig, és a gyerekek mindannyian gyakorolnak. A gyermekeknek nincs ragaszkodásuk, és leülnek oda, ah! Egészen pompás, ők valóban tiszták, valóban csodálatra méltók. Az bizonyosan jó dolog, ha az ember a Dáfá Fá-alapelveivel neveli a gyerekeket, ez végtelen előnyöket fog hozni az egész életük számára.

Kérdés: Némely emberek teljes szívvel művelik magukat a kereszténységben, buddhizmusban és így tovább. Ők mindannyian egy esélyt sem kaptak, hogy megkapják a Fálun Dáfát. Fog létezni számukra egy kiút?

Mester: Mielőtt megtettem⁴³ ezt a dolgot, az istenségeik világos utalásokat adtak azoknak közülük, akiket valóban meg lehet váltani. Némelyek elhiszik, némelyek nem. Én nem fektetek hangsúlyt arra, melyik vallás az, vagy milyen magas a hivatala, vagy kicsoda ő, én csak az emberszívet nézem meg. Mindegy, hogy ki vagy, előttem elsősorban egy ember vagy, én csak az emberszívet nézem meg. Ha nem akarod, akkor nem törődök veled, ha akarod, akkor megváltalak, így van ez pontosan! Nem ügyelek a formára, a pozícióra, vagy arra, hogy mit hisz.

Kérdés: Én már néhány év óta művelem a Dáfát. Néhány hónapja a többiekkel való tapasztalatcsere közben látom, hogy némely gyakorlók úgy beszélnek, mint a vízfolyás⁴⁴, és egyáltalán nem hagyják abba, így még kevésbé akarok beszélni. Mester, helyes ez az állapotom?

Mester: Miközben ő úgy beszél, mint a vízfolyás, és nem hagyja abba, minél többet beszél, annál kevésbé szeretnéd hallani, minél többet beszél, annál nyugtalanabb leszel. Ha ez így van, akkor neked van egy ragaszkodásod! És az, hogy ő szakadatlanul beszél, ő pontosan miattad beszél, ha nem is hozzád beszél. (taps) Ezzel pontosan a ragaszkodásodat leplezi le. Valójában már leleplezte, csak mi saját magunk még keresünk egy kifogást, és azt gondoljuk, hogy a többiek úgy beszélnek, mint a vízfolyás. Nem megmondtam nektek, hogy saját magatoknál kellene utánanéznetek, ha beleütköztök valamibe? Vajon egy ragaszkodásod került felszínre? Mert te művelő vagy, egy természetfeletti ember, miért nézitek ti azt, hogy hol rossz egy hétköznapi ember, és csináltok összehasonlításokat? Ámbár ő művelő, szintén a hétköznapi emberek között műveli magát, még van olyan ragaszkodása, amelyet nem vetett le, ő még egy hétköznapi ember viselkedési módjaival rendelkezik. Ha már nem rendelkezne mindezzel, nem lenne-e már buddha? Vagy istenség? Ez hát mármost egy ilyen elv! Ezért, mihelyt ez vagy az a probléma merül fel a tanulók között, ő azt mondja, nézd csak, milyen rosszul művelte magát az ott, és nem gondol saját magára. Miközben a Fát magyaráztam, hiszen mindnyájatoknak elmagyaráztam, hogy miközben két embernek vitája van, és egy harmadik látta, neki is saját magára kellene gondolnia: „Hűha, nekik vitájuk van, és miért hagytak látnom azt, nincs esetleg valamilyen ragaszkodásom, nem rendelkezem esetleg ugyanazokkal a problémákkal? Ezért a művelésnél valóban felelősséget kellene viselned saját magadért, és saját magadban kellene utánanézned. Ezenfelül azt is megemlítem, ha némely tanulók a közös Fá-tanulás közben szakadatlanul olyan dolgokról beszélnek, amelyeknek semmi közük a Dáfához vagy a műveléshez, az akkor egy zavarás a tanulókkal és a tanulók művelésével szemben. Nektek feltétlenül ügyelnetek kellene erre. Ilyesmiknél az embernek ezt világosan szóba kellene hoznia.

Kérdés: Nagyon szomorúnak érzem magam, amikor látom a művelő önző oldalát.

Mester: Ez akkor megint neked egy ragaszkodásod. Úgy kellene lennie, hogy senki se indíthassa meg egy művelő szívét. Te látod, hogy az önzése napvilágra kerül, ha napvilágra kerül, akkor talán azért, hogy megmondhasd neki, hogy belássa és levesse azt. Ha téged is megindít az önzése, és ezáltal rosszul érzed magad, akkor talán nincs neked ragaszkodásod? Nem igaz?

Kérdés: Miért esik le az ember az aljig a démonok saját szívből való keletkezésénél⁴⁵, és nem tudja többé művelni magát?

Mester: Ez egyfajta leírás. Ha a démonok saját szívből való keletkezése eléri azt a fokot, hogy nem lehet újra jóvá tenni, akkor ő leesett az aljig. Ha viszont fel tudja ismerni, akkor még létezik mozgástér arra, hogy megmentsék. A Fá-alapelv szemszögéből ezzel azt magyarázom el nektek, milyen veszélyes a démonok saját szívből való keletkezése.

Kérdés: Észszerűsíthetik-e a művelők az oktatási rendszert úgy, hogy a társadalomban élő emberek még könnyebben fogadhassák el a Dáfát?

Mester: Sok tanuló úgy találja, hogy a Dáfá nagyon jó, és minden emberszívet megváltoztathat. A Dáfá felfelé segítheti az embereket, és lehetővé teheti, hogy a társadalom elérje a legjobb állapotot, és magas erkölccsel rendelkező társadalommá váljon. Így sok tanuló úgy gondolkozik, mint a nem-gyakorló hétköznapi emberek, hogy milyen jó lenne a társadalom, ha azt a nyilvánosságban általánosan elfogadnák az emberek, úgy, hogy még több ember viselkedhetne így! Valójában a szíved a hétköznapi emberek társadalmához ragaszkodik. Én csak így magyarázhatom el neked, mert még nincsenek olyan mély felismeréseid a Fáról. Te még nem ismerted fel világosan, hogy az a Fá, amit terjesztek, nem arra szolgál, hogy jobbá tegye a hétköznapi emberek társadalmát, hanem arra van ott, hogy elmagyarázzam a Fát a művelőknek, avégett hogy megváltsam a művelőket. A hétköznapi emberek társadalma pontosan a hétköznapi emberek társadalma. Ha a hétköznapi emberek között bármelyik magas hivatalnok a jó Fá-alapelvekkel ténylegesen jobbá tenné a társadalmi erkölcsöt, amelyik naponta csúszik tovább lefelé, ez az emberi szívek jóságának egy kifejezése lenne. Semmi ellenvetésem sem lenne. Mert annak, hogy a Dáfát terjesztjük, pontosan jónak kellene lennie az emberek számára, így van ez. Ez a hétköznapi emberek dolga lenne. A jövőben, amikor a Fá helyreigazítja az embervilágot, ez lesz a következő lépés.

Kérdés: Az összes tajvani tanuló üdvözli Önt!

Mester: Köszönöm nektek! (taps)

Kérdés: Nekem van néhány kérdésem. Egy ember képességeinek a magassága az ősszellem veleszületettje, vagy minden egyes ember de-je és karmája szerint rendezik el?

Mester: Azokhoz a képességekhez, amelyeket megemlítesz, kétfajta tartozik: Az egyik a hétköznapi emberek úgynevezett okossága, amelyik a művelésben egyáltalán semmit sem számít, ahelyett egy erős akadály; egy másik azok a képességek, amelyek felülmúlják a hétköznapi embereket, és a művelés során mutatkoznak meg. Ezekhez veleszületett tényezők tartoznak, és a születés utáni életben létező tényezők is. De a művelésben ezek nem számítanak mérceként a szintek megmérésére. Hogy lássák, milyen jól művelte magát egy ember, és milyen a Fában való felismerésre szolgáló képessége, ez akkor az alapján múlik. Az emberek velük született, eredeti természetét az életről életre történő reinkarnációkban befedték a hosszadalmas időszak közben. Mennyire juthat még a felszínre minden egyes ember eredeti természete, ez éppen az, hogy milyen jó az ember úgynevezett alapja és megvilágosodási képessége.

Kérdés: A világ különböző helyein a buddhák, daók és istenségek korábbi időből hátrahagyott különböző ünnepélyes alakjait szobrokon és festményeken keresztül ábrázolták. Milyen módon maradtak megtartva az embervilágban?

Mester: Te arra gondolsz, hogyan szereztek tudomást az emberek a buddhák alakjairól. Nagyon nagy különbségek léteznek annak a kornak az emberei között, amikor az emberiség erkölcse nagyon jó, és annak a kornak az emberei között, amikor az emberiség erkölcse rossz. Ha az emberi társadalom erkölcse magas, az istenségek is többet mutatnak meg az embereknek a világegyetem igaz arculatáról. Ez egy olyan állapot, amit az egész társadalom hoz magával. De a mai társadalomnál ez aztán nem megy, mert amiben a mai társadalomban hisznek, az nem az istenségek, hanem a tudomány. Ezért az emberek egyre kevesebbet láthatnak. A tudományt viszont ugyancsak a földönkívüliek teremtették meg az emberek számára. A földönkívüliek is ennek a dimenziónak az élőlényei, csak persze más bolygókon levő élőlények. Franciaországban a Louvre-ban levő falfestményeken látszik, hogy az istenségek sok dolgát lefestették. Ezek a festmények nagyon megfelelnek a tényállásnak. Én láttam, hogy ez így van. Mindazonáltal a kereszténység teljes virágkorában hagyták hátra őket, ez azt jelenti, ez volt az a kor, amikor az emberi erkölcs a legjobb volt, és az emberek a leginkább hittek az istenségekben. Akkor sok művész létezett, ő szintén jámbor keresztény, akkor az istenségek hagyják majd őt látni, akkor láthatja azt. Mert tudjátok, azok az emberek, akik művészettel foglalkoznak, nagyon jó megérzésekkel rendelkeznek. Amikor meglátta az istenségek jeleneteit, akkor lefestette azokat a képen. Én úgy találom, hogy a képeket nagyon valósághűen és az igazságnak megfelelően festették meg, ez valóban így van. Amikor sok ember látta ezeket a falfestményeket, egyfajta szentséges és tiszteletteljes érzések keletkeztek bennük, egy ilyen tisztelet a nagyszerű istenségek iránt. A buddha-alakokat pontosan ezen a módon hagyták hátra az emberiségnek.

Kérdés: Azok az anyagok, amelyeket a művelésen keresztül tökéletesítünk, értékesek odafent⁴⁶. Ez az igazhoz és az eredethez való visszatérést jelenti, plusz a művelés folyamatát?

Mester: A társításaid mind helytelenek. A művelésed folyamata pontosan az igazhoz és az eredethez való visszatérés. „A beteljesülés utáni anyagok értékesek odafent”, ennek a kijelentésnek nincs értelme. A még magasabb istenségek számára, akik túllépik a beteljesülésed szintjét, nem feltétlenül értékesek. A még magasabb istenségek számára – ők ezt földnek tartják. Valójában, ami az emberiség társadalmát illeti, a világegyetemben minden rossz ide esik le.

Kérdés: Művelhetik-e keresztények a Dáfát?

Mester: Én éppen most mondtam még valamit, azt mondtam, hogy az istenségek egyáltalán nem fektetnek hangsúlyt arra, hogy az vallás-e vagy sem, amit az emberek csináltak. Amikor Jézus a világon volt, egyáltalán nem léteztek templomok, amikor Jézus ott volt, egyáltalán nem létezett keresztény vallás. Amikor Sákjamuni a világon volt, egy olyan templom sem létezett, amelyet az emberek csináltak. Amikor Sákjamuni ott volt, szútrák sem léteztek. Amikor Jézus ott volt, „Biblia” sem létezett. Ezeket a későbbi emberek írták meg az azokra a szavakra való visszaemlékezés alapján, amelyeket ők akkoriban mondtak.

Ezért a buddhák és az istenségek egyáltalán nem fektetnek hangsúlyt az ilyen emberek által csinált formaságokra, minek törődnek a te formaságaiddal? A vallások nem rossz dolgok az emberiség számára, ha viszont egy ember magukhoz a formaságokhoz ragaszkodik, akkor ő nem egy tisztességes tanítványa az istenségnek vagy a buddhának. Tudjátok, a kulturális forradalom során a templomokat mind lerombolták, miért nem törődtek a buddhák akkoriban azzal? Miért kellett volna törődniük azzal? A templomba azért ment oda minden lehetséges ember, hogy minden lehetségesért imádkozzon. Az, aki a buddhát imádta, nem művelte magát. Azzal a szándékkal imádta a buddhát, hogy áldaná meg őt a buddha, hogy fia legyen, gazdag legyen, vagy távolítsa el a balszerencséjét és a nehézségeit. Erre van ott a buddha neked? A buddha alapvetően lehetővé akarja tenni az összes lény megváltását, és meg akar menteni téged a mennyországba, miközben te csak a hétköznapi emberek közötti kényelemre törekszel. Ezért a buddhák számára a buddhák imádásánál létező szándékok a legrosszabb érzületek, és ez nagy kényelmetlenséget okoz a buddháknak. Az emberek nem tudják, hogy ők saját maguk mit tesznek éppen. A buddhákat elemberiesítéssel és érzelmesítéssel⁴⁷ kezelik: „Ha én jót beszélek rólad, buddháról vagy bódhiszattváról, és azt állítom, hogy nagy irgalmad van, akkor a buddhának vagy a bódhiszattvának teljesítenie kellene a kívánságaimat. Ha azt állítom, hogy te, a buddha jó vagy, a buddha bizonyosan örülne.” Az emberek azt gondolták, hogy a buddha örvendene, mihelyt ők ilyesmit beszéltek. Az emberek azt gondolták, hogy az ő érzületeik megindíthatnák a buddha szívét. Ő azt hitte, hogy boldoggá tehetné a buddhát, ha egypár jó szót beszélt róla. Milyen nevetséges! Ilyen emberek imádták a buddha-szobrokat, ott maradhattak-e még a buddhák? A buddhának elege volt ennek a hallásából, és már régóta nincs többé ott. Mihelyt a buddha nem volt többé a szobron, akkor azok a gonosz intelligens lények, akik a világot szabotálják, jöttek, hogy tömjént és tüzet kapjanak. Mit imádott az ember akkor? Gondoljatok csak utána, minek tartsa még meg a templomot? Még ha te, az ember, nem is törnéd össze, a buddha is lerombolná egy villámcsapással. Ez nem egy ilyen alapelv? Ezért az istenségek csak az emberszíveket nézik meg. Mit használ az, ha a szíved nem érheti el a művelés mércéjét, és te a buddhista vallást, illetve a vallást véded? Azt az ember csinálta. Amit te védsz, az a vallás és magához a valláshoz való ragaszkodásod. Ha azt állítod: „Én buddha, illetve istenség lehetnék, és a mennyországba juthatnék, mivel megvédtem a vallást”, az nem vicc?

Kérdés: A kereszténység talán nem hasonló a Fálun Dáfához, aminél csak a Kelet és Nyugat közötti különbség létezik?

Mester: Itt viszont túl nagy különbségek léteznek. A Fálun Dáfá az a Fá, amelyik a világegyetemet teremtette, bezárólag az összes élőlénnyel, bezárólag az emberekkel és az istenségekkel, a mennyel és a földdel, ezernyi és ezernyi dolgokkal és tárgyakkal. Az összes istenséget a kozmikus Dáfá teremtette. Nézd csak meg magadnak a „Zhuán Fálun” könyvet. Ebben a könyvben én ezeket a kérdéseket mind világosan elmagyaráztam. Ti elolvashatjátok a könyvet, a „Zhuán Fálun” létezik angol nyelven.

Kérdés: Nekem van néhány kérdésem, válaszolhat-e Ön nekem, kérem. A művelésnél a több mint három évnyi idő alatt könnyen legyőztem a felmerült nehézségeket. De csupán az utóbbi év óta léteznek vizsgák. Több hónap óta véres székletem van, miért? Most már befolyásolta a testemet, tudom-e így felfelé művelni magam?

Mester: Talán ezt már világosan átgondoltátok, ez a kérdés már önmagában kérdéses. Te még egy nyugodt életet szeretnél, mint abban a három évben, ez talán művelés? A három évben valóban folyamatosan művelted magad? Művelőnek tekintetted saját magadat? Elérted te a mércét? Néha a szívedben fontosabbnak látod az otthoni dolgokat, mint a Fát, te a pénzkeresésre vagy a családtagokhoz fűződő érzésekhez való ragaszkodásra gondolsz, ez mind fontosabb, mint a Fá. Nem akarod megszüntetni a saját karmádat, és nem akarsz szenvedni, ez egy olyan tanítvány, aki valóban műveli magát? Még ha tíz év hosszán át is műveled magad ezen a módon, az semmit sem változtathat meg. Miközben hozzáfogtam, hogy valóban magasabb szintekre juttassalak, és elkezdtem megtisztítani a testedet, úgy a megalvadt vért, az elhasznált vért és a múltbeli rossz dolgokat kifelé hajtom, egyszerre megint azt gondolod, hogy problémák léteznek a testeddel. Te nem tudod megerősíteni az őszinte gondolataidat, és nem tudod elhinni, hogy ez azt jelenti, hogy a Mester kitisztítja a tested a művelés közben. A művelés ilyen komoly dolog, te ezt megint betegségnek nézed, hogyan kellene szemlélnem nekem ezt a kérdést? Azon vagy te, hogy átjuss egy vizsgán? A szívedben még bizonytalan vagy, eredetileg ez egy jó dolog, megtisztítom a testedet számodra. Ki csinál számodra ilyesmit? Talán nem azért csinálom, mivel te művelni akarod magad? Te saját magad ugyancsak nem tudod helyesen felismerni ezt a kérdést, még olyan lassan műveled magad, és nem tudsz állhatatos lenni. Ha te nem tudod felismerni ezeket a dolgokat a Fá szempontjából, úgy a testtisztítás folyamata meghosszabbodik, és te egyre nem tudod legyőzni, ez az állapot hónapokig tart. Minél bizonytalanabbak a gondolataid, mert a nehézség hosszabb időn keresztül aztán nagyobbnak tűnik, annál kevésbé tudod legyőzni: „Hogyhogy még mindig nem tudom legyőzni, miután ez olyan hosszan tartott?” A gondolataid kezdenek ingadozásba jutni: „Talán nem működik a művelés? Vagy a Mester nem törődik velem? Vagy micsoda máskülönben?” Már befolyásolja a testedet. Ebben az egy pontban nem tekintetted magad gyakorlónak.

Normális módon nem szeretnék sok konkrét kérdést szóba hozni. De gondoljátok csak át, sok ember, miután a Dáfát művelte, a halálos betegek vagy súlyos betegek mind újra egészségesek. Mert neki egy ragaszkodása sincs, ő állhatatos, és egyáltalán nem gondol a betegségére: „A kórház már kiadta nekem a halálos ítéletet, minek féljek még a haláltól; ma megkaptam a Dáfát, műveljem magam!” Bármennyit is kap az ember, olyan sokat számít, szedje össze minden erejét, és művelje magát! Gyakoroljon! Észrevétlenül minden betegsége eltűnt, mert nincs ragaszkodása a betegségekhez. Mások is léteznek, akik súlyos betegek, illetve halálos betegek voltak, ők meghaltak, miért? Mert kizárólag a betegségek meggyógyításáért jöttek, és a gyakorlásuk közben ugyancsak nem tudják levetni a ragaszkodásukat. Azt gondolja: „Az egyik megszabadult a halálos betegségétől a Fálun Gong gyakorlása révén, én is egészséges lehetek a gyakorlás révén! Ha eljöttem a gyakorlásra, a Tanár bizonyosan törődik velem is!” A fejében azt gondolja: „Ameddig olvasom a könyvet és végzem a gyakorlatokat, a Tanár biztosan el fogja távolítani a betegségemet.” Nézd csak, a szívében ámde ez csak egy ilyen picikét különbözik, ő még azt gondolja: „A Tanár biztosan el fogja távolítani a betegségemet.” Felszínesen nézve műveli magát és olvassa a könyvet, mint mindenki más, ő talán nem a betegség miatt olvassa? Nekem meg kell néznem a természetét! A művelés komoly, te azon vagy, hogy becsapd a buddhákat? Te azon vagy, hogy becsapd a Mestert? Te saját magadat csapod be, számíthat-e nálad ez az igaz műveléshez, ha a természeted nem változik meg? Miért lehetnek a tanulóknak vizsgáik álmukban? Miután minden érzületed, amelyik elfedhet téged, elment aludni, akkor nézik meg, hogy milyen állapotban vagy. Neked valóban el kell érned egy művelő mércéjét, az nem ez az alapelv? Te már tanultad a Dáfát, és még nem vagy állhatatos. Semmi esetre se szalaszd el ezeket az esélyeket, sok ember még csak a Fát sem kaphatja meg.

Kérdés: Miért érzi magát a házastársam rosszul, mihelyt részt veszek a csoportgyakorlaton?

Mester: Ezt a karmád okozza. Hogyan mehetne az, hogy neked azt a sok bűnt, amit egy ember korábban életről életre összegyűjtött, nem szükséges többé visszafizetned, mihelyt műveled magad, és te egészen szabadon és lazán istenséggé válhatnál? Milyen istenség ez? Karmát hoz létre, és aztán már nem számít, hogyan mehetne ez! Amikor istenségek tekintik meg egy ember életét, az embernek nem csak egy életét látják maguk előtt. Az életről életre való reinkarnációk olyanok, mint a napról napra való időtöltés. Az persze nem megy, ha te alvás után reggel felébredsz, és nem ismered el azt, amit tegnap tettél. Nem igaz? Az istenségek egy összességként látják az életet. Bármit is tettél bármelyik szakaszban, ők láthatják majd.

Kérdés: Hogyan növeli az ember a szív befogadóképességét?⁴⁸

Mester: A művelésed közben saját magától növekszik, ez nem szándékosan csinálandó. Minél jobban levetette az ember a ragaszkodást, annál tágasabb lesz a szíve, annál nagyobb lesz a befogadóképessége⁴⁹.

Kérdés: Álmomban láttam, hogy a Mester négy poharat küldött nekem, de ebből csak egy nem volt eltörve. A következő napon arról álmodtam, hogy négy lányom van, és ebből csak egy maradt életben. A gyakorlótársak felismerték, hogy mi talán csak egy negyedét kaptuk meg annak, amit a Mester adott nekünk. Igaz ez?

Mester: Ez valami számodra felismerendő dolog, nekem nem szabad megmondanom. Akkor az nem lenne számodra felismerendő dolog, ha nekem kellene megmondanom ezt.

Kérdés: Létezik még fő- és mellék-ősszellem, miután az ember elérte a buddha látókörét és szintjét?

Mester: Akkor nem létezik többé. Nem magyaráztam már el ezt a „Zhuán Fálun”-ban? A beteljesülés után a mellék-ősszellem csak a Fá őrzőjeként vagy más formában létezhet.

Kérdés: Kína jó művelési környezet. Befolyásolja a művelés hatékonyságát, ha az ember egy ideig Ausztráliában élt?

Mester: Nem. Ameddig műveled magad, az mindegy, hogy hol.

Kérdés: Ha egy óra hosszat meditálok lótuszülésben, legtöbbször úgy érzem, hogy nagyon hosszan tart, és fájdalmakkal csinálom meg. De észrevettem, hogy miközben karmát szüntetek meg, a meditáció ideje különösen gyorsan telik, nagyon gyorsan megcsináltam. Eközben más érzéseim is vannak. Helyes ez az állapot?

Mester: Ezek mind olyan állapotok, amelyek a gyakorlásnál bukkannak fel. Ezek mind olyan állapotok, amelyek teljesen természetesen bukkannak fel.

Kérdés: A karma-megszüntetés közbeni meditálás mindkét oldalon szüntet meg karmát?

Mester: Melyik két oldalon? A jól művelt oldalon nem fognak fájdalmak létezni. Ha te a test két lábára gondolsz, az természetesen fájni fog. A hosszú ideig tartó ülés után nem csak a lábaid fájnak, hátfájás, a hát érzéketlensége⁵⁰, nyugtalanság a szívben, valamint rosszullét, minden fel fog merülni. Az inak és a csontok kifáradnak, és a szív és az akarat szenved. A lábakban levő fájdalmaknál ez csak olyasmi, amit a testében visel el az ember, a meditáció közben még hozzá fog jönni a szívben levő nyugtalanság! Az ember a lábait akarja csak levenni. Sokaknak közülünk van ilyen érzése. A szenvedésnél karmát szüntetnek meg.

Kérdés: Megtiszteltetés számomra, hogy személyesen láthatom Önt. Nekem van egy kérdésem: Ön arról beszélt, hogy nincs második iskola. Ha én gyakran olvasok buddhista szútrákat és könyveket, nézetem szerint ez talán jó olyan alacsony szinteken levő tanulók számára, mint én. Lassanként érd el a mércéket. Mert a buddhista vallás is Fofá, nem igaz?

Mester: A te véleményed nem helyes. A Dáfá nem ugyanaz, mint a buddhista vallás. Olvasd hát csak többet a „Zhuán Fálun”-t. Amit én el akarok mondani neked, az is valóban sok. Amit te szeretnél tudni, az is sok. De itt ma nincs elég időm. Itt azokat a kérdéseket magyarázom el a művelődő tanítványaimnak, amelyekkel a különböző szinteken való művelésnél találkoznak. Ha művelni szeretnéd magad, akkor olvasd el egyszer a könyvet. Olvasd el egyszer a „Zhuán Fálun”-t, aztán határozd el magad csupán. Azt, hogy műveled-e magad, vagy a szútráidat olvasod, akkor saját magad döntöd el. A Dáfá nem ugyanaz, mint az összes vallás.

Kérdés: Én nagyon izgatott leszek, ha látom Önt. Egy szót sem tudok mondani. Akartam mondani valamit, de nem tudom mit. Ebben a pillanatban a főtudat nem tiszta, vagy túl erősek az emberi érzelmek?

Mester: Egyik eset sem. Sok tanulónak, nemcsak neked, nincs többé mondanivalója, ha lát engem. Mivel ebben a pillanatban a jól művelt részetek élénk lett. A jól művelt rész tud mindent a szint Fá-alapelveiről. Ezért nincs semmi több kérdeznivalótok, miután láttatok engem. Hogy a Mester olyan sokat tett értetek, a tiszta oldalatok mindent tud. Felszínesen én csak a Fá-alapelveket magyarázom el nektek. És a ti valódi megemelkedésetekért más tekintetekben, bezárólag azzal, hogy karmát viselek el számotokra, én sok dolgot teszek meg értetek, ott megvan az a részetek, amelyik láthat. Ezért szeretnétek sírni, mihelyt láttok engem. A nem jól művelt részetek viszont nem tudja, miért sírjon, ilyen az állapot. Mert tudjátok, ez nem írható le, hogy a Mester megtette ezeket a dolgokat számotokra. Egy ilyen menthetetlenül kaotikus világban és egy olyan állapotban, amelyben az emberi szívek és az erkölcs gyorsan csúsznak lefelé, hogy karmát szüntessen meg számotokra, olyan sok dolgot tegyen meg értetek, hát ezt senki sem teszi meg, ha nem léteztek volna ezek az esélyek. Tehát a ti másik oldalatok mindezt látta, ilyen az állapot. (taps)

Kérdés: Kérem, én szeretném megkérdezni, hogyan tudhatja az ember, hogy saját maga megkapta a Fát? Nekem cukorbetegségem és magas koleszterinszintem volt. Viszont minden elmúlt, amióta Fálun Gongot gyakoroltam. Ez azt jelenti, hogy már megkaptam a Fát?

Mester: Éppenséggel nem törődtem már veled ott? A művelésnél elsőként a testet kell rendbe hozni, aztán léphetsz be az igazi művelési szakaszba. Te már a változásnál vagy, nem léteznének ilyen változások, ha nem törődtem volna veled. Ezek már nem a Fában való változások? Egyszerűen olvasd többet a könyvet, tanuld többet a Fát, és haladj előre állhatatosan.

Kérdés: A művelésnél egyidejűleg a mantrát szavalom a gyakorlatoknál, rendben van ez?

Mester: A mantrákat a gyakorlatok előtt szavalja az ember, a gyakorlatok közben ezt nem szükséges többé csinálni, a legjobb, hogy ne gondolj semmire, úgy a legjobb.

Kérdés: Azok a tanulók, akik csupán most jutottak be, eljuthatnak-e a beteljesüléshez azokkal a tanítványokkal közösen, akik már néhány évet művelték magukat? Némely idősebb embereknek korlátozott képzettségi szintjük van, ehhez még néhány saját tényezőjük, kiváltképpen nincs olyan magas megértésük a Fáról, hogyan szemlélik az ő művelésüket és beteljesülésüket?

Mester: Neked az idősebb embereket sem kellene alábecsülnöd. Mindegyiknél azon múlik, milyen folyamatosan tud előrehaladni, nem szabad a korral megmérni valakit. Ha én hagytalak téged megkapni a Fát, elegendő időközt fogok adni neked. Ha viszont te nem tudsz folyamatosan előrehaladni, és nem tudod gyakorlónak tekinteni magad, minden hiába. Én elegendő időt adok neked, ez elegendő idő a folyamatos előrehaladáshoz, de nem arra való idő, hogy néha műveld magad, és néha nem.

Kérdés: Három nappal egy gyermek születése után én láttam, hogy egy idős külföldi ember, aki fekete ruhát és cilindert viselt, és fehér szakálla volt, betakarta a gyermeket egy takaróval. Az egész családunk Dáfát gyakorol, a Mester fashenének kellene lennie, de nem ennek az idős külföldi embernek. Ezt nem értem, megmagyarázhatja ezt egyszer a Mester?

Mester: Különböző szinteken én különböző alakokkal rendelkezem, különböző szinteken szintén különböző mennyországaim vannak. Honnan jött a gyermek, azért hogy megkapja a Fát, hogy valamilyen istenségek vele jöttek-e, azért hogy vigyázzanak rá, ezt mind nem árulhatom el nektek. Egyszerűen műveld magad, ha te ezt mind láttad, neked még inkább állhatatosan kellene előrehaladnod.

Kérdés: Mi nagyon óhajtjuk, hogy azok a fehér tanítványok, akik a Dáfában jót kaptak, saját maguktól léphessenek elő és ajánlják a Dáfát a honfitársaiknak.

Mester: Minden Dáfá-tanítvány, mindegy, hogy fehér, kínai vagy más nemzetiségű valaki, a művelésben mind tudja saját maga, hogyan kellene cselekednie.

Kérdés: Csupán négy hónappal azután, hogy megérkeztem Ausztráliába, találtam meg a gyakorlóhelyet. Minden tanuló ismerősnek tűnt nekem, ámbár sohasem láttam őket. A tapasztalatcsere-konferencia közben minden Dáfá-gyakorló, akivel találkoztam, szintén ismerősnek tűnt nekem, nincs idegenszerűségi érzésem, miért?

Mester: Természetesen ez így van. Minden Dáfá-tanítvány ugyanazt a Fát műveli, mindannyian a Dáfában művelik magukat, a jól művelt oldalak mindannyian jól ismerik egymást, azonkívül talán ismertétek egymást valamelyik életben.

Kérdés: A fejemben gyakran van üresség, de gyakran kérdeznek meg emberek, te jól ismered a Fálun Gongot, miért nem tudod megjegyezni magadnak?

Mester: Mert a jól művelt oldalt, a tisztára művelt oldalt leválasztották, a homályos oldal mindig a nem jól művelt oldal. Avégett hogy azok a dolgok, amelyek zavarnak téged, ne hathassanak tovább.

Kérdés: Nekem kiskorom óta kisebbrendűségi komplexusom van. A kisebbrendűségi érzés is olyan ragaszkodás, amit le kellene vetni?

Mester: Helyes. Vesd le, te ma a legszerencsésebb kozmikus lény vagy, te Dáfá-tanuló vagy, az istenségek a mennyben még irigyelnek téged, miért van neked még meg a kisebbrendűségi érzésed?

*      *      *      *      *      *

A kétnapos konferenciánk a végéhez közeledik. A két napos Fá-konferencián keresztül, úgy gondolom, ti mindannyian megemelkedtetek bizonyos mértékben. Azonkívül ez a Fá-konferencia nagyon tökéletesen és nagyon jól folyt le, és elérte az eltervezett hatást. Ezen a Fá-konferencián keresztül mindegyik tanuló megtalálhatja a lemaradásait, és a későbbi művelésében szakadatlanul haladhat folyamatosan előre, és megerősödött a bizalmatok a művelésben, úgyhogy ez a Fá-konferencia eltalálta azt a tényleges pontot, ami a konferencia célja. Azt is remélem, hogy a Fá-konferencián keresztül egyfajta hajtóerőt kaptok, és a jövőbeli művelésben felelősséget viselhettek saját magatokért. A jelenlevők között sok új tanuló van, közöttük még némelyek, akiknek még nincs olyan sok felismerésük a Dáfáról. Ha ti már beléptetek ezen az ajtón, és láttátok mindezt, remélem, hogy akkor te találsz egy könyvet, és közelebbről megismered ezt. Miért tanul olyan sok ember, miért műveli magát olyan sok ember? A környezetünkben talán te is érezted a harmonikus légkört, amit jelenleg semmilyen körülmények között és semmilyen helyzetben nem találhatsz meg.

Miközben ezt a dolgot teszem, figyelembe veszem, hogy felelősséget viselek az emberekért és a társadalomért. Még kevésbé fogok problémákat okozni a társadalomnak. Teljesen mindegy, hogy melyik területen tartózkodnak a tanulóink, ők jó emberek lesznek. Bármilyen problémánál és bármilyen nehézségnél, amivel találkozunk, nekünk jó szívvel és jó szándékkal kellene beszélnünk róla másokkal, semmi esetre sem szabad a gonosz oldalt használnunk és hagynunk, hogy hasson.

Ennek a Fá-konferenciának hamarosan vége. Remélem, hogy a jövőben még állhatatosabban haladtok előre. Ez után a Fá-konferencia után még több tanuló fog létezni, aki a Fát tanulja. A korábbival kapcsolatban és ösztönzésként a jövő számára, úgy gondolom, ti mindent jól is tudtok majd csinálni. Végezetül remélem, hogy szakadatlanul folyamatosan haladtok előre, és hamarosan eléritek a beteljesülést! (taps)